Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Private Trustee Company

2009. 11. 30. szerző Danku Tamás

A "trust + külsős trustee" megoldástól idegenkedőknek lehet megoldás a családi vagy személyes vagyon kezelésére létrehozott trustok saját trustee cég, private trustee company-val (PTC) történő kezelése, működtetése.

A legtöbb országban, ahol létre lehet hozni trustot, PTC is lehet a trustee, nem csak egy speciális engedéllyel rendelkező vállalkozás. A PTC általában maximum 3-6 trustnál tölthet be trustee pozíciót, ennél több megbízás estén engedélyeztetni kell a tevékenységét.

A PTC-t létrehozhatja a trust settlor-ja is, ezért a vagyon nem kerül ki az eredeti tulajdonos közvetlen felügyelete alól. PTC-t alkalmazhatunk akkor is, ha egy engedéllyel rendelkező trustee nem vállaja el a trustunk menedzsmentjét. Ez akkor fordulhat elő például, ha a settlor által elvárt befektetési politika túl kockázatos és a trustee nem akar felelősséget vállani érte.

A PTC+trust nem tartozik az olcsó megoldások közé, mivel két entitást kell létrehozni és adminisztrálni. 

A privát trustee cégekre a legtöbb országban ugyan az a szigorú titoktartási kötelezettség vonatkoznak mint az engedéllyel rendelkező trusteekra. A trust kedvezményezettjeinek és settlorjának adatait csak kompetens bíróság vagy hatóság határozata alapján adható ki harmadik személynek.    

Szlovák cégek magyarországi adókötelezettsége

2009. 11. 23. szerző Danku Tamás

Sok magyar vállalkozó alapít Szlovákiában céget az alacsonyabb adóteher miatt és használják azokat szabálytalanul, bár nem is tudnak arról, hogy a külföldi cég magyarországi tevékenysége itt is adóköteles lehet és nem a bejegyzés helyszínén.

A hatályos társaságiadó törvény előírásai alapján telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azokat a külföldi cégeket is, amelyeknek az üzletvezetésének helye Magyarország. Az üzletvezetés helye pedig az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett.

A fentiekből az következik, hogy egy Magyarországi állandó lakhellyel rendelkező személy által, Magyarországról irányított, de Szlovákiában bejegyzett vállalkozásnak itt telephelye keletkezik és a telephelyéhez rendelhető bevételei után itt (is) kell adót fizetnie.

Ha például egy tanácsadó Szlovákiában bejegyzett cége magyar partnereknek ad tanácsot és ezt Magyarországról teszi, akkor elvben nem adhat ki ÁFA mentes számlát, be kell jelentkeznie a magyar adóhatósághoz és be kell jegyeztetnie a magyar telephelyét is. A bevételeit a külföldi adózókra vonatkozó hatályos szabályok szerint számolhatja el, semmivel sem kedvezőbb feltételekkel, mint egy hagyományos magyar cég.

Eddig nem lehetett azt tapasztalni, hogy a magyar adóhatóság különösebben vizsgálta volna a magyar cégeknél található szlovák számlák teljesítésének és a külföldi cégek üzletvezetésének körülményeit, de a törvényi lehetősége megvan rá.

 

Adómentes Ciprusi cég

2009. 11. 21. szerző Danku Tamás

A Cipruson alapított, de ott nem adórezidens cégeknek nem kell adót fizetniük Cipruson, ha nem származik helyi forrásból bevételük és alkalmazhatóak nemzetközi kereskedelemre is.

A Cipruson alapított cég akkor lesz adórezidens, ha az üzletvezetés helye nem Ciprus, az igazgatóinak többsége nem Ciprusi illetőségű és a igazgató tanácsi üléseket sem Cipruson tartják. Amíg a cégnek nincs állandó jelenléte (permanent establishment) a szigetországban, addig nem kell adótfizetnie, kivéve, ha van helyi forrású bevétele pl. ingatlan értékesítéséből vagy bérbeadásából.

A nem-rezidens cég nem használhatja ki Ciprus kettős-adóztatást elkerülő egyezményrendszerét, de kamat, árfolyamnyereség,osztalék és kereskedelmi bevétele is adómentes.

A cégforma adminisztrációs kötelezettsége nem különbözik a megszokottól, könyvelési és könyvvizsgálati kötelezettsége is van. A nem-rezindes Ciprusi részvénytársaság is lehet ÁFA alapny, kaphat az Európai ügyletekhez szükséges adószámot is.

Körültekintően kell eljárni a cégvezetés kialakításánál és névleges igazgatók kiválasztásánál, mivel pl. Magyarországon is telephelyet keletkeztet az a tény, ha a külföldi cég igazgatói innen irányítják a vállalkozásukat. Ezért olyan helyszínre kell helyezni a cégvezetést, ahol a névleges igazgatók tevékenysége nem keletkeztet telephelyet, nem jár együtt adókötelezettséggel.

 

Az üzleti titok és a forrásadó

2009. 11. 14. szerző Danku Tamás

Jövőre 30%-os forrásadót kell fizetni a magyar vállalkozásoknak egyes külföldön bejegyzett szervezeteknek utalt jogdíjak után. A társasági adótörvény szerint az üzleti titok használatáért fizetett összeg is jogdíjnak minősül.

Az üzleti titok fogalmát a PTK szabályozza, eléggé általánosan. Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.

TCH Példa

A nem szabadalmaztatott, a szerzői jog védelme alá nem tartozó immateriális jószág hasznosítása például általában a franchise használata. Amennyiben a franchise-t a szerződő felek nem minősítik üzleti titoknak, illetve erre nem utalnak a szerződéseikben és nem a magyar jogszabályokat kötik ki irányadóaknak, akkor véleményünk szerint a franchise használatáért fizetett "bérleti díj" nem alapja a 30 százalékos forrásadónak.

Ki a tényleges tulajdonos?

2009. 11. 08. szerző Danku Tamás

Külföldi és belföldi bankszámla nyitás során a bankok minden esetben kötelesek azonosítani a cég, szervezet tényleges tulajdonosát, a hatályos pénzmosás elleni szabályok szerint. A következő évi adótörvények is tartalmazzák a tényléges tulajdonos fogalmát, de szűkebb formában, mint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megakadályozását célzó törvény.

A 2010 évi társasági és osztalékadó törvény (TAO) előírása szerint:

"tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz (az első törvény szerint huszonöt) százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik;"

A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint pedig meghatározó befolyással rendelkező személynek kell tekinteni azt, aki jogosult a jogi személy tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására vagy a jogi személy többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A pénzmosás elleni törvény előírásai viszont tényleges tulajdonosnak nevezi a következő személyeket is:

  • az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak
  • az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább 25%-nak kedvezményezettje, vagy akinek az érdekében az alapítvány létrehozták, működtetik, illetve aki tagja az alapítvány kezelő szervének vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább 25%-a felett
  • az a természetes személy, aki az alapítvány képviseletében eljár

TCH Komment

Mivel a két szabály elég jelentősen eltér egymástól és a következő évi SZJA szabályokat nem rónak egyértelműen adókötelezettséget arra a magyar adóalanyra, akit a magyar vagy külföldi bank az éppen hatályos pénzmosás elleni szabályok szerint tényleges tulajdonosként azonosított. Véleményem szerint a TAO törvény említett előírásait nem lehet alkalmazni a magánalapítványokra, a trustokra és a megfelelően felépített "protected cell company"-ra sem.

Mivel a bankok nem adózás szempontjából azonosítják az offshore ügyfeleket és a magyarországi bankszámlavezetés tényéből nem következik az, hogy az adóelkerülésre vagy adócsalásra használják, véleményem szerint nem kell attól tartani, hogy az offshore cégek hazai bankszámlái felől fog érdeklődni az adóhatóság jövőre.

Egyik említett jogszabály sem említi viszont a trust intézményét. A tust nem minősül cégnek, jogi személyiséggel nem rendelkezik, illetve valószínűleg az "egyéb szervezet" megnevezés sem illik rá, amit a TAO törvény használ. Jelenleg nincs olyan hazai jogszabály amely tíltaná a trust használatát, de olyan sincs, amely elismerné azt és bírósági ítéletről vagy jogegységi határozatról sincs publikus információ.

BVI – Letétbe kell helyezni a bemutatóra szóló részvényeket

2009. 11. 06. szerző Danku Tamás

Ez év végéig letétbe kell helyezni a 2005 előtt alapított British Virgin Island-i offshore cégek bemutatóra szóló részvényeit.

A részvényeket helyi letétkezelőknél – praktikusan a cég bejegyzett ügynökénél – helyezhetik el. Amennyiben a határidő cégéig nem történik meg a letétbe helyezés, a részvényhez kapcsolódó jogokat "befagyasztják", így a cégeket nem lehet eladni, nem lehet az osztalékot kifizetni és nem szavazhatnak a taggyűlésen sem.

Az új szabály értelmetlenné teszi a bemutatóra szóló részvények használatát BVI-on, mivel a letétbehelyezés miatt általában lehetetlen a cégnek máshol bankszámlát nyitnia, a tulajdonosoknak a részvényeket záloggal terhelnie. 

Forrásadó levonással érintett országok

2009. 11. 05. szerző Danku Tamás

A következő évtől 30% forrásadót kell levonnia a magyar kifizető cégnek a részére teljesített szakértői szolgáltatások és ügynöki díjak összegéből, amelyet olyan országban működő vállalkozásnak fizetnek, amely országnak nincs a hazánkkal kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Az említett országok listája.

A forrásadóval sújtott szolgáltatások körébe a következők tartoznak: üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac- közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.