Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Nemzetközi Adótervezés Konferencia 2009

2009. 08. 25. szerző Danku Tamás
Az idei és a következő év jelentős változásokat hoz és hozott a nemzetközi adótervezésben, kiváltképp a Magyarországi szabályozásban.  A pénzügyi válságnak mondott "valami" miatt beindult bűnbak keresés hamar rátalált az offshore cégekre és ez több olyan változáshoz vezetett amely miatt újra kell gondolnunk/terveznünk a magyar ügyfelek által használt adótervezési struktúrákat.
 
Az idei konferencián a változások ismertetése mellett a külföldi partnereink mutatják be azokat a megoldásokat, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a megváltozott körülmények között is.
 
A konferencia tervezett programja:
 
  • A magyarországi törvényváltozások és hatásuk az offshore cégek használatára
  • APEH, EU és OECD "kompatibilis" megoldások
 
  • Málta  | kereskedelmi társaságok,  holding társaságok, e-gaming, captive biztosító, adórezidensi státusz
  • Ciprus | kereskedelmi társaságok, holding társaságok, adórezidensi státusz
  • Jersey | trust és magánalapítvány használata – vagyonvédelem, örökösödés, vagyonkezelés
  • Új-Zéland | nominee cégek és pénzügyi szolgáltató cégek 
  • Ausztria és Svájc | a privát banki szolgáltatások a válság idején.
 
Az előadók:
 
George Themistocleous          | Auditchart Limited    |           Ciprus
Gordon Mifsud                      | IMS Limited             |           Málta
Martin Wachter                    | Vontobel Bank          |           Ausztria
Ian Taylor                           | GTG Limited             |           Új-Zéland
Tony Quinn                          | Clive Tomes & Co.    |           Jersey
Danku Tamás                       | Grand Consulting      |           Magyarország
 
A külföldi helyszíneket helyi partnereink mutatják be, előadásaikat angol nyelven tartják, de az előadásaik anyagát magyar nyelven is megkapják a résztvevők.
 
Részvételi díj:              20 000 HUF + ÁFA
 
Helyszín:                      Corinthia Grand Hotel Royal Budapest
 
Időpont:                      2009. Szeptember 24.
 
A 2009. Augusztus 31.-ig jelentkezőknek és a TCH és a Grand Consulting ügyfeleinek 50%
kedvezményt biztosítunk. A részvételi díj nem tartalmazza a kávészünetben és a büféebéd
során felszolgált ételek és italok SZJA és járulékkötelezettségét.
 
Jelentkezés:          tamas.danku@grandconsulting.hu
 
Infoline:                +3620 5838385

 

Forrásadó a külföldi cégeknek fizetett kamat, jogdíj és szolgáltatási díjon

2009. 08. 11. szerző Danku Tamás

A következő év januárjától a 30% forrásadót kell levonni a magyar vállalkozásoknak azokból az összegekből, amelyeket olyan országokban bejegyzett székhellyel, illetőséggel rendelkező cégeknek fizetnek ki – meghatározott jogcímekre – amelyekkel hazánknak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

A forrásadó le kell vonni a fizetett jogdíjak, kamatok (kivéve késedelmi kamat) valamint az üzletviteli tanácsadás, üzletvezetés, reklám, piac és közvélemény kutatás és a máshova nem sorolt, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja. A forrásadót a magyar kifizető köteles levonni és megfizetni az adóhatóságnak.
 
Magyarországnak jelenleg 65 kettős adóztatást elkerülő egyezménye van, így az szerződött országokban székhellyel rendelkező cégeknek fizetett összegekből nem kell forrásadót levonni. Az egyezmények listája.
 
TCH Komment
A szolgáltatások besorolását 1893/2006/EK. rendelet alapján létrehozott NACE rendszerben kell elvégezni. Ebben a rendszerben külön vannak besorolva az informatikai szolgáltatások közül a számítógép programozás, az információtechnológiai szaktanácsadás, a számítógép-üzemeltetés, az adatfeldolgozás, a világháló-portáli szolgáltatás – így az ilyen szolgáltatásokból nem kell levonnia forrásadót a magyar félnek.
 
Érdekes kérdés az illetőség problémája. A törvény nem tesz különbséget a székhely és az illetőség között, így nehezen értelmezhető hogy például kell-e levonni forrásadót egy az USA-ban bejegyzett LLC-nek fizetett jövedelem után, ha annak nem amerikai adóalanyok a tagja és nincs szövetségi adószámuk, nincs az USA-ban irodájuk, alkalmazottjuk, etc.

Az ellenőrzött külöldi társaságok fogalma 2010-től

2009. 08. 06. szerző Danku Tamás

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma jelentősen megváltozik 2010-től. EKT-nak minősül a belföldi tényleges tulajdonossal rendelkező külföldi társaság, ha az általa fizetendő tárasági adónak megfelelő adó nem éri el magyar adókulcs (19%) kétharmadát vagy nem kell fizetnie ilyen jellegű adót.

 
Nem minősül EKT-nak az EU vagy OECD tagállamában székhellyel, illetőséggel rendelkező társaság, ha ott valós gazdasági jelenléttel bír. A valós gazdasági jelentét új fogalom, amelyet a törvény valamennyire részletez is. Eszerint a külföldi vállalkozás akkor rendelkezik valós gazdasági jelenléttel a székhelye szerinti országban, ha munkavállalói a cég eszközeivel termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, befektetői, kereskedelmi vagy szolgáltatói tevékenységet végeznek és az ebből származó bevételük eléri az összes bevétel legalább 50%-t.
 
Befektetési tevéknységnek minősül a tartós részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a befektetései alapok, részvények megszerzése és értékesítése is.
 
A törvény szövege szerint EKT-nak minősülhet az a külföldi társaság is, amely bevételei túlnyomó részt Magyarországról származnak, ha nem felel meg a többi felételnek (OECD vagy EU tagországi székhely és valós gazdasági jelenlét). 
  
Nem minősül viszont EKT-nak az a külföldi cég, amelyben elismert tőzsdén legalább öt éve jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.
 
TCH Komment
 
Az EKT szabályoknak az SZJA-ban és a Társasági adóban is van jelentőségük. A magyar magánszemély jövedelmét növeli a tulajdonában álló ellenőrzött külföldi társaság „mérleg szerinti eredménye”. A cégek pedig nem csökkenthetik adóalapjukat az EKT-tól kapott osztalékkal.
 
Az új szabályok alapján is ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a közvetlenül tulajdonolt offshore (Seychelles-i, Dominica, Anguilla-i, etc.) IBC, mivel nincs társasági adófizetési kötelezettségük a székhelyükön. Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezményi egyetlen adóparadicsomnak nevezhető – pl. az OECD szürke listáján szereplő – országgal.
 
A nagyon népszerű USA-ban bejegyzett „offshore” LLC-re is vonatkoznak a fenti szabályok, mivel ezek a társaságok nem rendelkeznek állandó jelenléttel, illetőséggel az USA területén, nincs helyi irodájuk, alkalmazottaik. Így az új magyar szabályok alapján egyértelműen ellenőrzött külföldi társaságnak kell tekintenünk a magyar adóalany által közvetlenül tulajdonolt LLC. Az új szabály valójában a magyar tagokkal alapított LLC-k helyzetén nem változtat, neki eddig is adózniuk kellett (volna) a bevételük után Magyarországon.
 
Mind IBC, mind LLC típusú cég estén érdekes, nem egyértelmű helyzetet teremt a névleges tulajdonosok, névleges tagok és vagyonkezelők kinevezése, mivel jelenleg nem tudjuk, hogy a magyar jogrend hogyan értelmezi az angol-szász jogrend alapján létrejött magánszerződéseket.