Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Egyelőre nincs vizsgálható pénztárgép a trafikokhoz

2013. 05. 30. szerző Danku Tamás

Forrás: www.vg.hu

Nehezíti a nemzeti dohányboltosok helyzetét, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyügyi Hivatal (MKEH) még nem adott ki jóváhagyást pénztárgépre.

Pedig az aláírt koncessziós szerződésekben a nyertesek vállalták: nyitáskor rendelkezni fognak olyan pénztárgéppel, amely alkalmas arra, hogy az illetékes szervekhez az adatokat online kapcsolat útján továbbítsa. „A típusvizsgálati szándékát már öt forgalmazó jelezte hatóságunknál, a forgalmazási engedély iránti hét kérelem benyújtásával.

A típusvizsgálatokat azonban még nem tudtuk megkezdeni, mert ezekben az ügyekben egyelőre sem a vizsgálandó pénztárgép, sem az előírt dokumentáció nem áll rendelkezésre” – tudta meg a Világgazdaság az MKEH-től. Maga a típusvizsgálat elvileg 15 napig tartana, ha lenne alkalmas pénztárgép. Több cég azonban már úgy hirdeti magát, mintha minden papírja rendben lenne.

Kiadta viszont az első működési engedélyeket a NAV a július 1-vel nyitó trafikoknak. Az eddig beadott kérelmek száma annak ellenére csekély, hogy a koncessziós szerződés megkötése önmagában nem elegendő a dohánybolt nyitásához. „A pályázat 5415 nyertese közül 5378-an felkeresték a Széchenyi Programirodákat szerződéskötés céljából, ennek alapján az aláírások menete igen sikeresnek bizonyult” – olvasható a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. honlapján. Vagyis legalább 37-en nem írták alá a dokumentumot, ők ezzel elveszítették a koncessziós jogot. A nemrég módosított dohánytörvény szerint az NDN-nek legkésőbb 12 hónapon belül mindenképpen ki kell írni az új pályázatot. Addig a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot az NFM által alapított cég külön feljogosított személy útján gyakorolhatja. Utóbbiak akár az üzlet nélkül maradt régi trafikosok is lehetnek, akik május 21-ig jelentkezhettek, beadványuk feldolgozása még tart. Az V. kerületben viszont megoldódni látszik a trafikosok boltkeresési problémája, ugyanis az önkormányzat piaci alapon fog helyiséget bérbe adni az érintetteknek.

Új számlázási szabályok gyakorlati alkalmazása

2013. 05. 18. szerző Danku Tamás

www.adozona.hu

Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének eredményeképpen 2013. január 1-jétől jelentősen módosultak az áfatörvény számlázásra vonatkozó rendelkezései. Fontos újdonság, hogy egységesültek a papíralapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények, melyek kapcsán az adóhatóság a napokban tájékoztatót tett közzé. A tájékoztatóban rávilágít az új szabályok helyes értelmezésére, meghatározva a megőrzési kötelezettség teljesítésének feltételéül támasztott “eredet hitelességének” és az „adattartalom sértetlenségének” mibenlétét és az azt biztosítani hivatott „üzleti ellenőrzési eljárás” fogalmát.

Az adóhatóság értelmezése szerint az üzleti ellenőrzés körébe tartozó eljárások (számlabefogadói oldalon) nem arra szolgálnak, hogy a levonási jognak az áfatörvényben meghatározott feltételeit vizsgálják, az adólevonási jog feltételeinek vizsgálata az üzleti ellenőrzési eljáráson túlmutató eljárás. Az említett tájékoztató szerint az üzleti ellenőrzési eljárás arra irányul, hogy a számlák megfelelően lettek-e kibocsátva. Egy tartalmilag helyes számla (megfelelő ügylet, megfelelő teljesítésre kötelezett, megfelelő ellenérték, megfelelő fizetési címzett) ugyanis igazolja, hogy a számla megfelel a teljesített ügyletnek.

Üzleti ellenőrzési eljárás alatt tehát olyan eljárást ért az adóhatóság, melyet az adóalany a számlának a saját pénzügyi követelésével, illetve kötelezettségével történő összevetése érdekében alkalmaz. Az adóalanynak számlakibocsátóként és számlabefogadóként különösen azt kell ellenőriznie, hogy a számlában feltüntetett ügylet ténylegesen a feltüntetett mennyiségben és minőségben teljesült-e, továbbá számlabefogadóként vizsgálnia szükséges, hogy a számla kibocsátójának ténylegesen a feltüntetett fizetési igénye áll-e fenn, a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e, és csak azokat a számlákat egyenlítette-e ki, melyek kiegyenlítésére kötelezett volt.

Az üzleti ellenőrzési eljárás fontos aspektusa, hogy a számlát az üzleti és számviteli folyamaton belül kell ellenőrizni, nem pedig független, önálló dokumentumként. Az adóhatóság meglátása szerint az üzleti ellenőrzési eljárás akkor felel meg az áfatörvényben foglaltaknak, ha megbízható ellenőrzési nyomvonalat létesít a számla és a számlán feltüntetett ügylet között. Ez történhet akár megfelelően kialakított könyvelés keretében, így pl. integrált vállalatirányítási rendszer alkalmazásával (melyben az üzleti ellenőrzési eljárás beépített automatizmusokra épül, így a számla eredetének a hitelességét a rendszerek biztosítják), vagy akár a számlának a meglévő üzleti iratokkal (pl. a megrendeléssel, megbízással, szerződéssel, szállítólevéllel, átutalási- vagy fizetési bizonylattal) történő manuális összevetésével. Az üzleti ellenőrzési eljárás technikájának meghatározása (ide értve annak meghatározását is, hogy az üzleti ellenőrzési eljárás során készítenek-e, illetve milyen formájú, tartalmú bizonylatot készítenek) az adóalanyok döntési körébe tartozik.

Az adóhatósági tájékoztató hangsúlyozza, hogy az e-mailben elküldött és befogadott, PDF állományú elektronikus számlák esetén fokozott jelentőséggel bír – a számlázási alapelveknek megfelelő – üzleti ellenőrzési eljárás, tekintettel arra, hogy az elektronikus számlák közül ezeknél biztosított a legkevésbé az adatbiztonság.

Diákok és nyugdíjasok bevallási kötelezettsége

2013. 05. 16. szerző Danku Tamás

Forrás: http://www.nav.gov.hu

2013. május 21-ig annak a magánszemélynek kell személyjövedelemadó-bevallást benyújtania, akinek 2012-ben adóköteles jövedelme volt, és nem a munkáltatója vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el a bevallását. A kötelezettség életkortól független.

A legfontosabb annak tisztázása, hogy a szerzett bevétel adóköteles-e. Ebben a munkáltatói, kifizetői igazolások tudnak elsődlegesen segíteni, amelyeket 2013. január 31-ig kellett megkapnia minden magánszemélynek. Ezekből kiderül, hogy a magánszemélynek milyen jogcímen, mekkora összeget fizettek ki, abból mennyi adóelőleget vontak le a munkáltatók, kifizetők. Elsődlegesen ezeket az adatokat kell a személyijövedelemadó-bevallás kitöltésekor a magánszemélynek figyelembe vennie. Életkortól függetlenül arra a magánszemélyre vonatkozóan kell a bevallást elkészíteni, akire a munkáltatói, kifizetői igazolás szól. Vannak azonban olyan adóköteles jövedelmek, amelyekről a munkáltatónak, kifizetőnek sincs információja, így például ha a magánszemély – nem kifizetőnek történő – bérbeadásból szerzett jövedelmet, úgy erről igazolás nélkül is számot kell adnia a bevallásában.

Azoknak a nyugdíjasoknak és diákoknak, akiknek 2012-ben kizárólag a nyugdíjuk volt az egyetlen jövedelemforrásuk, illetve adóköteles jövedelmet nem szereztek, adót sem kell fizetniük, sőt még a bevallást sem kell készíteniük!

A felsőoktatási intézményekhez a NAV eljutatott egy felhívást, hogy a hátralévő 11 napban ki az, akinek a 2012-ben szerzett jövedelmeiről, adókötelezettségéről számot kell adnia.

Az EU Kamatadó Direktíva (EU Savings Tax Directive)

2013. 05. 11. szerző Danku Tamás

Az Európai Bizottság 1997-es adóreform csomagjának részeként került bevezetésre az Európai Kamatadó Direktíva (angol rövidítése: STD), amely az eredeti tervek szerint a tagállamok és a direktívához csatlakozó EU-n kívül országok közötti információ megosztást szabályozza a tagállamok adóalanyainak külföldön fizetett kamatjövedelem tekintetében. A jelenlegi STD 2005. Július 1. óta van hatályban.

Az előírások szerint az EU állampolgárának más tagországban  vagy csatlakozó országban fizetett kamatjövedelemről az illetékes adóhatóság automatikusan információt kap. Több tagállam kapott kedvezményt a direktíva végrehajtására a banktitok erős helyi tradíciói miatt. Ezek az országok: Ausztria, Belgium és Luxemburg. Belgium 200 óta “kiszállt” a körből és megosztja az EU állampolgárok pénzügyi adatait a direktíva előírási szerint. Luxemburg 2015-ben csatlakozik az adatmegosztók köréhez és valószínűleg Ausztria sem fog kilógni a sorból ezután.

A Tengerentúli Angol és Holland Területeknek csatlakozniuk kellett az egyezményhez, valamint a legerősebb befolyással rendelkező Svájc is alkalmazza a direktíva előírásait forrásadó tekintetében. Az alábbi országok nem adnak ki információt a náluk nyitott számlákról, de forrásadót vonnak le az általuk EU állampolgárnak és adóalanynak fizetett kamatjellegű jövedelem után:

Andorra, Ausztria, Belgium, British Virgin Island, Geurnsey, Man-szigetek, Jersey, Luxemburg, Svájc Turks & Caicos szigetek.

A forrásadó összege 2008 Júliusig 15%, 2011 Júliusig 20% volt, jelenleg 35%. A levont forrásadó 75%-t utalja át az illetékes adóhatóságnak, 25%-t megtartja a fizető ország.

Jelenleg az  alábbi országok bankjainak informálni kell az illetékes adóhatóságot az EU állampolgároknak fizetett kamatjellegű jövedelmekről:

Anguilla, Aruba, Kajmán-szigetek, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Gibraltár, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Madeira, Málta, Monaco, Monstserrat, Hollandia, Holland Antillák, Lengyelország, Portugália, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.

A kamatjellegű jövedelem definiciója

  • kamatbevétel betétből vagy hitelviszonyból
  • a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladásakor vagy visszafizetésekor kifizetett felhalmozott kamat
  • befektetési jegyek disztribúciójából származó jövedelem, amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 15%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
  • befektetési jegyek eladásából, visszaváltásából származó jövedelem, amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 40%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

A kamatadó vagy forrásadót tehát a betéteken elért kamatból, kötvények kapott kapott kamatból és főleg a nyíltvégű pénzpiaci befektetési alapokból származó jövedelemből vonják le. Nem tartozik a direktíva szabályozása alá:

  • az osztalék, az árfolyamnyereség (határidős sem)
  • a bér, a nyugdíj
  • termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás bevétele
  • nem hitelviszonyhoz kapcsolódó kamat, kötbér bevétel
  • “Grandfathered” Kötvények (2010. December 31.-ig lejáró kötvények, amelyeket 2001. Március 1. előtt bocsájtottak ki.)
  • a fenti jellemzőkkel nem rendelkező befektetési termékekből származó jövedelem

A kamatadó elkerülése és a direktíva módosítása

Nem kell (jelenleg) kamatadót fizetniük a társasági adót fizető szervezeteknek és az ehhez hasonló jogi entitásoknak – cégeknek, alapítványoknak, trustoknak. Az egyes országok viszont a saját adószabályaik szerint tekinthetik a kedvezményezett tulajdonosokat is adóalanynak offshore cégnek vagy egyéb szervezetnek fizetett kamat tekintetében a helyi ellenőrzött külföldi társaságokról szóló szabályok alapján. A forrásadóban érintett Európai országokban is – de elsősorban Luxemburg, Svájc és Liechtenstein – léteznek olyan cégformák amelyek teljes mértékben mentesek az STD alól.

A direktíva módosítása 2008 óta van napirenden és több verzió készült az évek során, különböző módosító javaslatokkal. Valószínűleg 2015-ben az egyik leglényegesebb változás az lehet, hogy az EU-n kívüli cég, trust vagy magánalapítvány tényleges tulajdonosának, kedvezményezettjének a  személyés adatait is megosztják egymással a hatóságok, ha EU rezidensről van szó és adóztatható kamat, stb. jövedelme van a cég az EU-ban.

Áfacsalások: vért izzadhat az adóhatóság a bírósági döntés után

2013. 05. 09. szerző Danku Tamás

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Nagyban megnehezíti az adóhatóság dolgát az az Európai Bíróság által hozott ítélet, amely az áfavizsgálatoknál szigorúbb bizonyításra kötelezi a revíziót.

Több ügy is landolt Luxembourgban, amely azt firtatta: mennyiben felelős egy társaság azért, mert a partnercége csalásban érintett, nem fizetett rendesen adót vagy nem adott bevallást. A korábbi menetrend az volt, hogy az adóhatóság a problémás cégek üzletfeleit is potenciális csalónak titulálta, vagyis az általuk visszaigényelt vagy levont áfát nem fogadta el szabályosnak, nem engedte elszámolni.

Az érvelés az volt, hogy a társaságnak tudnia kellett, hogy az üzlettárs csaló, ebből következően a cég maga is részese volt a csalásnak. Adott esetben ez teljesen helytálló is, egy-egy áfacsalásra épített vállalkozói lánc minden tagja tisztában van azzal, miből is származik az eredmény. Ugyanakkor a hatóság sok esetben nem tudott − nem is nagyon akart − különbséget tenni az ilyen esetek és aközött, amikor a társaság valóban vétlen volt.

A vizsgálatok során általában egész ügyleteket ítélt fiktívnek a revízió. Egyik esetben egy építkezést kivitelező cég feketén foglalkoztatta alkalmazottait, s nem volt dokumentálva, hogy valójában hányan is dolgoztak a munkán. A hatóság azt mondta: a nyilvántartás alapján egy alkalmazottja van a cégnek, márpedig egy alkalmazott nem tudta volna az adott munkát elvégezni, vagyis az esemény meg sem történt. Ez nyilvánvalóan téves következtetés − az más kérdés, hogy a feketefoglalkoztatás ugyanúgy csalás.

Az ilyen eseteket nagyon nehéz volt megoldani a bíróság előtt, hiszen a gyakorlat a cégre hárította a bizonyítást terhét. Neki kellett alátámasztania, hogy az építkezés megtörtént, a szállítmány elhagyta az országot, a terméket külföldre értékesítette. Ám a fuvarlevél bemutatása, az aláírt szerződés és a számla kevés volt a hatóságnak, hiszen azt könnyen le lehet gyártani − mint ahogyan sok esetben ez meg is történt.

Az Európai Bíróság döntése néhány hónapja véget vetett ennek a gyakorlatnak: a társaságoknak csak az ésszerűség határain belül kell ellenőrizniük üzletfeleiket, s az életszerűségnek megfelelően kell csak az adott ügyletet is dokumentálniuk. Vagyis azt valószínűleg nem lehet megmagyarázni, ha a partner a székhelyén nem lelhető fel évek óta s a telefont sem veszi fel senki, ám az, hogy készített-e áfabevallást s fizetett-e adót, már nem az üzletfél dolga. Ha a hatóság szerint tudomása volt a feleknek a csalásról, s minden érintett tevőlegesen részt is vett abban, akkor azt neki, a hatóságnak kell bizonyítania.

Ez a mostani hatósági gyakorlatot tekintve nagyon nehéz feladat − alapvetően a dokumentációk meglétével vagy hiányával, annak tartalmával érvel a hatóság, márpedig csalásokat ritkán szoktak lejegyezni. Ilyen attitűd mellett a hatóság szinte eszköztelen. Szakértők szerint hosszú időt vesz majd igénybe az új eszköztár kialakítása, hiszen alapvetően más logika mentén kell az ilyen ügyekhez nyúlni. Egyelőre nincs kipróbált fegyver, valószínűleg a rajtaütések, helyszíni ellenőrzések és átfogó nyomozások segíthetnek majd az adószakmai munkában. Ennek kiépülése azonban időigényes.

Mikor kell a vevő adószámának szerepelnie a számlán?

2013. 05. 09. szerző Danku Tamás

Az ÁFA törvény határozza meg a számlák egyes kötelező tartalmai elemit. A törvény értelmében az alábbi esetekben kötelező feltüntetni a vevőnk adószámának első 8 számjegyét (nem a magánszemély adóazonosító jelét) a kiadott számlánkon:

1) a belföldi fordított adózás alá  eső ügylet esetén,

2) az Áfa törvény szempontjából területi hatályon kívülinek  minősülő, külföldre nyújtott olyan szolgáltatás esetén, ahol a külföldi igénybe  vevő a teljesítési hely országában igénybe vevőként forgalmi adó fizetésére kötelezett,

3) az Áfa törvény 169. § db) pontjából következően a Közösségen belüli termékértékesítés  esetén (ilyenkor a másik tagállambeli vevő közösségi adószámát kell vevői adószámként  szerepeltetni a számlán),

4) ha a számlában áthárított adó a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője,  szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú  letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

Nem kell viszont az adószámot feltüntetni  az olyan, legalább 2 millió forint áthárított áfát tartalmazó számlákon: amelyek  esetén a számla befogadója nem áfa-alany (mert például gazdasági tevékenységet  nem folytató magánszemély), vagy pedig külföldi, belföldön nyilvántartásba nem    vett adóalany, vagy ha a legalább 2 millió forint áthárított áfát tartalmazó számla kibocsátója  olyan adóalany, amely belföldön nem letelepedett, csak áfa regisztrációval rendelkezik  Magyarországon.

Egyéb esetekben nem kötelező a számlán feltüntetni a vevőnk adószámát, de fel lehet. Olyan esetekben, amikor törvényi kötelezettség nélkül lett az adószám feltüntetve a számlán, az nem válik a számlaa kötelező tartalmi elemévé, nem lehet kötelezni a számla kiadóját  módosításra, ha például el lett írva az adószám. Eltérő megállapodás hiányában a számlát befogadó vállalkozás sem  kötelezheti az partnerét az adószám feltüntetésére.

Németországnak le kell mondania svájci adócsalóiról

2013. 05. 05. szerző Danku Tamás

www.index.hu

Nincs esély újratárgyalni a megbukott német-svájci megállapodást az adócsalók földerítésére – mondta a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble a hétvégén.

A német és a svájci kormány tavaly aláírt egy szerződést azzal a céllal, hogy a svájci bankszámlákból ki lehessen gereblyézni a német adóelkerülőket és adócsalókat, azonban a német parlament felsőházában az ellenzék hiányosnak tartotta és elutasította az egyezményt, amely így kútba esett.

A szociáldemokrata és a zöldpárti ellenzék azt kifogásolta, hogy a megállapodás csak a jövőre vonatkozik, és a múltbéli csalások mentesülnek. Ám “Svájc mint jogállam nem változtathatja meg törvényeit visszamenő hatállyal”, ezért nincs esély kétoldalú megállapodásra – idézte a német pénzügyminisztert a Bild am Sonntag című lap a hét végén. A német kormány célja most már egy általános szabály minden tőkejövedelemre, teljes információcserével európai szinten – mondta Schäuble.

Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa az adótartozások végrehajtásával kapcsolatban

2013. 05. 05. szerző Danku Tamás

www.ajbh.hu

Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté indítványozza az Alkotmánybíróságnál az adózás rendjéről szóló törvény azon szövegrészének megsemmisítését, amely szerint az adóhatóság kezdeményezése alapján a hitelintézet végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni a nála vezetett bankszámlán lévő pénzösszeg behajtását.

Egy magánszemély kezdeményezte az adózás rendjéről szóló törvény érintett rendelkezésének Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. Megítélése szerint sérül a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy a hitelintézetet az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

A hatályos jogszabály szerint az adóhatóság hatósági átutalási megbízást küld a hitelintézetnek, és ez a megbízás csak a benyújtó nevét, számlaszámát, aláírását, a fizetésre kötelezett számlaszámát, a bizonylatszámot, a benyújtás indokát (a jogszabályszámot) valamint a közlemény rovatot tartalmazza. A pénzforgalmi bankszámlák tulajdonosai már nevük alapján is nagy pontossággal azonosíthatóak, a lakossági bankszámlák tulajdonosairól és rendelkezésre jogosultjairól például az egybehangzó gyakori nevek esetén ez egyáltalán nem mondható el. A hatósági átutalási megbízások teljesítésével kapcsolatosan kiemelkedő garanciális jelentősége lenne annak, hogy az adós a tartozás és annak jogcíme pontosan beazonosítható legyen.

További problémát vet fel egy esetleges ügyfél-reklamáció kérdése. A pénzintézetek a fizető fél számára a hatósági átutalási megbízás adattartamán kívül érdemi információt nem tudnak adni. Ugyanakkor maga a jogszabály is rögzíti, hogy az adóhatóság megadja az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást. A hatósági átutalási megbízás benyújtásakor azonban a fizető fél, akinek a számlájáról leemelik a pénzt – különösen, ha több számlatulajdonos van, vagy tévesen nem az adós számlatulajdonossal szemben hajtják végre – lényegesen nehezebben jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy el tudja dönteni, az adóhatóság eljárása valóban jogszabálysértő volt-e. A hitelintézet értesítésének átvételétől kezdődik a végrehajtási kifogás 8 napos határideje, ugyanakkor ennek az értesítőnek az átvételekor nem minden esetben tudja megítélni a fizető fél a hatósági átutalási megbízás jogszerűségét. A követelés pontos megnevezése, jogcíme, esedékessége, járulékai olyan adatok, amelyek ismerete feltétlenül szükséges, miközben ezeket a hitelintézethez benyújtott megbízás nem tartalmazza, de a végrehajtható okirat igen. Mindezek alapján megállapítható, hogy az okirat hiánya érdemben akadályozza a jogorvoslat gyakorlását a fizető fél számára, valamint sérti a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését – indokolta alkotmánybírósági indítványát Szabó Máté ombudsman.

Az alkotmánybírósági indítvány a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201205757Ai.doc oldalon olvasható.

Évközben is választható a kisvállalati adó (KIVA)

2013. 05. 03. szerző Danku Tamás

Forrás: www.apeh.hu

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosította a kisvállalati adónak a bejelentkezésre vonatkozó szabályait.

A 2013. április 21-től hatályos rendelkezések szerint már arra is lehetőség van, hogy az adózók évközben térjenek át a kisvállalati adó hatálya alá. Az adóalanyiság ilyen esetben a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített 13T203KV jelű nyomtatványon.

A bejelentkezés módosított szabályairól, illetve az újonnan beiktatott kedvezményekről részletesen itt olvashat.

Május 1. – Gaskó István: újra kell tárgyalni a munka törvénykönyvét

2013. 05. 01. szerző Danku Tamás

(MTI) – A Liga Szakszervezetek szerint újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyvét (Mt.), mert abban mintegy 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalók számára.

Ezt Gaskó István, a konföderáció elnöke jelentette be szerdán Budapesten, a munka ünnepe alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel legkésőbb szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetéseket az Mt.-ről, hogy a módosítások legkésőbb 2014. január elsejétől hatályba léphessenek.

A Liga követeli a sztrájktörvény módosítását is, annak érdekében, hogy az – ellentétben a mostani helyzettel – ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását – mondta. Gaskó István szerint az idei május elsején sincs túl sok ok az ünneplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év is kedvezőtlenül alakult. Kifejtette: tagszervezeteik összegyűjtötték az Mt.-vel kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek “elég keserűek”. Nem teljesült a törvénykönyv tárgyalása során hangoztatott azon alapelv, hogy az új szabályozás nem hozhat keresetcsökkenést, és a foglalkoztatás sem javult. Kifejtette, hogy bár a közfoglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, a versenyszférában nem bővült érzékelhetően a foglalkoztatás.A munka törvénykönyvének újratárgyalásáról hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára hátrányos 250 pontot tárgyalóasztalnál kell megvitatni és megváltoztatni. Az egyeztetéseken Gaskó István szerint erkölcsi felelősségük részt venni azoknak a partnereknek, akik megalkották az új Mt.-t.

A Liga elnöke a 250 pont között példaként említette a kollektív szerződések megkötésének, valamint a szakszervezetek működésének nehézségeit. A sztrájktörvényről azt mondta, hogy a 2010 decemberi módosítása óta “gyakorlatilag lehetetlenné vált” a sztrájkjog mint alkotmányos jog gyakorlása. Különösen a közszolgáltatások területén sok szakszervezet “kálváriát járt be” a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodások kiküzdése érdekében.

Gaskó István hangsúlyozta, hogy országos bérajánlást szeretnének 2013-ra. Jelezte: a munkavállalóknak “nincsenek túlzott igényeik”, a reálkeresetek legalább öt éve tartó csökkenését szeretnék megállítani, vagyis legalább az infláció mértékével megegyező emelést szeretnének elérni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez ajánlás lenne, vagyis nem garantálja a bérek növelését. Emlékeztetett arra, hogy a Liga elnöksége múlt héten sztrájkbizottsággá alakult, és egyben megerősítette: ha május 15-éig nem sikerül megegyezni az ajánlásról, akkor országos, általános sztrájkot kezdenek.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) legutóbb április 24-én egyeztettek a bérajánlásról, amikor a munkaadói oldal beterjesztette bérajánlási tervezetét, bár ebben konkrét szám nem szerepelt az ajánlás mértékére. Az érdekképviseleti vezetők akkor úgy nyilatkoztak az MTI-nek, hogy folytatják az egyeztetéseket, és törekednek arra, hogy május közepéig megállapodjanak.

Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy bejelenti egyesülési szándékát a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonómok, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Gaskó István azt mondta: sok sikert kíván az együttműködéshez. Emlékeztetett: a Liga az elmúlt húsz évben kétszer is kezdeményezte, hogy a hat magyar szakszervezeti konföderáció ernyőszervezetbe tömörüljön. Értelmezése szerint az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok integrált konföderációt szeretnének létrehozni, nem pedig ernyőszervezetet. Hozzátette, hogy a Ligát nem kereste meg a három tömörülés, hogy csatlakozzon. Kiemelte: számukra nem elfogadható a pártkötődés, így valószínűleg nem is lenne helyük a formálódó együttműködésben.