Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Immateriális jószág értékesítésének adókedvezménye

2011. 12. 31. szerző Danku Tamás

A bejelentett részesedéshez hasonlóan a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből származó beviteli adómentességet élvez, 2012-től.

Az immateriális jószág – szoftver, know how, gyártási engedély, brand név és minden egyéb olyan szellemi termék aminek a hasznosításáért jogdíjat kaphatunk – megszerzésétől számított 60 napon belül be lehet jelenteni az adóhatóságnak és ha egy évig a cég könyveiben tartom, majd eladom, a nyereséget levonhatom a cég társasági-adóalapjából. 

A bejelentési határidő jogvesztő és nem lehet kimenteni.

 

Offshore cégek a közbeszerzésben

2011. 12. 31. szerző Danku Tamás

A sajtónak nyilatkozó közbeszerzési szakértők véleménye szerint az új, 2012. január 1.-től hatályos közbeszerzési törvény előírásai szerint nem vehet részt közbeszerzésben offshore cég, vagy olyan onshore cég, amelyben 25 százalékot meghaladja az offshore tulajdonos szavazati joga vagy tulajdonrésze. És ezzel a szabállyal elejét vették a korrupciónak, stb. A helyzet persze ennyi nem egyszerű.

A szabály valójában az EU-n, az EGT-n és OECD-n kívüli valamint a hazánkkal kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel nem rendelkező országokban adóilletőséggel rendelkező ajánlattevőket zárja ki. Név szerint a következőket: 

Afganisztán, Algéria, Andorra, Angola, Anguilla, Antigua és Barbuda, Arab Emírségek, Argentína, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Bahrein, Banglades, Barbados, Belize, Benin, Bhután, Bissau-Guinea, Bolívia, Bosznia és Hercegovina, Botswana, Brunei, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Costa Rica, Csád, Dominikai Közösség, Dominikai Köztársaság, Dzsibuti, Ecuado, Egyenlítői-Guinea, Egyesült Arab Emírségek, Elefánt csontpart, Eritrea, Etiópia, Fidzsi-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Grúzia, Guatemala, Guinea, Guyana, Haiti, Honduras, Irak
Irán, Jamaica, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Kamerun, Katar, Kenya, Kirgizisztán, Kiribati, Kolumbia, Kongó, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Kuba, Laosz, Lesotho, Libanon, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malawi, 
Maldív-szigetek, Mali, Marshall-szigetek, Mauritánia, Mauritius, Mianmar, Mikronézia, Monaco, Mozambik, Namíbia, Nauru, Nepál, Nicaragua, Niger, Nigéria, Nyugat-Szahara, Nyugat-Szamoa, Omán, Örményország, Palau, Panama, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Peru, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent, Salamon-szigetek, Salvador, San Marino, Sao Tomé és Príncipe, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Srí Lanka, Suriname, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíria, Szlovénia, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tádzsikisztán, Tanzánia, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Türkmenisztán, Tuvalu, Uganda, Vanuatu, Vatikán, Venezuela, Zaire, Zambia, Zimbabwe, Zöld-Foki Köztársaság.
 
Nem szerepel a listában például Ciprus és Málta mert EU tag, Svájc, mivel OECD tag és Liechtenstein, mivel EGT tag. Ezek az országok tehát nem tekinthetők offshore-nak a törvényalkotók és a közbeszerzési szakértők szerint sem.
 
Rejtély számomra Omán elutasítása, annak ellenére hogy egy Ománi állami befektetés alap megvásárolta a Gresham-palotát nemrégiben Budapesten. Nem tudni azt sem hogy mi a probléma például Vatikánnal…vagy egy csomó Afrikai országgal, mikor a magyar építőipari cégek szeretnének elég sok állami forrásból finanszírozott munkát elvégezni ott.
 
A 2011. évi CVIII. törvény, 56. § kb) pontja azokat az ajánlatevőket is kizárja az eljárásból, amelyeknek a közbeszerzésből származó jövedelme alacsonyabb kulccsal adózik, mint az adóilletősége szerinti belföldi jövedelme. Ez a rendelkezés azokat a territoriális adórendszerrel rendelkező országokban működő adóalanyokat zárja ki, amelyeknek nem kell adó fizetniük a külföldi jövedelmük után, vagy alacsonyabb az adókulcsa mint a magyar 10%-os társasági adó.  Ilyen ország pl. Szingapúr, Hong Kong, illetve akár ilyennek tekinthető bizonyos esetekben az USA is (annak ellenére, hogy a ka) pont őket nem zárná ki a körből). Nem kell kizárni őket, ha magyar fióktelep útján látják el a közbeszerzési szolgáltatást vagy termékértékesítést.
 
A törvény azokat az ajánlatevőket is kizárja, akikben a fent felsorolt országokban adóilletőséggel rendelkező cégek 25 százalékot meghaladó tulajdonrésszel vagy szavazati joggal rendelkeznek – közvetlenül vagy közvetetten.
 
TCH Komment
 

Az utóbbi 2 évben szinte csak azt lehet hallani politikusoktól, hogy az offshore hátterű cégeket kizárják vagy ki akarják zárni a közbeszerzésből, mivel nem tudni kik állnak mögöttük, nem hazánkban adóznak, stb. Hogy mi a politikusok szerint mi az offshore cég, azt továbbra sem tudjuk, de az új szabályokkal csak bonyolultabbá tették a kiírók munkáját, de hogy nem tették lehetetlenné a nem-publikus tulajdonosi hátterű cégek használatát az bizonyos. Továbbra is részt vehet közbeszerzésen pl. Seychelles-en bejegyzett tulajdonossal rendelkező cég, ha a tulajdon része nem haladja meg a 25 százalékot. Az osztalékot ettől függetlenül akár 100 százalékban is megkaphatja közbeszerzéseken elért nyereségből.