Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Szigorodó adószabályok

2009. 05. 25. szerző Danku Tamás

Az elmúlt héten benyújtott törvényjavaslat több olyan szigorítást és új előírást tartalmaz, amely megnehezíti az offshore cégekkel történő adóoptimalizálást ugyan, de nem teszi lehetetlenné.

Az új szabályokkal részletesen az elfogadása után foglalkozom majd a blogon. A szigorítások nem lehetetlenítik el az offshore cégek használatát, de 2010-től körültekintőbben kell eljárnunk a nemzetközi adótervezési struktúrák Magyarországi használata esetén.

A javaslat jelentős, eddig más országban nem alkalmazott előírást nem igazán tartalmaz, ezért továbbra is sok megoldás létezik a fizetendő adók csökkentésére.

 

Űzekednek a(z) (adó)paradicsomok?

2009. 05. 21. szerző Danku Tamás

A fenti cím csak humoros és figyelemfelkeltő próbál lenni, de korántsem olyan szellemes mint a Figyelő mai cikke (és címlapja), amely az adóparadicsomokról, offshore megoldásokról, adóelkerülésről és pénzmosásról szól és tartalmaz több vitatható megállapításokat és információt.

A cikke többször hivatkozik egy név nélkül nyilatkozó nemzetközi pénzmosás-ellenes szakértőre, illetve az általa elmondottakra. A szakértő szerint: "Amikor egy magyar ember off-shore(!) céget alapít, vagy ciprusi holdingba pakolja érdekeltségeit, akkor egyetlen célja van: az adóelkerülés. Ez az uniós jogok nem rendeltetésszerű használata." Ez a kijelentés egyszerűen általánosító, adócsalónak titulál minden olyan embert aki az adók legális optimalizálásával kívánja hatékonyabbá tenni vállalkozása működését vagy növelni vagyona értékét.

A cikk "Kézikönyv ellenőröknek" című részében, ugyancsak egy "nemzetközi pénzmosás-ellenes szakértő"  kijelentései több tárgyi tévedést tartalmaznak. Állítása szerint, ha pl. egy ciprusi képviselő, cégügynök nem szolgáltat adatot a megbízóiról, akkor nemzetközi eljárást kell kezdeményezni ellene pénzmosásban való bűnsegédlet vagy társ tettesség címén. A valóság ezzel szemben az, hogy ha az illetékes magyar hatóság kérdez, akkor az illetékes helyi hatóság a saját és/vagy az uniós előírásokat figyelembe véve dönt arról , hogy kötelezi-e a helyi cégügynököt, ügyvédi irodát, etc. hogy adja ki a megbízó személyes adatait vagy sem. Úgy pénzmosás után nyomozni, a helyi törvények szerint engedéllyel működő személyek ellen feljelentést tenni, úgy hogy bűncselekmény a fasorban sincs, eléggé nehézkes, illetve felesleges időpazarlás, mivel eredményre nem vezet.

Téves az a feltételezés, hogy mindenki el tud bújni az adóparadicsomokban és azok nem adnak ki információt róluk, ha bűncselekmény miatt nyomoznak utánuk. A cikkben "búvóhely" példaként felhozott Seychelles-nek – ahonnan a szakértő szerint nincs lehetőség adatszerzésre – törvénye van bűncselekményekkel kapcsolatos adatcserére, ahogy a pénzmosás elkerülésére is. Ez a helyzet a cikkben ugyancsak említett St Kitts & Nevis-vel is.

Az adóparadicsomnak nevezett országok közül egyedül Panama, aki szinte semmilyen adatot nem ad ki, kivéve drogkereskedelemmel kapcsolatos nyomozások esetén.

Az bűncselekményekkel kapcsolatos adatok cseréje és kiadása a gyakorlatban is működik, ha a megfelelő hatóságot keresik meg a nyomozó szervek, hiszen egyik adóparadicsomnak sem érdeke a bűnüldözés akadályozása. De érdekük a befektetők és a vállalkozások védelme a maguknak túl nagy hatalmat tulajdonító külföldi adó vagy más hatóságokkal szemben. 

 

BVI közelebb került az OECD Fehérlistához

2009. 05. 21. szerző Danku Tamás

BVI (British Virgin Island) az adózási információk megosztására vonatkozó, kétoldalú (OECD modell) egyezményt írt alá a Fáraó-szigetekkel, Finnországgal, Grönlanddal, Izlanddal, Norvégiával és Svédországgal, Május 18.-án. A tárgyalások során kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket is aláírtak.

Ezzel összesen kilencre növekedett a BVI által kötött TIEA száma.

Legközelebb Franciaországgal és Új-Zélanddal készül egyezményt alárni BVI, így valószínűleg rövidesen rendelkezni fog az OECD által javasolt számú (12) adózási információk megosztásáról szóló egyezménnyel, TIEA-val.

Adómentes jövedelem Ciprusi cégtől

2009. 05. 15. szerző Danku Tamás

A Ciprusi cégekben alkalmazásában rejlő egyik lehetőség a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény igazgatótanácsi tiszteletdíjak kifizetésére vonatkozó előírása.

Az egyezmény 16. pontja értelmében a cég igazgatótanácsa vagy  hasonló szervezete tagjainak kifizetett térítés a cég székhelye szerinti országban adóköteles, tehát Ciprusi cég esetén a magyar magánszemély ilyen jogcímen kapott jövedelme, itthon nem adóköteles.

A jelenlegi magyar szabályok szerint, ezt a külföldön adóköteles jövedelmet is fel kell tüntetni az SZJA bevallásban, adóterhet nem viselő járandóságként. Ez azt eredményezi, hogy az összevont adóalapot megemeli az összeg, de a rá eső adót nem kell megfizetni.

Az igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági jövedelem Ciprusi adóztatására kétféle szakértői véleményről lehet széles körben hallani. Az egyik szerint az összeget be kell vallani és a helyi adótáblát alkalmazva le kell adózni. A 2009-ben érvényes adókulcsok így alakulnak a szigeten:

Adókulcs Adóalap (EUR)
0 > 19,500
20% 19,501-28,000
25% 28,001-36,300
30% 36,300 <

 

Így akár, árfolyamtól függően évente 5-6 millió forintot kifizethetünk SZJA és járulék mentesen a magyar adóalanynak egy Ciprusi vállalkozásból.

A másik szakértői vélemény szerint ez a külföldi adóalanynak történő kifizetés csak akkor adóköteles, ha Cipruson végzett munkáért fizetik. Ebben az esetben a magyar igazgató nem Cipruson végzett munkáért kapja a jövedelmet, így nincs felső korlátja az adómentes kifizetésnek.

A megfelelő cégstruktúra kialakításánál figyelni kell arra is, hogy a  cég üzletvezetésének helye valóban Cipruson legyen, a Ciprusi illetőségű igazgatók többségben legyenek az igazgatótanácsban. Mivel a Ciprusi cégek tulajdonosi szerkezet publikus, névleges részvényesek erősen ajánlott. Személy szerint a magánalapítvány, illetve offshore IBC + Ciprusi LTD struktúrát hatékonyabbnak tartom, bár drágább. 

RE: USA Corporation vs. LLC

2009. 05. 15. szerző Danku Tamás

Az amerikai bejegyzésű cégek külföldi jövedelmét érintő adóelőnyök megszüntetését tervezi Obama elnök.

A külföldön megszerzett jövedelmek megadóztatásával – adóemelés nélkül – szeretné csökkenteni a költségvetési deficitet az USa kormánya. Az amerikai cég 700 milliárd dolláros külföldi bevételeinek átlagos effektív adókulcs 2,3% (!) volt 2004-ben és a bevételek harmada un. low-tax országokból származott 2003-ban, mint Írország, Hollandia vagy Bermuda.

Obama nem az adóemelések miatti esetleges népszerűség vesztéssel magyarázza az adóalap kiszélesítését, hanem azzal, hogy ez a lépés jólfizetett amerikai állások teremtésére késztetik majd a külföldön is működő amerikai cégeket.

Második útlevél – Csalás vagy lehetőség?

2009. 05. 06. szerző Danku Tamás

A nagy összegű adótartozásokat felhalmozó magánszemélyek elleni egyik fájó szankció lehet az útlevél bevonása. Ilyen esetben a bajt tetézheti az is, hogyha a szenvedő alany nem tudja, hogy bevont útlevél esetén a személyi igazolvány sem jogosít fel utazásra egy kormányrendelet értelmében.

A vagyonosodási vizsgálatok megállapításai miatt egyre több ügyfél szembesül a fenti problémával és keres külföldi megoldást útlevél vagy az egyéb azonosító dokumentum beszerzésére.

Hivatalos második útlevél és állampolgárság – economic citizenship – programja Dominikának, St. Kitts & Nevisnek és Ausztriának van. Beszerezhető második útlevél Grenadáról és Panamáról is, valamint sok szerencsevadász árulja Afrikai országok útlevelét, diplomáciai kinevezését, etc.

Nagyon sok csaló árulja több ország útlevelét, akár néhány száz dollárért. Ezek az útlevelek valószínűleg hamisak vagy lopottak, vagy nem kapunk semmit a pénzünkért. Több szolgáltatót lehet találni akik nem létező vagy az ENSZ által el nem ismert országok – Pl. Hutt River Province – hivatalos papírjait árulják. Ezek nem hamis iratok, de egyik határon sem fogják elfogadni az ellenőrző szervek, illetve bankok sem számlanyitáshoz.

Nem létezik egyetlen országban sem az azonnali útlevél kiadás, személyes látogatás nélkül. A személyes ügyintézés általában legalább 5 munkanapot vesz igénybe. Az iratok kiadásához, az állampolgárság megadásához szükséges iratok beszerzése akár több hetet is igénybe vehet. Panamaában orvosi vizsgálaton is keresztül kell esni, Dominikán pedig találkozni kell a miniszterelnökkel vagy a miniszterelnök által kijelölt személlyel. A személyes megjelenés nem kötelező viszont St. Kitts & Nevis-en.

Önmagában egy felelős szolgáltató cég nem tudja garantálni az útlevél kiadását. Az állami szervek ellenőrzik minden beadott dokumentum hitelességét és egyéb forrásokból is gyűjthetnek adatot a jelentkezőről.

A második útlevél megszerzésének költsége általában 75 000 -100 000 USD, illetve 30 000 USD Panamában. Az ennél olcsóbb megoldások valószínűleg nem a várt eredményt hozzák. A díjakat általában előre kell fizetni és nem térítik vissza abban az esetben sem, ha a jelentkezést az állam visszautasítja.

Talán vége a UBS ügyeknek

2009. 05. 05. szerző Danku Tamás

Svájc réménykedik abban, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal aláírt egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről véget vethet a UBS ellen folytatott eljárásoknak.