Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Kajmán-szigeteki cég forgalmazná a letelepedési kötvényeket

2013. 04. 23. szerző Danku Tamás

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Akkor indulhat a letelepedési kötvények első kibocsátása, amikor az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-vel szerződéses viszonyban álló, a jogszabályban kijelölt vállalkozás a vásárlási szándékát jelzi a központnak − válaszolta az adósságkezelő sajtóosztálya a Napi Gazdaság kérdésére. Márpedig az első értékesítő céget már kijelölték egy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás képében, az első érdeklődők is befutottak, így a jelek szerint már csak egy hivatalos kérés kell a kibocsátáshoz.

Hónapok óta várnak arra a külföldi befektetők, hogy 250 ezer eurós kötvényvásárlás fejében letelepedhessenek Magyarországon, azonban egészen a közelmúltig hiányoztak az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek. A parlament gazdasági és informatikai bizottsága által a letelepedési államkötvény kibocsátására Kínában és Vietnamban a Hungary State Special Debt Fund nevű vállalkozást jogosította fel. A Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás Rogán Antal bizottsági elnök érvelése szerint nem offshore cég, mivel nyilvános a tulajdonosok személye (Napi Gazdaság Online, 2013. április 12.).

A cég fő tulajdonosa a kínai Wanhua cég vezetője, Simon Mu, emellett a kérelemben szereplő cég további tulajdonosainak neve is nyilvános: Boros Attila, Lian Wang (korábban a Deutsche Bank és a Morgan Stanley munkatársa) és Jonathan Chan az üzleti életben ismert nevek − írta írásos válaszában Rogán. Mivel a jóváhagyott vállalkozás külföldön forgalmaz magyar állampapírt, külföldi jog alapján jön létre és működik.

A politikus korábbi becslése szerint a következő két-három évben egymilliárd euró értékben vásárolhatnak letelepedési államkötvényt olyan külföldiek, akik könnyebben szeretnék megszerezni a tartózkodási engedélyt. Személyenként legalább 250 ezer eurónyit (mintegy 75 millió forint) kell jegyezni és legalább öt évig megtartani. Így a politikus szavaiból az következik, hogy mintegy 4 ezer vásárlóval kalkulál. Az ötéves, minden év december 20-án induló kötvény devizaneme euró, alapcímlete 250 ezer euró lesz, abból egy naptári évben egy sorozatot hoz majd forgalomba az ÁKK.

Számlaküldés emailben

2013. 04. 23. szerző Danku Tamás

Az ÁFA törvény tavalyi módosítása 2013. január 1.-től lehetővé tette, hogy az egyszerű email mellékletként küldött számlák is hitelesnek minősüljenek, mivel az elektronikus kibővített számla fogalmának megfelelnk, amennyiben a számla fizetője befogadja a bizonylatot.

Az adóhatóságnak az egyszerű email mellékletklént küldött vagy kapott számlákat is elektronikus formátumban kell bemutatni ellenőrzés során. Ha a számlát elektronikusan hozták létre – semmilyen formátumban nem nyomtatták ki – akkor a bizonylatoakt PDF és XML fájlformátumban kéri a NAV. Ha a számlákat papír alapon hozták létre, de elektronikus számlaként – szkennelt állományként – továbbítottuk, akkor PDF fájlformátumban kell tárolnunk a bizonylatot és szkennelés során legalább 300 dpi felbontástés 256 szükeárnyalatú módot kell választanunk.

Egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok, egyházak, lakásszövetkezetek, vízitársulatok adózásának alapvető szabályai

2013. 04. 13. szerző Danku Tamás

Az egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyházak a törvényszéken történő nyilvántartásba vételével, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. A lakásszövetkezetek, vízi-társulatok cégbírósági bejegyzésre kötelezettek. E szerveztek is a társasági adó alanyai, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók.

Bejelentkezés

A jelölt szervezeteknek az adókötelezettségük keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkezniük a NAV székhelyük szerint illetékes szervnél. Ezen bejelentkezésnek a NAV által rendszeresített nyomtatványon kell eleget tenni (T201 bejelentő és változásbejelentő). A civil szervezetek a bírósági nyilvántartásba vétel során nem kapnak automatikusan adószámot.  A cégbejegyzésre kötelezett lakásszövetkezetek, vízitársulatok a cégbírósági bejelentkezés alapján kapnak adószámot, esetükben a bejelentéseket, változásbejelentéseket a T201T jelű nyomtatványon kell bejelenteni a bejelentést és változásbejelentést követő 15 napon belül.

Könyvvezetés, beszámolókészítés

A beszámoló lehet:

  • egyszerűsített beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló
  • a szervezet választása alapján az Szt. szerint éves beszámoló

Egyszerűsített beszámolót készíthet, s ez esetben egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az-az egyesület, alapítvány, köztestület, lakásszövetkezet, amely

  • nem végez vállalkozási tevékenységet, éves bevétel összegétől függetlenül vagy
  • vállalkozási tevékenységet is végez, de éves együttes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet, s ez esetben kettős könyvvitelt köteles vezetni az-az egyesület, alapítvány, köztestület, lakásszövetkezet, amely vállalkozási tevékenységet is folytat, s az éves összes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladj. Kettős könyvvitel vezetésére kötelezett minden esetben az eva-alany, lakásszövetkezet, a vízi-társulat, a közalapítvány.

A beszámoló – az egyházi jogi személy esetében – lehet:

  • egyszerűsített beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Ezzel azonos a szabályozás az egyházi jogi személyek könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan. Az a szervezet, amely nem kötelezett könyvvizsgálatra saját elhatározásából dönthet a könyvvizsgálat mellett. A könyvvizsgálatra bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell választani.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

A cégbíróságon bejegyzett szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni elektronikus úton. Az a cégbíróságon be nem jegyzett szervezet, amely fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelenésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje az előzőekhez hasonló. Az egyesülés és az alapítvány a beszámolót az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra, szintén a fent említett határidőig. A beszámolót az OBH (Országos Bírósági Hivatal) részére kell megküldeni. Az egyházi jogi személynek a beszámolóját nem kell letétbe helyezni, de azt a számviteli politikájában meghatározott módon közzéteheti.

Gazdálkodás

A jogi személyeknek bankszámlát kell nyitniuk. Az egyesület, alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Közhasznú jogállás

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szeri meg. Magyarországon közhasznú szervezetté minősíthető az a nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Kedvezmények

A Tao. törvény a kedvezmény rendszerében külön kezeli a besorolást nem kért, vagy nem nyert szervezeteket valamint a támogató részére attól függően biztosít kisebb illetve nagyobb mértékű kedvezményt, hogy a közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében nyújtja-e támogatását. A támogatásokon belül meg kell különböztetni az adománynak minősülő illetve nem minősülő támogatásokat.

A közhasznú szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át. A vállalkozási tevékenységből származó adómentes mértékének meghaladása esetén a szervezetnél a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell az adót megállapítani.

Fizetendő társasági adó

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintjáig 10%, az e feletti részre 19%. A közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek köztestületnek és lakásszövetkezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át.

Adomány-igazolás

A kapott adományokról a szervezeteknek a támogató részére igazolást kell kiállítani, melynek az alábbi adatokat tartalmaznia kell:

  • mindkét fél azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát)
  • az adomány összegét
  • a támogatott célt

Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.

Az ÁFA törvény módosítása

2013. 04. 11. szerző Danku Tamás

Az Áfa tv. 87. §-a kiegészül egy új c) ponttal, amely a személygépkocsi értékesítésére adómentességet ad az esetben is, ha nem volt előzetesen felszámított adó a vételárban – például ha magánszemélytől,  alanyi adómentes vállalkozótól vagy árrés szerinti adózást alkalmazó kereskedőtől történt a vásárlás.

Az új előírás szerinti áfa-mentes értékesítés  nem illeti meg azokat, akik a ÁFA köteles tevékenységhez használják a személygépkocsit, tehát részben vagy egészben levonhatják a beszerzéseik ÁFA tartalmát – különösen a személytaxisok vagy a személygépkocsit zárt végű pénzügyi lízingbeadók.

Változik a távolléti díj szabályozása

2013. 04. 09. szerző Danku Tamás

A Munka törvénykönyvében  úgy változik a távolléti díj szabályozása, hogy például szabadság esetén a havi bér nem függ majd az adott hónap napjainak számától – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi sajtótájékoztatóján.

A visszajelzések és a szakmai egyeztetések alapján döntöttek a távolléti díj  számítási mód megváltoztatása mellett. Ezt  várhatóan májusban fogadja el a parlament, és júniusban léphet életbe.

A módosítás lényege, hogy a havi béres munkavállaló távolléti díjának összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy távollét esetén a munkabér nem fog változni az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Az egy napra járó alapbér és az egy napra járó távolléti díj összege így meg fog egyezni, vagyis az alapbér összegét el kell osztani az általános munkarend szerinti munkanapok számával. Az egy órára járó alapbért pedig úgy kell kiszámolni, hogy az alapbér napi összegét el kell osztani a napi munkaidővel. A távolléti díjnak több eleme van: a havi munkabéresek esetén az alapbér mellett például a bérpótlékokat is figyelembe kell venni a távolléti díj számítása során. A  távolléti díj korábbi számítási módja alapvetően a havi béres munkavállalók esetén okozott problémát, a tisztán teljesítmény-, és időbéres munkavállalók esetén nem volt gond, mivel a tényleges teljesítmény, vagy a ténylegesen ledolgozott idő alapján számították ki a távolléti díjat; ez a jövőben is így lesz.

A tervezetbe bekerült egy kisegítő szabály, amely arra vonatkozik, hogy hogyan kell kiszámítani az alapbér meghatározott részét, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a beosztás szerinti munkaidőt vagy ha a munkaviszonya a hónapnak csak egy meghatározott részében áll fenn. A havi munkabérnek az általános munkarend szerinti arányos része illeti meg a munkavállalót, de ez nem jelenti azt, hogy ha többet dolgozott az adott hónapban, akkor a különbözetet ne kellene kifizetni számára. A kifizetés úgy történhet, hogy ha a munkavállaló az általános munkarendtől eltérően van foglalkoztatva, akkor megkapja az általános munkarend szerinti időre az arányos részt, és ha e felett dolgozott, akkor a munkaidőkeret végén – rendkívüli munka ellenértékeként – a különbözettel el kell számolni. Teljes munkaidő esetén a bérpótlékra eső távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbér összegét elosztjuk a 174 órával, részmunkaidő esetén pedig annak arányos részével.

A Munka törvénykönyve emellett úgy változik, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.

Forrás: www.adonet.hu

Minimálbér-emelési támogatás

2013. 04. 09. szerző Danku Tamás

A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő munkáltatók már benyújthatják kérelmüket a munkaügyi központokhoz minimálbér-emelési támogatásra – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi sajtótájékoztatóján.

A kabinet és a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodás alapján 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban igényelhetnek a cégek támogatást az idei első fél évre. A támogatás – amelyre 10 milliárd forint áll rendelkezésre – nagyjából 260 ezer embert érint ezekben az ágazatokban, közülük 100 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak. A munkaügyi központok már várják a kérelmeket, amelyeket május 31-ig lehet beadni.

A kabinet az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruházati és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben vállalja át 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.

A részleteket itt lehet megtalálni a kiírásról, a benyújtott kérelmekről legkésőbb 21 napon belül döntés születik. Jelezte: igyekeztek egyszerűsíteni az adminisztrációt; a kérelem maga egy A4-es oldal, de vannak kötelező mellékletek, amelyeket online kell benyújtani. A támogatás de minimis támogatást jelent, és augusztus 31-ig kell elszámolni az összeggel.

Forrás: www.adonet.hu

Ötvenezer forint támogatást ad az állam a pénztárgépek cseréjéhez

2013. 04. 02. szerző Danku Tamás
Ötvenezer forint támogatást ad az állam a pénztárgépek cseréjéhez az arra jogosult vállalkozóknak – jelentette be a kormány szerdai döntését a nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek csütörtökön.

Varga Mihály közölte: a kormány a feketegazdaság magyarországi visszaszorítása céljából és annak érdekében, hogy a tisztességes vállalkozások számára nagyobb védettséget teremtsen, korábban már döntött arról, hogy a pénztárgépek cseréjét és azoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszeréhez való összekötését megvalósítja.

A folyamat felgyorsítása érdekében idén februárban újabb döntés született. Ebben a munkában újabb lépés, újabb kormánydöntés született szerdán arról, hogy az érintett vállalkozói kör számára kompenzációt biztosít a kabinet az online összeköttetés megvalósításához. Ez történhet úgy, hogy a meglévő pénztárgépeket egészítik ki egy olyan technikai eszközzel, amely lehetővé teszi az adóhatóság online rendszerébe való bekötést, vagy egy régi pénztárgép esetén jelentheti azt, hogy új pénztárgépet szerez be a vállalkozó – tette hozzá a miniszter.

Elmondta: az érintett vállalkozók, vállalkozások száma eléri a 180 ezret, ezek részben a társasági adó alá eső és eva szerint adózó vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók is vannak.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kompenzációt azok a vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók kaphatják, amelyeknek az éves árbevétele nem ér el az 500 millió forintot, ezek a vállalkozók egyúttal nem rendelkezhetnek adótartozással, és nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és nem alkalmazhatnak feketén dolgozókat. A kormány arról is határozott, hogy az adózó vállalkozók esetében csak meghatározott számú pénztárgép cseréjét, maximum 5 pénztárgép bekötését támogatja a kormány.

A miniszter elmondta: a támogatás igénylése úgy történik, hogy a vállalkozó kitölt egy egyszerű adatlapot, amiben a NAV felé jelzi, hogy a pénztárgépet kell cserélnie, és ehhez kéri az ötvenezer forintos támogatást. A NAV megvizsgálja az adatlapot, és kiad erről egy igazolást a vállalkozónak, ami egy kódszámot tartalmaz majd. Ezzel az igazolással a vállalkozó felkeresi a pénztárgépet értékesítő céget, és az igazolással vásárolja meg az új gépet, természetesen a gép ára és az igazoláson lévő összeg közötti különbséget kifizeti, és ezután a kereskedőnek kell majd valójában a támogatás folyósításáért a NAV-hoz fordulnia. A NAV megnézi, hogy a kódszámmal volt-e már eladás, és ha nem volt, akkor a NAV kiutalja a kereskedőnek támogatási összeget.

Varga Mihály elmondta: ilyen igényekkel október 31-ig lehet a NAV-hoz fordulni, és november 15-ig lehet majd a támogatási igényeket igénybe venni. A kormány azt szeretné, ha nagyjából a nyár folyamán megtörténne az átállás – tette hozzá.

A miniszter megemlített azt is, hogy a vállalkozó vagy egy szakszervizhez, vagy egy műszerészhez fordul, és átállítja a pénztárgépét, vagy a NAV központi rendszerén egy online technikai támogatással tudja majd a pénztárgépét üzembe helyezni.

(Forrás: MTI)