Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Évközi adóváltozások

2013. 06. 28. szerző Danku Tamás

Adóváltozások 2013. július 1.-től

Cégautó adó

Az operatív lízingbe adott személygépkocsik tekintetében is a lízingbevevő lett a cégautóadó alanya. Ennek megfelelően, ha a lízingbevevő van bejegyezve a hatósági nyilvántartásba, mint a személygépkocsi üzembentartója, operatív lízing esetén is beszámítható a gépjárműadó összege a cégautóadóba.

Személygépkocsi értékesítés ÁFA kötelezettsége

Egyszerűsödött a személygépkocsi-értékesítések adókezelése, az új szabály szerint az értékesítés akkor is adómentes, ha adó áthárítására nem kerül sor, de ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, azt az Áfa-törvény értelmében nem lehetne levonni.

Személygépkocsi fenntartási költségének ÁFA levonása

Szintén a személygépkocsikat érintő változás, hogy a személygépkocsikhoz kapcsolódó javítási, karbantartási költségek áfája a gazdasági célra történő felhasználás arányától függetlenül elvileg 50%-ban levonható. Nem kizárható ugyanakkor, hogy valamilyen módon adóellenőrzés során mégis csak igazolni kell, hogy a személygépkocsi az adóalany gazdasági tevékenységét is szolgálja.

Adóváltozások 2013. augusztus 1.-től

EHO a kamatjövedelem után 

A kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke 6 százalék lesz. Nem kell fizetni az állampapírok hozama után és az olyan befektetési jegyek vagy más kollektív értékpapírok hozama után, amelyek legalább 80 százalékban magyar állampapírokat tartalmaztak a befektetés ideje alatt.

Tranzakciós illeték emelés

A tranzakciós illeték kettőről, 6 ezrelékre növekszik a készpénztranzakciók esetében és nem lesz felső korlátja. A bankszámlák közötti utalások tranzakciós illetéke 3 ezrelékre növekszik, de 6 000 forintos felső korlát megmarad.

Telefon-percdíj adó

Az eddig 2 forintos perc és SMS adó 3 forintra növekszik.  A maximális havi össze magánszemélyek esetében nem változik, céges előfizetések után pedig 5 000 forintra emelkedik az eddig 2 500 forintról.

Horvátország csatlakozása az EU-hoz – áfás teendők

2013. 06. 28. szerző Danku Tamás

www.adozona.hu

Néhány nap múlva, egész pontosan július 1-jén az Európai Unió tagállamainak sora egy új tagállammal, a Horvát Köztársasággal bővül. Milyen következményekkel jár mindez az általános forgalmi adózásra nézve? – a következőkben a legfontosabb összefüggéseket, tudnivalókat tekintjük át kétrészes cikkünkben.

Az áfa rendszerszerű működésében ez a fejlemény mindenekelőtt azzal a következménnyel jár, hogy amíg június 30-áig Horvátország az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában harmadik államnak, ezzel együtt a Közösség területén kívüli területnek számít, addig július 1-jétől kezdve ez státusz gyökeresen megváltozik, éspedig úgy, hogy Horvátország a Közösség egyik tagállama, és államterülete teljes egészében a Közösség területének része lesz.

A vám- és egyéb pénzügyi határok lebontása leginkább a nemzetközi termékforgalom áfa-ügyi megítélésében érezteti hatását. Megszűnik a horvátországi beszerzés, behozatal viszonylatában a „termékimportkénti” adóztatás, s helyébe „a termék Közösségen belüli beszerzése” lép ugyanazokkal a feltételekkel és módon, mint más EU-s tagállamok esetében eddig is. Fordított irányban pedig a magyar cégek áfa-mentesen immáron nem termékexportot teljesíthetnek majd, hanem – a szintén jól ismert kondíciók szerinti – Közösségen belüli termékértékesítést. Akár beszerzésről, akár értékesítésről legyen szó, ezekről a határon átnyúló ügyletekről az áfa-bevalláson kívül összesítő nyilatkozatban is nyilatkozni kell. Természetesen ugyanez vonatkozik azokra a szintén határon átnyúló szolgáltatásokra, ahol a teljesítési hely megállapítására az általános szabályok az irányadók, vagyis ahol a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybevevőjének státusza (adóalany vagy nem) és gazdasági célú letelepedettsége határozza meg. Ez azonban inkább „csak” adminisztrációs többletet jelent, mivel a teljesítési hely megállapításában a „közösségi elemnek” nincs domináns súlya

A nemzetközi tranzakciók helyes áfa-ügyi kezelésében lényeges mozzanat a másik fél adószámának ismerete. Nos, a horvátországi adóalanyokat, illetve esetenként az adóalanyként viselkedő, egyébként nem adóalany jogi személyeket egy 11 számjegyből álló adószám azonosítja, amely előtt a „HR” toldat szerepel. Ezek érvényességéről az ismert módon lehet meggyőződni, azaz interneten, az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/), valamint megerősítés a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától szintén kérhető. Az igazolás kiállítása illetékmentes.

A cégek, vállalkozások számára jó hír, hogy július 1-jétől kölcsönösen megnyílik a lehetőség arra, hogy az egyik országban adóalanyként regisztráltak a másik országban eszközölt üzleti célú vásárlásaik után felszámított és áthárított forgalmi adót utóbb visszaigényelhetik. Az adóvisszatérítés ez esetben is a más EU-s tagállamok relációjában már bejáratott mechanizmus szerint történik. Tekintettel azonban arra, hogy Horvátország év közben csatlakozik az EU-hoz, azokat a limiteket, amelyek az adóvisszatérítési kérelem minimumösszegére vonatkoznak, a 2013. évre vonatkozóan időarányosan kell alkalmazni (Áfa tv. 283. § (2) bekezdés).

Rossz hír viszont a turistáknak, hogy július 1-jétől külföldi utasként sem horvát, sem magyar állampolgárként nem részesülhetnek utasforgalmi adóvisszatérítésben, mivel ez a lehetőség kizárólag harmadik ország állampolgárai számára nyitott. Persze, az éremnek mindig két oldala van, a rosszban az a jó, hogy az utasforgalomban behozott áruk után sem vámmal, sem áfa-val, sem egyéb, a behozatalhoz kapcsolódó közteherrel nem kell számolni.

Horvátország a magyarok számára is kiemelt turisztikai célpont. Ennek kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki július 1-jén vagy azt követően akárcsak egyszeri alkalommal új közlekedési eszközt értékesít az Áfa tv. értelmében Horvátországba, akkor ez önmagában áfa-alanyiságot megalapozó ok (Áfa tv. 6. § (4) bekezdés a) pont). Erről az ügyletről tehát adóbevallást és összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtani. Az más kérdés, hogy az értékesítéshez magyar oldalon az áfa-mentesség miatt nem kapcsolódik tényleges adófizetési kötelezettség, sőt adott esetben az érintettet áfa-levonás, -visszaigénylés illeti meg (Áfa tv. 89. § (2) bekezdés és 122. § (2) bekezdés a) pont). Hogy mi minősül „új közlekedési eszköznek”, azt az Áfa tv. – az európai uniós joggal egyezően – az értelmező rendelkezések között határozza meg (259. § 25. pont), amelybe önként érthetően a szárazföldi és légi közlekedési eszközökön kívül vízi közlekedési eszközök is beletartoznak.

A fentiek apropóján lényeges arra is rámutatni, hogy ha a magyar tulajdonosnak úgy állomásozik horvát kikötőben hajója, hogy annak beszerzése nem Magyarországon történt vagy történik, és ezt követően, a rendeltetésszerű használat során sem kerül(t) Magyarországra, akkor ilyen helyzetben a magyar vám- és áfa-szabályok sem általában, sem a július 1-jei csatlakozáshoz kapcsolódó speciális átmenetben nem írnak elő semminemű kötelezettséget, így anyagi jellegűt sem. Mindebből azonban nem következik, hogy a magyar hajótulajdonosoknak egyáltalán ne lenne teendője, ezért jelen helyzetben, különösen a csatlakozást kísérő átmeneti rezsim megismerése végett, az a célszerű magatartás, ha az érintettek elsődlegesen a horvát hatóságoknál tudakozódnak az esetlegesen felmerülő vám- és egyéb fizetési kötelezettségekről.

Végezetül szükséges kiemelni, hogy az Áfa tv.-nek a rendszerszerű működést biztosító, az előzőekben főbb vonalaiban vázolt szabályai horvát viszonylatban július 1-jén lépnek hatályba, vagyis ezeket azokra az ügyletekre kell alkalmazni először, amelyeknél az adófizetési kötelezettség legkorábban ekkor keletkezik (283. § (1) bekezdés). Ugyanakkor a Horvátország EU-s csatlakozásához sokrétű és meglehetősen bonyolult átmeneti szabályegyüttes is társul. Ezeket a következő cikkben ismertetjük.

Az Alkotmánybíróság ránéz a kamarai hozzájárulásra

2013. 06. 10. szerző Danku Tamás
Az Alkotmánybíróság áttekinti a kamarai hozzájárulás ügyét – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

A lap írása szerint a bírói testülethez ugyanis alkotmányjogi panaszt nyújtott be egy kft., és azt kérte, az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a gazdasági kamarákról szóló törvénynek az évi ötezer forintos összeget elkérő paragrafusát.

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a testület legutóbb április végén tárgyalta az ügyet, de döntés akkor nem született. Az Alkotmánybíróság hamarosan újra napirendjére tűzheti a kamarai hozzájárulás kérdését – közölte. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkárának tájékoztatása alapján a Magyar Nemzet beszámol arról, hogy a múlt esztendőre szóló kamarai hozzájárulást 540 ezren rótták le, az ideit nagyjából 430 ezren fizethették be.
A kamara főtitkárának tájékoztatása szerint a helyi köztestületek jelenleg saját adatbázisukat vetik egybe a cégnyilvántartással és az egyéni vállalkozókat felsoroló regiszterrel. Ha kiderült, hogy valamelyik működő vállalkozás nem fizette be a hozzájárulás összegét, a kamara az adóhivatalhoz fordul, kérve, hogy a hatóság hajtsa be az ötezer forintot – írja a Magyar Nemzet.

A látvány-csapatsportok támogatási rendszere 2013. május 19-től

2013. 06. 08. szerző Danku Tamás

www.nav.gov.hu

Módosúltak a látvány-csapatsportok támogatása társasági adókedvezményének szabályai. A társasági adó törvény megváltozott szabályait első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával  összefüggésben kell alkalmazni. 

A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó

  • a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybe vételére jogosult szervezet általi benyújtásakor köztartozásmentes legyen

  • támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet, illetve – új előírásként – az úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportköztestület számára átutalja, valamint

  • a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napos, jogvesztő határidőn belül bejelentse.

2013. május 19-től a támogató nem kötelezett a támogatási igazolás másolatának illetve az átutalást igazoló banki bizonylatnak az állami adóhatósághoz történő benyújtására, a Kormány Rendelet 7. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésére tekintettel.

Szintén változott a szabályozás a képzéssel összefüggő feladatok, a személyi jellegű ráfordítások, a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának, a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása esetén a támogatás összege utáni 1%-os befizetési kötelezettség tekintetében (melyet az ellenőrző szervezet által ellátott közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint ellenőrzési feladatok központi költségvetési támogatására kell fordítani). Ezen kötelezettséget a korábbiaktól eltérően nem a támogatási összegen felül, hanem a támogatás összegéből kell teljesíteni, melynek következtében az 1%-os összeg az adókedvezménybe is beleszámít.

A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás

Változatlan szabály, hogy a támogató a jóváhagyást végző szervezet által kiállított támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást

  • előfinanszírozással megvalósuló támogatás esetén a támogatási igazolás kézhezvételét követően az igazoláson feltüntetett egyes önálló fizetési számlákra történő átutalással,
  • utófinanszírozásnál a támogatási igazolás kézhezvételét követően a sportigazgatási szervnél illetve országos sportági szakszövetségnél megnyitásra kerülő, e célt szolgáló elkülönített fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

Új szabály, hogy az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatport országos sportági szakszövetségének befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. Amennyiben a támogatást a társasági adó alanya a sportköztestület részére nyújtja, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a sportköztestület részére köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást – az alaptámogatáshoz hasonlóan – szintén a támogatás adóévében, a támogatási igazolás birtokában kell átutalni. Átutalása a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének feltétele.  A támogató a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség illetve a sportköztestület által megnyitásra kerülő, e célt szolgáló elkülönített fizetési számlára történő átutalással teljesíti mind elő-, mind utófinanszírozásnál.

Az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos adókulccsal akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani.

Például, az adózó számításai szerint az adóalapja 450.000 e Ft lesz, és 20.000 e Ft mértékű támogatást nyújt egy futballklubnak. Kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén 1.500 e Ft-ot (20.000 e x 0,1 x 0,75) kell átutalnia a támogatási igazolásban rögzített módon a Magyar Labdarúgó Szövetség részére. Ha a végleges adóalap megfelel a becsült értéknek, az adózó által fizetendő társasági adó mértéke 45.000 e Ft (450.000 e x 0,1), amelynek feljebb 70%-áig, azaz 31.500 e Ft-ig vehető igénybe a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye. Ez azt jelenti, hogy a 20.000 e Ft összegű támogatás teljes összegével csökkenthető a fizetendő társasági adó.

Ha az előzetes kalkulációktól eltérően a társasági adóalap 510.000 e Ft lesz, a fizetendő adó összege 51.900 e Ft (500.000 e x 0,1 + 10.000 e x 0,19), az adózó a már megállapított 1.500 e Ft kiegészítő sportfejlesztési támogatáson túl további 1.400 e Ft-ot (20.000 e x 0,07) köteles átutalni a Magyar Labdarúgó Szövetség részére.

A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontja szerint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege nem elismert költség az adóalap tekintetében, azzal tehát meg kell növelni a társasági adó alapját.

A támogató bejelentési kötelezettsége

A Tao. tv. 2013. május 19-től hatályos 22/C. § (3d) bekezdése szerint az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül az állami adóhatóság részére bejelenti. A korábbi szabályoktól eltérően az adózót immáron nem értesítési, hanem bejelentési kötelezettség terheli, amelyet változatlanul 8 napon belül kell teljesíteni az állami adóhatóság részére.

Változás a korábbi szabályokhoz képest egyrészt, hogy a bejelentési határidő jogvesztő, elmulasztása esetén annak pótlására nincs lehetőség. Másrészt a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye nem vehető igénybe.

Pénztárgépenként 50 ezer forint támogatást lehet igényelni

2013. 06. 04. szerző Danku Tamás

(MTI)

Pénztárgépenként 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek december 15-ig az üzemeltetők gépeik Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) való bekötéséhez – tartalmazza a nemzetgazdasági miniszternek a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendelete.

Az üzemeltető legfeljebb összesen öt darab pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhet támogatást.  A költségvetésben erre a célra elkülönített előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatás nyújtható online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép  2013. évi beszerzéséhez – olvasható a rendeletben.

A támogatást az ilyen pénztárgép  használatra kötelezett adóalany a saját tulajdonában álló és általa üzemeltetett, 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett pénztárgép  cseréje esetén igényelheti.

Az üzemeltető akkor jogosult a támogatásra, ha a 2011. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét 2012. január 1-jét követően kezdte meg, és a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik adószámmal, és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, valamint nincs egymillió forintot meghaladó adó- és vámtartozása (kivéve ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett). További feltétel, hogy nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással.

A támogatást az állami adóhatóságtól az erre a célra rendszeresített űrlapon lehet igényelni; a kérelmet az elektronikus bevallás benyújtására kötelezetteknek elektronikusan kell benyújtaniuk. Ha a támogatás az üzemeltető által igénybe vett más csekély összegű (de minimis) támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a támogatási igény a küszöbértékek nagyságáig érvényesíthető – áll a rendeletben.

A kérelem benyújtásának határideje 2013. december 15. A NAV 5-8 napon belül dönt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról, és megküldi az üzemeltetőnek – pénztárgépenként – a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot, amely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is, valamint közli az adóalanyt megillető támogatás összegét.

Az üzemeltetőnek a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor kell átadnia az eladónak, legkésőbb 2013. december 31-ig. A támogatás kiutalását az eladó a csökkentett vételáron értékesített és legkésőbb 2013. december 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után az állami adóhatósághoz legkésőbb 2014. január 31-ig, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmében igényelheti.