Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Az információ csere szabályozása: Seychelles

2009. 12. 27. szerző Danku Tamás

Az OECD és a G20 országainak fenyegetéseinek hatására (is) mára szinte minden adóparadicsom elfogadta az OECD által elvárt adózási irányelveket. Az irányelvek elfogadása és alkalmazása nem jelent egyet az adóparadicsomok titoktartásának lazulásával vagy megszűnésével.

Az OECD szerint egy adóparadicsom akkor felel meg az adózási transzparencia feltételeinek, ha:

  • van törvényes lehetőség az adózási információk megosztására (kettős adóztatást kizáró  és adózási információk cseréjére szóló egyezmények)
  • ha bűntető és polgári jogi ügyekben is van lehetőség információcserére
  • nem kell kétoldalú bűnüldözési alapelvekhez és a helyi adóbevételek érdekéhez kötni az információcserét
  • szigorú titoktartási szabályok
  • megbízható információs adatbázisok: banki adatok, tulajdonosok személyazonossága és könyvelési információk
  • az adatvédelem és a korlátozott információcsere tiszteletben tartása mellett.

Seychelles, mivel jelenleg 14 országgal van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye valamint a Kölcsönös Jogsegély törvényük miatt kezdetektől fogva az OECD Fehér listáján szerepelt. Az adózási és egyéb információk cseréjére tehát elvben meg van a lehetősége minden országnak, akikkel Seychelles-nek egyezménye vagy viszonossága van. A helyi illetékes hatóságnak közvetlen hozzáférése van a helyi(!) banki adatokhoz és azok megosztására lehetőség van adóügyekben is. A tényleges tulajdonosok adatai csak illetékes hatóság határozata alapján adható ki, de adózási ügyekben is.

A Seychelles-i illetékes hatóság egy adatkérés során megvizsgálja, hogy minden törvényes feltétel fennáll-e a kérelem teljesítéséhez. A tapasztalat az, hogy kizárólag súlyos, határon átnyúló bűncselekmények esetén adják ki az helyben tárolt adatokat, automatikus adatcserére vagy "adathalászgatásra" nincs lehetőség.

A magyar adóalanyok szemszögéből nézve Seychelles továbbra is hatékonyan alkalmazható adóparadicsomnak számít, használhatóságát nem csökkentette, inkább növelte az adózás transzparencia.

A Ciprusi banktitok és az adózási információk cseréjének szabályai

2009. 12. 24. szerző Danku Tamás

Ciprus 2008-ban emelte be az adótörvényeibe az OECD Model Egyezmény az adózási információk cseréjére vonatkozó előírásait, amelye alapján lehetősége nyílik az OECD tagországoknak és a Ciprussal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel rendelkező országoknak az adózásai információk kikérésére, cseréjére. 

Az Model Egyezmény 26. bekezdése tartalmazza az adóhatóságok közötti információcserére szóló előírásokat, amely az a alapja a Magyarország által kötött egyezményeknek is. Az 26. bekezdést alkalmazó országok beleegyeznek az adózási információk megosztásába, ami nem jelent automatikus adatközlést vagy lehetőséget az adatokban történő "halászgatásra".

Az információkat bekérő adóhatóságnak részletes információt kell szolgáltatni az adóalanyról, akiről adatot kér, illetve a bankot, ahol az pénzügyi adatok megtalálhatók.

Az OECD ajánlások alkalmazása nem tette lazábbá a bank vagy ügyvédi titoktartás szabályait. A bankszámla adatokat továbbra sem tudja lekérni automatikus vagy véletlenszerű adatgyűjtés során. 

Az adózási adatokat kérő országnak a következőket kell tisztáznia a kérelmében:

  • a magánszemély vagy vállalkozás pontos megnevezése
  • a Ciprusi hatóságtól kérelmezett információ pontos leírása. a megkeresés pontos ok: bűncselekmény elkövetése vagy polgári jogi ügy
  • milyen eljárás során akarja használni az adózási információkat
  • az ok, amiért azt gondolja a kérelmező, hogy a másik fél releváns információval rendelkezik
  • miért gondolja a kérelmező, hogy a másik ország rendelkezik a kért adatokkal
  • a neve és a címe annak a személynek, aki a kért információkkal vélhetően rendelkezik
  • hogy a kérelmező ország minden tőle telhető lépést megtett a kért adatok beszerzésére, saját illetékességi területén.

Amennyiben a kérelmező a Ciprusi törvények minden feltételét tudja teljesíteni, az Ciprusi adóhatóság az Attorney General (a szokásjogot alkalmazó országokban az igazságügy miniszteri pozícióhoz hasonló vagy amellett működő hivatal) jóváhagyását is kéri az adatok átadása előtt. Az Attorney General a kizárólag súlyos bűncselekmények esetén járul hozzá az adatkiadáshoz, amire az új szabályok bevezetése óta nem volt példa.

Az OECD előírásainak alkalmazása lehetőséget nyújt tehát a súlyos pénzügyi bűncselekmények felderítéséhez szükséges adatok átadására, a kompetens hatóságok álltal történő felhasználásra. Nem adat lehetőséget viszont a véletlenszerű vagy célzott adatgyűjtésre, ha nincs konkrét, Ciprus által is ismert hatósági vizsgálat a háttérben.  

RE: Offshore cégalapítás: van, ahol még érdemes?

2009. 12. 13. szerző Danku Tamás

A fenti címmel egy adózással foglalkozó portál közölt egy cikket, amely tartalma és megállapításai elbizonytalaníthatja az offshore cégalapításon gondolkodókat, de sajnos több tárgyi tévedést és téves információt, következtetést tartalmaz.

A cikk szerint az USA-ban alapított offshore cégeket nem lehet megfelelően, adómentesen használni. Mivel a cégformát nem említi, nem tudni, hogy a szerző az LLC-re vagy Corporation típusú cégekre gondol. A Corporation valóban nem túl hatékony eszköze az adótervezésnek, de az LLC megfelelő struktúrát használva egy hatékony, legális adótervezési eszköz, amelyet nem fenyeget az IRS (az USA adóhivatala), ha nem végez tevékenységet az USA területén és nincsenek helyi adóalany tagjai.

Az LLC tulajdonosi szerkezetét és menedzsmentjét úgy kell kialakítani, hogy a tényleges tulajdonosoknak ne legyen adózási kockázata abban az országban, ahol adóalany. Ez a kialakítás természetesen többe kerül, mint egy sima cégalapítás, de sokkal kevesebbe, mint az a bírság, amit esetleg ki kell fizetni egy rosszul tervezett és használt struktúra bukása esetén.

A cikk írója nem igazán nézett utána, hogy mit és hogyan tartalmaz az OECD Progress Report-ja. A legutóbb, december 10.-én frissített riport "szürke" listája 20 olyan adóparadicsomot és 7 high tax országot sorol fel, amely elkötelezte magát az OECD irányelvei mellett, de még nem felel meg azoknak teljes mértékben. Az említett cikk szerint a "fekete" lista 45 országot tartalmaz. Fekete lista viszont nem is volt és a 2009. áprilisi megjelenés óta, a lista nagyon sokat változott. Az úgynevezett "fehér" listát olyan az adótervezésben népszerű helyszínek szerepelnek mint Seychelles, BVI, Bermuda, Kajmán-szigetek, Svájc, Szingapúr, Liechtenstein vagy Jersey, amelyek teljes mértékben megfelelnek az OECD elvárásaink.

Véleményem szerint, offshore céget, magánalapítványt az említett cikk sugalmazott véleményével szemben most is és a 2010. évi törvényváltozások ellenére is érdemes alapítani, hiszen nem nehéz, teljes mértékben legálisan használni azokat az adózási költségeink csökkentésére.

Mire jó a bemutatóra szóló részvény? (bearer share)

2009. 12. 07. szerző Danku Tamás

A bemutatóra szóló részvények használatának "névtelensége" miatt ezt a típusú részvényt használva könnyen megkerülhetjük az EKT szabályokat és überanoním státuszban maradhatunk az offshore cégünk használata során.

Hát ez sajnos nem igaz! A bemutatóra szóló részvények használatát a legtöbb országban korlátozzák valamilyen formában. Azokban az országokban, ahol ki lehet bocsájtani ilyen részvényeket, az értékpapírokat legtöbb esteben helyi letétkezelőre kell bízni, így azokat nem lehet forgatni a letétkezelő tudta nélkül, aki a bemutatóra szóló részvények tényleges tulajdonosáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartást egy sima adóellenőrzés miatt a legtöbb országban nem adják át külföldi hatóságnak, de bűncselekmény gyanúja estén kiadhatják.

Az úgynevezett "high-tax" országokban általában ajándékozási illetéket kell fizetni a bearer share elidegenítése esetén, így az adómentesség nem valósítható meg az átruházáskor.

A bemutatóra szóló részvényekhez általában ugyan azok a jogok kapcsolódnak, mint a hagyományos részvényekhez. Tehát a részvény tulajdonosa szavazati joggal rendelkezik vagy vissza tudja hívni az igazgatóságot, így a magyar szabályok alapján egy bemutatóra szóló részvényt kibocsájtó offshore cég is EKT-nak minősülhet.

A bearer share nem jelent valós védelmet a hitelezőkkel szemben sem, hiszen a követelésük ezekre a részvényekre is kiterjeszthető – már ha tudják bizonyítani az adós tulajdonjogát.

A bankok minden új ügyfél estében kötelesek azonosítani a tényleges tulajdonos személyét és nem azt nézik elsősorban, hogy a cég milyen részvényeket bocsájt ki. Néhány pénzintézet kötelezi az ügyfelet arra, hogy nála tárolja a cég bemutatóra szóló részvényeit.

A bemutatóra szóló részvény tehát önmagában sem az EKT szabályok megkerülésére, sem az anonimitás fenntartására nem alkalmas legális keretek között. A hatékony adótervezéshez legtöbb esetben nem elegendő önmagában egy bemutatóra szóló részvényt kibocsájtó offshore cég.

      

Az EU Kamatadó Direktívájának várható változásai

2009. 12. 03. szerző Danku Tamás

Főleg a német kormány erősködésének hála, az EU Savings Tax Directive (ESTD) valószínűleg kibővül olyan előírásokkal, amely miatt a magánalapítványok és trustokon keresztül kapott kamatból valamint a befektetéshez kötött életbiztosításból származó bevételekből is kamatadót vonnak le, mintha az a kedvezményezett magánszemély közvetlenül kapta volna.

A szigorítást a német kormány talán a Liechtenstein-i balhé miatt erőltetett nagyon és hangoztatta, hogy legalább 30 milliárd EUR kárt okoz az adóelkerülés Németországnak. Ahogy a jelenleg 20, majd másfél év múlva 35 százalékosra növekedő, magánszemélyektől levont forrásadó sem hoz túl nagy bevételt az EU tagállamainak, az sem várható, hogy a trustokat és a magánalapítványokat érintő új szabály jelentős bevételt termel majd.

A jelenleg hatályos direktíva elfogadás 15 évet vett igénybe, a módosítás viszont aránylag gyorsan megtörténhet.

A módosító javaslat tehát csak a kamat és meghatározott életbiztosításból származó jövedelmekre vonatkozik és jelen állapot szerint nem vonatkozik az osztalékra, árfolyamnyereségre, jogdíjra – azokra a passzív jövedelmekre amelyek általában a magánalapítványok és a trustok bevételét képezik.

A magyar adószabályokban ezeket a jövedelmeket nem így adóztatják, így ha egy magyar állampolgár trustja vagy magánalapítványa, nem EU tagállamban, illetve az ESTD-t végrehajtó, elfogadó országban kap kamatot vagy befektetéshez kötött életbiztosításból, akkor nem kell utána a kamatadót fizetnie.