Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

El a kezekkel a Kajmán-szigetektől!

2009. 06. 30. szerző Danku Tamás

Angol közgazdászok (az Institute of Economic Affairs szervezete) kiakadtak az angol kormányzat adóparadicsom ellenes magatartására és védelmükbe vették őket, élükön a Kajmán-szigetekkel.

A IEA kiáll az adóparadicsomok mellett és egyértelműen a elégtelen kormányzást és a rossz törvényeket tartja a pénzügyi válság forrásának. Ezért szerintük semmilyen komoly lépést nem kell tenni a származtatott alapok (hedge fund), a short ügyletek, az offshore bankok és az adóparadicsomok ellen.

Az Kajmán-szigeteki pénzügyi felügyelet üdvözölte a nyilatkozatot és hozzátette: Obama elnöknek jobban kellene figyelni Delaware államra, ahonna az alelnöke is érkezett, mivel a CT Corporation székhelyén összesen 217 000 cég van bejegyzve, ami többszöröse az általa a világ legnagyobb adócsalásaként emlegetett Kajmán-szigeteki ügyvédi irodában bejegyzett cégek száma (kb. 13 000). A CT Corp. egyébként a Wolter Kluwer csoport tulajdona, amely a magyarországi Complex CD Jogtár kiadóját is magáénak mondhatja.

Forrásadó ellen: Back to back loan (Fedezetes hitel)

2009. 06. 27. szerző Danku Tamás

A törvényjavaslat szerint adótörvények egyik új előírása lesz a 30%-os forrásadó levonása az (általánosságban) adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek fizetett kamatokból. Az új szabályra és a régóta létező alultőkésítettségi előírásokra megoldás a pénzintézetektől kapott, tőkénkkel fedezett kölcsön.

A külföldi szervezetnek fizetett kamat 2010-től valószínűleg 30%-os adóval lesz terhelve. Erre a problémára megoldás a külföldi bankoknál széles körben elérhető termék a "back to back loan". Az offshore cég vagy magánalapítvány a banknál elhelyezett betétje szolgál fedezetül a bárkinek nyújtható hitelre. A bank leköti a betétet az ügyfél által igényelt időszakra és kamatot fizet utána. Ezzel egy időben a betét 50-90%-t kölcsön adja az ügyfél által megjelölt jogi vagy magánszemélynek, akitől kamatot kap.

Példa

A betét és a hitelkamat különbözete 1% vagy az alatt szokott lenni, így például ha 7%-on kötünk le 100 millió forintot és 90 milliót kap a magyar vállalkozásunk 8%-os kamaton, akkor a kapott kamat egy év után 7 millió forint lesz, a magyar cég által fizetett hitelkamat összege 7.2 millió forint, amit levon az adóalapjából is. Az magyar cég effektív kamatköltsége a fizetett kamat 80%-a, vagyis 5.76 millió forint.

Alultőkésítettség

A fenti megoldás a hatályos alultőkésítettségi szabályokra is megoldást jelent. A társasági adótörvény szerint, ha a cég hitelállománya meghaladja a saját tőke háromszorosát, akkor a nem pénzintézettnek fizetett kamatokat csak részben lehet elszámolni. Ez a szabály egyértelműen a tagi kölcsönök visszaszorítását szeretné elérni, a jegyzett tőke ellenében. Ha a kölcsönt viszont "back to back loan" formájában egy külföldi vagy akár magyar banktól kapja a magyar vállalkozás, akkor ezt a szabályt nem lehet alkalmazni.

 

TIEA: Veszélyes-e a magyar offshore cég tulajdonosokra ?

2009. 06. 26. szerző Danku Tamás

Adózási információk cseréjéről szóló egyezmények (TIEA) megkötésére is kényszeríti az OECD és a G20 az adóparadicsomokat ahhoz, hogy ne alkalmazzanak velük szemben gazdasági, politikai szankciókat és lekerüljenek a szürkelistáról.

Egyre több adóparadicsom rendelkezik az OECD által elvárt számú (12) adóegyezménnyel, amely lehetővé teszi az adózási információk megosztását a szerződő felek között.

Az egyezményes országoknak  joguk van a személyes adatok védelme érdekében alkalmazott szigorú szabályokat követve tájékoztatást kérni az adóalanyuk másik szerződő országban található adózási információiról.  Az adóhatóságoknak nincs joguk szemezgetni az adóalanyaik adataiban.

Az adózási adatokat kérő országnak a következőket kell tisztáznia a kérelmében:

  • a magánszemély vagy vállalkozás pontos megnevezése
  • a megkeresés pontos ok: bűncselekmény elkövetése vagy polgári jogi ügy
  • az érintett időszak
  • a kérelmezett adatok típusa
  • a keresett adózási információ felhasználásnak célja
  • az ok, amiért azt gondolja a kérelmező, hogy a másik fél releváns információval rendelkezik
  • miért gondolja a kérelmező, hogy a másik ország rendelkezik a kért adatokkal
  • a neve és a címe annak a személynek, aki a kért információkkal vélhetően rendelkezik
  • hogy a kérelmező ország minden tőle telhető lépést megtett a kért adatok beszerzésére, saját illetékességi területén.   

Amennyiben a kérelmező ország nem követi a fenti szabályokat, a kérelmet meg kell tagadnia a másik félnek. A megszerzett, átadott adatokat kizárólag az adótörvények végrehajtására (ellenőrzés, etc.) lehet felhasználni és titkosan kell kezelni. Nem lehet azokat kiadni más országoknak az adatokat biztosító hatóság írásos engedélye nélkül.

A szigorú szabályok ellenére a "hightax" országok valószínűleg erőltetni fogják az adóparadicsomokat az adatok feltétel nélküli átadására.

Hazánknak jelenleg nincs TIE egyezménye egyetlen adóparadicsommal sem, de ha egy másik pl. EU tagországnak van, akkor engedély alapján az adat megosztható, valamint a kettős adóztatást elkerülő egyezmények lehetővé tesznek bizonyos adatcserét.

A hatályos adózási információk cseréjére vonatkozó egyezmények az OECD honlapján. 

OECD Progress Report – a fehér, szürke és "egyéb" listák legutolsó verzói

Forrásadó ellen: Jogdíj Ügynök

2009. 06. 21. szerző Danku Tamás

A törvényjavaslat szerint adótörvények egyik új előírása lesz a 30%-os forrásadó levonása az adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek fizetett jogdíjakból. Ez a szabály sok magas adókulcsú országban régóta létezik, így az elkerülése is megoldott.

A szellemi termékek eladás, hasznosítása után kapott jogdíjakat 30%-os forrásadó fogja súlytani, ha azokat adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek utalják a magyar vállalkozások. A forrásadó elkerülésére megoldás a jogdíj ügynökök szolgáltatásainak használata.

Jogdíj ügynököket általában olyan országokban jegyeznek be, amelyeknek jelentős számú kettős adóztatás-t elkerülő egyezménye van, amelyek lehetővé teszik a jogdíjak forrásadó nélküli beszedését és továbbutalását. A royalty agent voltaképpen a szellemi terméket közvetíti, adja tovább, un. sub-licensor minőségben, így nincs tulajdonjoga a szellemi termék – megjelenési jog,  know-how, licensz, etc. – felett.

Az ügynökök a szellemi termék hasznosításából származó bevétel 2-5%-t tartják meg és a többit továbbítják a jogdíj kedvezményezettjének. Az "agent" árrése tartalmazza a fizetendő adókat is, mivel ezek a cégek adórezidens, a helyi szabályok szerint transzparens vállalkozások.

A leggyakrabban alkalmazott helyszínek Írország és Anglia, mivel sok kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel és a tevékenységnek megfelelő szabályozással rendelkeznek, de Ciprus és Magyarország is megfelelő helyszín. (Illetve Mo. csak az évvégéig megfelelő.)

A jogdíj ügynök cégek mindig független vállalkozások, praktikusan nem kapcsolt vállalkozásai a szellemi termékek tulajdonosainak, aminek oka elsősorban a szigorú transzferár szabályozás.

A royalty agent kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a kifizető és az ügynök országában milyen jogszabályok vonatkoznak az adott jogdíjakra. Ha angol jogdíj ügynököt választunk, akkor csak nem-angol forrású bevételeket lehet forrásadó mentesen offshore cégeknek vagy magánalapítványoknak továbbutalni.

EU Holding Struktúrák: UK

2009. 06. 07. szerző Danku Tamás

Az Egyesült Királyságban 2002 óta van hatályban olyan szabályozás a hazánkban bejelentett részesedéseknek hívott ügyletekre, amely lehetővé teszi a helyi adórezindes cégek un. holdingként történő, adózás szempontjából rendkívűl hatékony használatát.

 Az eltelt közel hét év alatt a UK lett egyik fő helyszín az úgynevezett "shareholding" cégek létrehozására. Ezeke a vállalkozások szinte kizárólag csak részvényeket tartanak, amelyeket 1-5 éves távlatban értékesítenek.

A UK Holding cégeknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük, könyvelést kell vezetniük és bizonyos feltételek mellett könyvvizsgálatra is kötelezettek.

A befektetéseiket az általános 28%-os kulcs helyett adómentesen értékesíthetik holdingok, amennyiben a  befektető cég – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – legalább 12 hónapig tartotta az eladott részvényeket, részesedéseket.

Az adómentesség további feltétele, hogy a befektető cég legalább 10%-ot tulajdonoljon a másik vállalkozásban és a másik vállakozás aktív bevételekkel rendelkezzen (kereskedelem, szolgáltatás, etc.).

Mivel a UK International Holding Company adórezidens az Egyesült Királyságban, ki tudja használni kettős-adóztatást elekrül egyezmények rendszerét. Jelenleg az adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozásoknak fizetett osztalékból sem kell levonni forrásadót a UK IHC által fizetett osztalékból.

Egy példa a létrehozható struktúrára, amiből adómentesen értékesíthetjük a magyar leánycéget:

 

Változott az OECD Fekete lista

2009. 06. 05. szerző Danku Tamás

Az OECD közölte, hogy Liechtenstein, Andorra és Monaco is lekerült az együttműködést megtagadó adóparadicsomok listájáról.

A döntés indoka az hogy az OECD Pénzügyi Bizottsága látja az fent iországok "politikai elkötelezettségét" az OECD iránymutatások alkalmazására, ezért átkerültek a szürke listára.

Jelenleg egyik említett államnak sincs tucatnyi adózási információk megosztására vonatkozó egyezménye, ezért a fehér listára nem kerülhetnek fel. Liechtenstein az első negyedévben kötött TIEA-t az USA-val és tárgyalásokat kezdett az Egyesült Királysággal is a témában.

Magánalapítványok és trustok offshore cég helyett

2009. 06. 02. szerző Danku Tamás

Az új adótörvény javaslat szerint a magánszemélyek adóalapjába bele kell vonni az  általuk tulajdonsolt ellenőrzött külföldi társaságok felosztott eredményét is, különböző feltételekkel. Ez a szabály véleményem szerint nem alkalmazható az magánalapítványokra, ezért ez a hazánkban kevéssé ismert forma hatékony megoldást nyújt ha kizárólag vagyonkezelésre használtuk az offshore céget.

A magánalapítvány régóta létező adótervezési eszköz. Európában először Liechtensteinben lehetett létrehozni családi és "rokoni" magánalapítványokat, majd Ausztria és Svájc is létrehozta ezt a speciális jogi személyt. Az adóparadicsomoknak nevezett országok közül Panama 1995-ben alkotta meg Liechtensteini mintára a saját alapítványi törvényét, majd St. Kitts és a Bahamák is hatályba léptetett hasonló törvényeket. Beliz és Dominika is tervezi hasonló szabályozás  bevezetését és 2009 közepétől Jersey-n is be lehet majd jegyezni magánalapítványokat.

A magánalapítványok sajátossága, hogy nincs tulajdonosuk, nincsenek részvényeseik, kizárólag kedvezményezetteket lehet az alapító okiratban vagy végrendeletben megnevezni. A vezetését általában kuratórium látja el, akiket a választott védnök ellenőríz és hívhat vissza.

Bővebben a Panama magánalapítványokról. 

 

 

Ciprusi offshore ?!

2009. 06. 02. szerző Danku Tamás

A sajtóban nap mint nap offshore cégek neveznek Cipruson alapított részvénytársaságokat a rendkívül tájékoztott magyar újságírók, annak ellenére, hogy a cégek szinte biztosan helyi adóalanyok, aminek a helyi működés a feltétele.

Az offshore cég – a Wikipedia szerint – olyan cég amit offshore pénzügyi centrumban alapítottak, vagy non-resident vállalkozás. Az offshore pénzügyi centrumokat jól ismerjük, a nem-rezidens fogalma viszont ismeretlen a legtöbb magyar adóalany fülének.

Nem-rezidens cégeknek nevezzük azokat a vállalkozásokat, amelyek üzletvezetésének helye nem abban az országban van, ahol bejegyezte a céget a helyi bíróság vagy más illetékes hatóság. Ilyen céget bárhol létre lehet hozni, a legtöbbet az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Államokban alapítják és szinte mindegyiknek a kiváló adóoptimalizálási megoldás és a magas presztizs az indoka. Ezek a cégek – kivéve pl. a USA-ban bejegyzett LLC-t –  transzparansen működnek, mivel könyvelési, esetenként könyvvizsgálati kötelezettségük van és tulajdonosi szerkezetük is publikus sok országban.

Ezzel szemben a ciprusi vállalkozás csak akkor részesül a helyi adószabályok nyújtotta előnyökből, ha az üzletvezetés helye cipruson van. A helyi adóhatóság a cég nyilvántartásba vételekor megvizsgálja a cég vezetésének körülményeit és ha azt tapasztalja, hogy az igazgató(ság) nem Cipruson működik, akkor nem tekintik rezidens cégnek és így nem alkalmazhatja a rezidensekre vonatkozó kedvező adótörvényeket és a kettős-adóztatást elkerülő egyezményeket sem.

A fentiekből következik, hogy a ciprusi offshore létezik ugyan, de ebben az aspektusban létezik angol, amerikai vagy ír offshore is, csakhogy a ciprusi offshore (nem-rezidnes) cég használata értelmetlen lenne pl. azokhoz a tranzakciókhoz, amiket jelenleg előszerettel emleget a sajtó.