Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

ÁFA rendszer váltást!

2012. 12. 31. szerző Danku Tamás

Az általános forgalmi adó volt az elmúlt 25 évben az egyik legjelentősebb költségvetési bevétel. Ha munkabérhez kapcsolódó adókat és járulékokat összevontan számítjuk, akkor a második legtöbb bevételt hozó adónem, az adóbevételek közel 30 százalékát adja – ezt a bevétel viszont több mint 1,7 millió adóalanytól szedi be az adóhatóság. Az ÁFA 60 éves rendszerét „milliószor” módosították Európában is, de a jelenleg alkalmazott szabályok sok hibát hordoznak magukban.

Az hozzáadott érték adó rendszerét közel száz éve vázolta fel egy német gyáriparos, bizonyos dr Wilhelm von Siemens és 1954-ben vezette be először Európában Franciaország. A bevezetése mellett az szólt, hogy relatíve olcsóbban lehet beszedni jelentős összeget, könnyen ki lehet szélesíteni az adózók körét. Az ÁFA jelentős bevételeket hozott a franciáknak és jól, egyszerűen, transzparensen kezelte az adózás körüli problémákat.

Az idő múlásával viszont az ÁFA rendszer egyre bonyolultabbá vált, az adókulcsok magasak lettek. Az bevezetés idején ÁFA rendszer is jól tudta korlátozni az adóelkerülést, az USA-ban alkalmazott sales taxhez hasonlóan, de ma már – illetve az elmúlt 20 évben biztos – a legtöbb és legnagyobb összegű adócsalást az ÁFA kötelezettség csökkentése miatt követik el. A gazdaság fejlődésével egyre több és több vállalkozás jelent meg, egyre több adóalanytól kell beszedni az ÁFA összegét, ami egyre nagyobb kockázatot jelent. A jelenlegi ÁFA rendszerben az állam lényegében a vállalkozóra bízza az adó, az állam pénzének a beszedését és tőle várja azt, hogy időben közvetítse felé a beszedett pénzt. Az állam viszont nem igazán ellenőrzi előre azt, hogy megbízható-e az adóalany és mire az első kötelezettség keletkezik, a vállalkozás könnyen elillanhat az állam pénzével együtt –  mintha a bank hozomra adna kölcsön. Mondhatnánk erre, hogy az előzetes minősítés, ellenőrzés miatt lett bevezetve az adóregisztráció folyamata, de ez a megoldás már sok éve létezett a többi EU tagországban, mégsem oldotta meg az ÁFA csalás problémáját.

Kinek jó az ÁFA? Az államnak biztos.

Az európai államok bevételének jelentős részét teszi ki az ÁFA, de költségvetési helyzetüktől függően más-más az egyes országok viszonya a forgalmi adóhoz. Az ÁFA stabil, tervezhető bevételt jelent a költségvetésnek, amit minden hónapban befolyik a költségvetésbe, könnyű megemelni, ha szükséges még egy kis bevétel és adminisztratív eszközökkel könnyen korlátozható a visszaigénylések kifizetése. A jogos visszaigénylések korlátozására, késleltetésére nem egyszer volt már példa Magyarországon, de elképzelhetetlen például Németországban vagy Ausztriában. Magyarországon szinte minden termék és szolgáltatás 27 százalékos kulcs alá tartozik, kevés a kivétel, míg Franciaországban, Angliában, de még az aprócska Luxembourgban is sokkal diverzifikáltabb a forgalmi adóköteles termékek, szolgáltatások besorolása az egyes kulcsok alá. A több ÁFA kulcs használatával tudják pld. támogatni vagy korlátozni egyes szolgáltatások vagy termékek fogyasztását – de Luxembourg a „broadcasting” szolgáltatások alacsony ÁFA kulcsával vonzotta az országba a nagy műholdas televízió szolgáltatókat.

Csak Magyarországot nézve a mai napon 1 704 323 ÁFA alany van regisztrálva, a teljes ÁFA bevétel kb. 2 800 milliárd forint. Egy vállalkozás átlagosan mindössze 1,6 – 1,7 millió forint ÁFA-t fizet be évente, ami azt mutatja, hogy sok-ezer vállalkozásnak minimális az ÁFA fizetései kötelezettsége, mivel a közszolgáltatók vagy a kiskereskedelmi láncok sokmilliárd forint ÁFA-t fizetnek be. Az egyik legnagyobb energia szolgáltató ÁFA befizetése becslésem szerint 2011-ben meghaladhatta a 10 milliárd forintot, ami a teljes ÁFA bevétel közel 4 ezreléke, egyetlen cégcsoporttól. A legnagyobb kiskereskedelmi láncok pedig egyenként akár az ÁFA bevétel 0,5 – 1 százalékát is fizethetik évente, mivel szinte kizárólag Magyarországon értékesítenek.

Mivel az ÁFA rendszerben is kevés adózótól érkezik a befizetések nagy része, logikus lépésnek tűnhetne a vállalkozások számának mesterséges visszaszorítása, törvényi korlátozása. Ez viszont egy rendkívül egészségtelen és igazságtalan gazdasági szabályozást eredményezne, csökkentve a verseny és így növelve az árakat, a fogyasztók kiszolgáltatottságát.

Mi lehet a megoldás? Melyek a rossz válaszok a problémára?

Az ÁFA csalásokat a leginkább érintett területeken az időszakos fordított adózás bevezetésével próbálják orvosolni, általában kevés sikerrel. A fordított ÁFA-s tevékenységek miatt bonyolultabbá váltak az ÁFA szabályok, megnövekedtek az ÁFA ellenőrzések száma mivel ezek az adózók több adót igényelnek vissza és romlott a vállalkozások pénzügyi helyzete, mivel az visszaigényelhető ÁFA hetek, hónapok múlva érkezik meg, a számlát viszont addig is fizetni kell. 

Egy másik megoldásnak tekintett lépés, a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése egy irdatlan adathalmazt hoz létre, amit valószínűleg inkább ijesztgetésre, mintsem hatékonyon ellenőrzésre tud használni az adóhatóság. Az állam 95 milliárd bevétel vár a bekötéstől, ami kb. nettó 500 milliárdos plusz regisztrált bevételt, komplett TESCO vagy CBA hálózatnyi teljes éves bevételt jelent. Ez a bevételterv valószínűleg erősen túlzott. A kiskereskedő ezután sem fogja használni a pénztárgépet, ha fekete bevételre akar szert tenni és évekig nagyon fog haragudni az adóhatóságra, ha sok pénzbe fog kerülni az új pénztárgép és az adatáramlás fenntartása.

Ha pedig az adófizető haragszik az adóbeszedőre, az adóbeszedő nagyon sok problémával néz szembe, mivel az adófizető a kreativitását az adóelkerülésre is használni fogja, nem csak a profit maximalizálására.

Az ÁFA szabályok módosításai véleményem szerint nem követték az elmúlt 60 év technológia és társadalmi fejlődését. Manapság egy 10-20 négyzetméteres vegyesboltban is számítógépen rögzítik az értékesítést és a beszerzést, így az ÁFA bevalláshoz és ellenőrzéshez szükséges adatokhoz könnyen és gyorsan hozzá lehet férni. A fogyasztók egyre jelentősebb része használ bankkártyát vagy utalványokat az ellenérték kifizetésére, tehát az végfelhasználók részére történő értékesítés ellenőrzése is egyre egyszerűbb, mivel a pénzügyi szolgáltató intézmények nem az adócsalókat segítik. A fogyasztók ráadásul – sajnos – a kifizetéseik jelentős részét olyan pld. közüzemi szolgáltatók részére teljesítik, akik részben állami tulajdonban is lehetnek vagy méretük miatt szinte folyamatos adóellenőrzés alatt állnak.

Európa minden országában az ÁFA adónemben történik a legtöbb és legnagyobb összegű adócsalás. Ez az összeg Magyarországon elérheti a 300, a vadabb becslések szerint az 1300 milliárd forintot is – az utóbbi szám valószínűleg a becsül feketegazdaság teljesítményéből indul ki, ez az összeg az össze ÁFA bevétel közel 50 százaléka, így erősen túlzónak hangzik. A sok-száz milliárdos adóhiány véleményem szerint kisebb részben a bevétel eltitkolásából keletkezik és nagyobb részben az adókötelezettség fiktív számlákkal történő csökkentésével. Mindkét típusú ÁFA csalásra megoldást jelentene a jelenlegi ÁFA rendszer teljes fordított rendszerré történő alakítása.

Egylépcsős forgalmi adó

Ha a gazdaság minden szegmensében fordított ÁFA rendszert alkalmaznánk, nem kellene a vállalkozások között ÁFA-t fizetni, kizárólag a végfelhasználóktól beszedett ÁFA összegét kellene befizetnie a lakosságnak vagy más nem-ÁFA alanyoknak történt értékesítések után.

Az ÁFA rendszer az USA-ban alkalmazott sales tax szerű, teljesen fordított ÁFA jellegű átalakításának sok előnye és kevés hátránya közül néhány:

            Előnyök

      • drasztikusan csökkenne az adófizető adóalanyok száma – mivel kiesnének a körből azok a cégek, aki nem értékesítenek lakosságnak 
      • csökkenne az adóbeszedés és ellenőrzés költsége – mivel kevesebb adóalany lenne, lényegesen kevesebb, akár automatizált ellenőrzéssel, hatékonyabban lehetne ellenőrizni az adóbevallások valóságtartalmát
      • az ÁFA bevétel költségvetési tervezése még egyszerűbbé és pontosabb válna
      • nem lenne lehetőség adóelkerülésre fiktív tartalmú számlák elszámolásával – mivel a vállalkozások egymás között nem számolnának fel ÁFA-t, nem lenne értelme csökkenteni a profitot a fiktív számlákkal
      • az adó beszedése és befizetése akár a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók által is történhetne, mivel a nem adóalanyoktól származó bevétel ÁFA része minden esetben befizetendő az államnak,
      • az ÁFA fizetésre nem kötelezett vállalkozások regisztrálás egyszerű, hiszen minden vállalkozás adószáma publikus, elenőrízhető,
      • növekedne a lakossági szolgáltató kisvállalkozások adóteljesítménye – mivel nem érné neki meg bevétel eltitkolni a hatékonyabb ellenőrzés miatt.

             Hátrányok

      • növekedne a végfelhasználókat kiszolgáló vállalkozások finanszírozási igény – mert nem lenne levonható ÁFA a számlákon, viszont minden hónapban a teljes bevételük ÁFA részét be kellene fizetniük a költségvetésbe,
      • nehezebb lenne ÁFA alany lakossági szolgáltató cégeket működtetni – a finanszírozási igény és a kisvállalkozások ÁFA mentessége miatt az ÁFA alany lakossági szolgáltatók drágábban tudnának szolgáltatni,
      • részletesebb, akár minden tranzakció tételes bevallására kiterjedő ÁFA bevallást kellene bevezetni, amivel az adóhatóság ki tudná szűrni a jogosulatlan ÁFA mentes számlázásokat.  

A fordított ÁFA rendszer bevezetése nem szüntetné meg az ÁFA csalás lehetőségét, de jelentősen csökkentené azt, ami lehetőséget adna az alacsonyabb ÁFA kulcsok bevezetésére, tovább csökkentve az adócsalás, a bevétel eltitkolás értelmét. 

Az sales tax sem hibátlan

Az USA-ban alkalmazott sales tax sem hibátlan és egyszerű ami főleg az államonként eltérő szabályozásból fakad. A kulcsok és a adóztatott termékeke, szolgáltatások köre minden államban eltérőek, van ahol az önkormányzat vezeti csak be, állami szinten nem kell fizetni. Az EU-ban viszont ugyan ez nem okozna akkor problémát, bár a vállalkozások adminisztrációs terheit jelentősen csökkentenék az egységes adókulcsok és szabályok.

Magasabb ÁFA mentes bevételi határ

Üdvözlendő lépése a pénzügyi vezetésnek a kisvállalkozások tételes adójának a bevezetése, amivel jelentősen csökken az adminisztrációs és a adófizetési kötelezettség csökkenést jelenet a kisvállalkozásoknak. Egyetlen hátrány az alacsony, mindössze 6 millió forintos ÁFA (alanyi) mentességre jogosító árbevétel korlát. A magasabb  ÁFA mentes árbevétel határ növelné a kisvállalkozások mozgásterét, csökkentené az bevétel eltitkolást. Egy 12 milliós nettó árbevételt elérő kiadózó adófizetési kötelezettsége például 3 millió forint lesz 2013-ban, ami 25%-os effektív adókulcsot jelent, míg egy EVA alany effektív adókulcsa 20 százalék –  a magasabb bevétel tehát alacsonyabb kulccsal adóztatják és az EVA alanyok nagy része nem a lakosságnak, hanem “közületnek” értékesít, aki levonják az EVA alany számlájából az ÁFA-t is. A 6 millió forint feletti árbevétel esetén az ÁFA viszont nagyon megdrágítja a szolgáltatásokat, így sem a vásárló, sem az eladó nem érdekelt a bevétel szabályos elszámolásában – nem kér tehát számlát a vevő, nem fizet adót az eladó. 

Magasabb ÁFA mentes bevétel korlát esetén persze magasabb adókulcsot kell alkalmazni.Véleményem szerint a tételes kisadó tervezésekor figyelembe vették, hogy az érintett adózói körnek mekkora tényleges adóteljesítménye és az alapján alakították ki az adóterhelést. Ezzel a megoldással a 2013 évi adatok alapján majd modellezhető a magasabb ÁFA mentes bevétel korlát bevezetésének lehetősége is. Reméljük fogják emelni, az EU-ban sok országban lényegesen magasabb ez a határ.

Tovább is van…

Az általános forgalmi adó elcsalása egész Európát érinti, nem várhatunk lényeges javulást az EU ÁFA direktíva módosítása nélkül. Egy-egy tagállam nem tudja bevezetni a teljes fordított ÁFA rendszerét, az EU csak időlegesen, különböző szektorokra engedélyezi. 

Az egylépcsős fordított ÁFA rendszer és az alanyi mentesség határának emelése önmagában nem oldaná meg az ÁFA és az egyéb adók elcsalásának problémáját, de a legnagyobb hibákat és hiányosságokat orvosolná. Rövid távon jelentős bevétel növekedést érhetne el vele a költségvetés, de ha a teljes adórendszert nem gondoljuk újra az ÁFA rendszer átalakításával együtt, akkor érdemben nem változik a vállalkozások túlzott adóterhelése és közép vagy hosszú távon nem sem várhatjuk a gazdaság fellendülését.

Ezen felül oda kellene még figyelnünk az elektronikus (mobil vagy kártyás) fizetés terjedésének elősegítésére, a közepes vállalkozások transzparens működésének, a tőzsdei jelenlétük elősegítésére, a kisvállalkozások számviteli költségeinek csökkentésére és kellene egy barátságos, szolgáltató adóhatóság is. 

Svájc és Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezménye

2012. 12. 06. szerző Danku Tamás

A mai sajtó nagy részében megjelent egy hír, miszerint Magyarország adózási és pénzügyi területen megállapodást köt Svájccal, ezért reszkethetnek a svájci bankszámlával rendelkező magyar adóalanyok is, utol éri őket a NAV, ha kell, ha nem. A hír szerint Svájcot adólevonásra jogosító egyezményt fogunk kötni. Ez a kijelentés valószínűleg nem fedi teljesen a valóságot, de lényeges változik a hazai adóhatóságok által Svájcból beszerezhető adózási információk köre. 

A Népszabadság szerint az egyezmény az Egyesült Királysággal, Németországgal vagy Ausztriával kötött “Withholding tax agreement”-hez hasonló lesz. Ez utóbbi nem derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormány határozatból és valószínűleg inkább egy a nemzetközi együttműködésről szóló bekezdésekkel 2009 évben kiegészített OECD model egyezményről, mintsem forrásadó levonásáról szóló megállapodásról van szó – mivel Svájc jelenleg majd’ minden kettős adóztatásról szóló egyezményét újra tárgyalja az információcserére vonatkozó módosítás miatt (is).

A OECD model egyezmény 26. cikkének szövege szerint a szerződő felek illetékes hatóságai beszerzik és továbbítják a egymásnak azokat az adatokat és egyéb információkat, amelyek szükségesek a szerződő államok által kivetett adók beszedéséhez. Az adatokat titkosan kell kezelni, csak azok a hivatalok ismerhetik meg őket, akik részt vesznek az érintett adó beszedésében vagy az adófizetéshez, megállapításhoz kapcsolódó egyéb eljárásban. Így a pl. a bíróságok is ha perre kerül sor adóügyben. Az információ kérést nem kell teljesíteni a szerződő államoknak, ha az a jogszabályaikkal ellentétes, ha az adat nem szerezhető be jogszerűen vagy ha titkos, védett üzleti vagy szakmai adatokra vonatkozik, illetve ha a nyilvánosságra hozatala közrendet sért.

A szerződő államok nem tagadhatják meg az információ kiadását ha nem áll az érdekükben a megosztása. Nem tagadható meg az információ kiadása akkor sem ha az csak banknak, pénzintézetnek vagy bizalmi vagyonkezelőnek áll rendelkezésére és nem a hatóság tárolja.

Az kettős adóztatást elkerülő egyezmények hatálya általában csak a két szerződő állam valamelyikében belföldi illetőséggel bíró személyekre terjed ki, bár ettől az felek elvben eltérhetnek. Az hogy az egyszeri nem-svájci offshore céget vagy alapítványt svájci bankszámlával fenntartó magyar adóalanyra vonatkozik-e az adóegyezmény, nem tudni – ez majd a pontos szövegből fog kiderülni. Az egyezmény viszont vonatkozni fog a magánszemélyként Svájcban bankszámlával rendelkező magyar adóalanyokra, így róluk az adóhatóság lényegesen egyszerűbben juthat adathoz, mint eddig – bár az egyszerűség valójában a gyakorlatban fog kiderülni.

A kettős adózást elkerülő egyezmények általában nem írnak elő automatikus információ gyűjtést és cserét, de lehetővé teszik a gyorsabb információ áramlást.

Németországgal nem csak adóegyezményt, hanem egy olyan megállapodást is kötött Svájc, amely alapján pl.  2010.12.31. előtt nyitott bankszámlákon felhalmozott jövedelem és tőke 21 – 41%-t adóként levonják és továbbítják Németországnak valamint  éves időtávon maximum 1300 esetben segítséget nyújtanak az német eljárásokhoz szükséges adózási információk beszerzéséhez.

Ha ilyen egyezmény lenne Magyarországnak is az alpesi országgal, akkor valóban jelentős összeg folyhatna be az államkasszába. De valószínűleg csak kettős adóztatás elkerülő egyezményünk lesz, amelyből pénzt rövid vagy közép távon biztosan nem lát a költségvetés. Az időzítés viszont remek: 3 héten belül lejár az offshore adóamnesztia lehetősége és a részleteket nem, “ijesztő” feltételezéseket annál inkább tartalmazó hírek hatására talán további külföldön tartott, adózatlan vagyon kerül hosszabb, rövidebb ideig Magyarországra és 10 százaléka a költségvetésbe.