Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Az Európai Unió Kamatadó Direktíva (EU Savings Tax Directive)

2013. 09. 28. szerző Danku Tamás

Az Európai Bizottság 1997-es adóreform csomagjának részeként került bevezetésre az Európai Kamatadó Direktíva (angol rövidítése: STD), amely az eredeti tervek szerint a tagállamok és a direktívához csatlakozó EU-n kívül országok közötti információ megosztást szabályozza a tagállamok adóalanyainak külföldön fizetett kamatjövedelem tekintetében. A jelenlegi STD 2005. Július 1. óta van hatályban.

Az előírások szerint az EU állampolgárának más tagországban  vagy csatlakozó országban fizetett kamatjövedelemről az illetékes adóhatóság automatikusan információt kap. Több tagállam kapott kedvezményt a direktíva végrehajtására a banktitok erős helyi tradíciói miatt. Ezek az országok: Ausztria, Belgium és Luxemburg. A Tengerentúli Angol és Holland Területeknek csatlakozniuk kellett az egyezményhez, valamint a legerősebb befolyással rendelkező Svájc is alkalmazza a direktíva előírását forrásadó tekintetében.

Az alábbi országok nem adnak ki információt a náluk nyitott számlákról, de forrásadót vonnak le az általuk EU állampolgárnak és adóalanynak fizetett kamatjellegű jövedelem után: Andorra, Ausztria, Belgium, British Virgin Island, Geurnsey, Man-szigetek, Jersey, Luxemburg, Svájc Turks & Caicos szigetek.

A forrásadó összege 2008 Júliusig 15%, 2011 Júliusig 20% és ezután 35%. A levont forrásadó 75%-t utalja át az illetékes adóhatóságnak, 25%-t megtartja a fizető ország.

Az alábbi országok bankjainak informálni kell az illetékes adóhatóságot az EU állampolgároknak fizetett kamatjellegű jövedelmekről:

Anguilla, Aruba, Kajmán-szigetek, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Gibraltár, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Madeira, Málta, Monaco, Montserrat, Hollandia, Holland Antillák, Lengyelország, Portugália, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.

A kamatjellegű jövedelem definíciója

  • kamatbevétel betétből vagy hitelviszonyból
  • a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladásakor vagy visszafizetésekor kifizetett felhalmozott kamat
  • befektetési jegyek disztribúciójából származó jövedelem, amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 15%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
  • befektetési jegyek eladásából, visszaváltásából származó jövedelem, amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 40%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

A kamatadó vagy forrásadót tehát a betéteken elért kamatból, kötvények kapott kapott kamatból és főleg a nyílt-végű pénzpiaci befektetési alapokból származó jövedelemből vonják le. Nem tartozik a direktíva szabályozása alá:

  • az osztalék, az árfolyamnyereség (határidős sem)
  • a bér, a nyugdíj
  • termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás bevétele
  • nem hitelviszonyhoz kapcsolódó kamat, kötbér bevétel
  • “Grandfathered” Kötvények (2010. December 31.-ig lejáró kötvények, amelyeket 2001. Március 1. előtt bocsájtottak ki.)
  • a fenti jellemzőkkel nem rendelkező befektetési termékekből származó jövedelem

Kamatadó mentesség

Nem kell (jelenleg) kamatadót fizetniük a társasági adót fizető szervezeteknek és az ehhez hasonló jogi entitásoknak – cégeknek, alapítványoknak, trustoknak. Az egyes országok viszont a saját adószabályaik szerint tekinthetik a kedvezményezett tulajdonosokat is adóalanynak offshore cégnek vagy egyéb szervezetnek fizetett kamat tekintetében a helyi ellenőrzött külföldi társaságokról szóló szabályok alapján. A forrásadóban érintett Európai országokban is – de elsősorban Luxemburg, Svájc és Liechtenstein – léteznek olyan cégformák amelyek teljes mértékben mentesek az STD alól.

Automatikus információ csere

Az adócsalás visszaszorítása érdekében az EU további lépéseket tesz és próbálja hatékonyabbá, szigorúbbá tenni az STD előírásait és a kiszélesíteni az adókötelezettséget valamint lehetővé tenni az automatikus információ megosztást az EU rezidens adóalany illetékes adóhatóságával. A módosított STD alapján az információcsere körébe fog esni minden befektetési alapból, un. innovatív pénzügyi instrumentumból és az életbiztosításokból származó jövedelem is.

Az Adminisztratív Együttműködés Direktívája (ACD) segítségével 2015. január 1.-től a tagállamok adóhatóságai automatikusan hozzájutnak majd a munkabérekből, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságért kapott tiszteletdíjakból, az életbiztosításokból, nyugdíjakból és ingatlanügyletekből származó, az adóalany részére külföldön kifizetett juttatásokról is.

Az ÁFA rendszer hibái

2013. 09. 22. szerző Danku Tamás

Az általános forgalmi adó volt az elmúlt 25 évben az egyik legjelentősebb költségvetési bevétel. Ha munkabérhez kapcsolódó adókat és járulékokat összevontan számítjuk, akkor a második legtöbb bevételt hozó adónem, az adóbevételek közel 30 százalékát adja – ezt a bevétel viszont több mint 1,7 millió adóalanytól szedi be az adóhatóság. Az ÁFA 60 éves rendszerét „milliószor” módosították Európában is, de a jelenleg alkalmazott szabályok sok hibát hordoznak magukban.

Az hozzáadott érték adó rendszerét közel száz éve vázolta fel egy német gyáriparos, bizonyos dr Wilhelm von Siemens és 1954-ben vezette be először Európában Franciaország. A bevezetése mellett az szólt, hogy relatíve olcsóbban lehet beszedni jelentős összeget, könnyen ki lehet szélesíteni az adózók körét. Az ÁFA jelentős bevételeket hozott a franciáknak és jól, egyszerűen, transzparensen kezelte az adózás körüli problémákat.

Az idő múlásával viszont az ÁFA rendszer egyre bonyolultabbá vált, az adókulcsok magasak lettek. Az bevezetés idején ÁFA rendszer is jól tudta korlátozni az adóelkerülést, az USA-ban alkalmazott sales taxhez hasonlóan, de ma már – illetve az elmúlt 20 évben biztos – a legtöbb és legnagyobb összegű adócsalást az ÁFA kötelezettség csökkentése miatt követik el. A gazdaság fejlődésével egyre több és több vállalkozás jelent meg, egyre több adóalanytól kell beszedni az ÁFA összegét, ami egyre nagyobb kockázatot jelent. A jelenlegi ÁFA rendszerben az állam lényegében a vállalkozóra bízza az adó, az állam pénzének a beszedését és tőle várja azt, hogy időben közvetítse felé a beszedett pénzt. Az állam viszont nem igazán ellenőrzi előre azt, hogy megbízható-e az adóalany és mire az első kötelezettség keletkezik, a vállalkozás könnyen elillanhat az állam pénzével együtt –  mintha a bank hozomra adna kölcsön. Mondhatnánk erre, hogy az előzetes minősítés, ellenőrzés miatt lett bevezetve az adóregisztráció folyamata, de ez a megoldás már sok éve létezett a többi EU tagországban, mégsem oldotta meg az ÁFA csalás problémáját.

Kinek jó az ÁFA? Az államnak biztos.

Az európai államok bevételének jelentős részét teszi ki az ÁFA, de költségvetési helyzetüktől függően más-más az egyes országok viszonya a forgalmi adóhoz. Az ÁFA stabil, tervezhető bevételt jelent a költségvetésnek, amit minden hónapban befolyik a költségvetésbe, könnyű megemelni, ha szükséges még egy kis bevétel és adminisztratív eszközökkel könnyen korlátozható a visszaigénylések kifizetése. A jogos visszaigénylések korlátozására, késleltetésére nem egyszer volt már példa Magyarországon, de elképzelhetetlen például Németországban vagy Ausztriában. Magyarországon szinte minden termék és szolgáltatás 27 százalékos kulcs alá tartozik, kevés a kivétel, míg Franciaországban, Angliában, de még az aprócska Luxembourgban is sokkal diverzifikáltabb a forgalmi adóköteles termékek, szolgáltatások besorolása az egyes kulcsok alá. A több ÁFA kulcs használatával tudják pld. támogatni vagy korlátozni egyes szolgáltatások vagy termékek fogyasztását – de Luxembourg a „broadcasting” szolgáltatások alacsony ÁFA kulcsával vonzotta az országba a nagy műholdas televízió szolgáltatókat.

Csak Magyarországot nézve a mai napon 1 704 323 ÁFA alany van regisztrálva, a teljes ÁFA bevétel kb. 2 800 milliárd forint. Egy vállalkozás átlagosan mindössze 1,6 – 1,7 millió forint ÁFA-t fizet be évente, ami azt mutatja, hogy sok-ezer vállalkozásnak minimális az ÁFA fizetései kötelezettsége, mivel a közszolgáltatók vagy a kiskereskedelmi láncok sokmilliárd forint ÁFA-t fizetnek be. Az egyik legnagyobb energia szolgáltató ÁFA befizetése becslésem szerint 2011-ben meghaladhatta a 10 milliárd forintot, ami a teljes ÁFA bevétel közel 4 ezreléke, egyetlen cégcsoporttól. A legnagyobb kiskereskedelmi láncok pedig egyenként akár az ÁFA bevétel 0,5 – 1 százalékát is fizethetik évente, mivel szinte kizárólag Magyarországon értékesítenek.

Mivel az ÁFA rendszerben is kevés adózótól érkezik a befizetések nagy része, logikus lépésnek tűnhetne a vállalkozások számának mesterséges visszaszorítása, törvényi korlátozása. Ez viszont egy rendkívül egészségtelen és igazságtalan gazdasági szabályozást eredményezne, csökkentve a verseny és így növelve az árakat, a fogyasztók kiszolgáltatottságát.

Mi lehet a megoldás? Melyek a rossz válaszok a problémára?

Az ÁFA csalásokat a leginkább érintett területeken az időszakos fordított adózás bevezetésével próbálják orvosolni, általában kevés sikerrel. A fordított ÁFA-s tevékenységek miatt bonyolultabbá váltak az ÁFA szabályok, megnövekedtek az ÁFA ellenőrzések száma mivel ezek az adózók több adót igényelnek vissza és romlott a vállalkozások pénzügyi helyzete, mivel az visszaigényelhető ÁFA hetek, hónapok múlva érkezik meg, a számlát viszont addig is fizetni kell.

Egy másik megoldásnak tekintett lépés, a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése egy irdatlan adathalmazt hoz létre, amit valószínűleg inkább ijesztgetésre, mintsem hatékonyon ellenőrzésre tud használni az adóhatóság. Az állam 95 milliárd bevétel vár a bekötéstől, ami kb. nettó 500 milliárdos plusz regisztrált bevételt, komplett TESCO vagy CBA hálózatnyi teljes éves bevételt jelent. Ez a bevételterv valószínűleg erősen túlzott. A kiskereskedő ezután sem fogja használni a pénztárgépet, ha fekete bevételre akar szert tenni és évekig nagyon fog haragudni az adóhatóságra, ha sok pénzbe fog kerülni az új pénztárgép és az adatáramlás fenntartása.

Ha pedig az adófizető haragszik az adóbeszedőre, az adóbeszedő nagyon sok problémával néz szembe, mivel az adófizető a kreativitását az adóelkerülésre is használni fogja, nem csak a profit maximalizálására.

Az ÁFA szabályok módosításai véleményem szerint nem követték az elmúlt 60 év technológia és társadalmi fejlődését. Manapság egy 10-20 négyzetméteres vegyesboltban is számítógépen rögzítik az értékesítést és a beszerzést, így az ÁFA bevalláshoz és ellenőrzéshez szükséges adatokhoz könnyen és gyorsan hozzá lehet férni. A fogyasztók egyre jelentősebb része használ bankkártyát vagy utalványokat az ellenérték kifizetésére, tehát az végfelhasználók részére történő értékesítés ellenőrzése is egyre egyszerűbb, mivel a pénzügyi szolgáltató intézmények nem az adócsalókat segítik. A fogyasztók ráadásul – sajnos – a kifizetéseik jelentős részét olyan pld. közüzemi szolgáltatók részére teljesítik, akik részben állami tulajdonban is lehetnek vagy méretük miatt szinte folyamatos adóellenőrzés alatt állnak.

Európa minden országában az ÁFA adónemben történik a legtöbb és legnagyobb összegű adócsalás. Ez az összeg Magyarországon elérheti a 300, a vadabb becslések szerint az 1300 milliárd forintot is – az utóbbi szám valószínűleg a becsül feketegazdaság teljesítményéből indul ki, ez az összeg az össze ÁFA bevétel közel 50 százaléka, így erősen túlzónak hangzik. A sok-száz milliárdos adóhiány véleményem szerint kisebb részben a bevétel eltitkolásából keletkezik és nagyobb részben az adókötelezettség fiktív számlákkal történő csökkentésével. Mindkét típusú ÁFA csalásra megoldást jelentene a jelenlegi ÁFA rendszer teljes fordított rendszerré történő alakítása.

Egylépcsős forgalmi adó

Ha a gazdaság minden szegmensében fordított ÁFA rendszert alkalmaznánk, nem kellene a vállalkozások között ÁFA-t fizetni, kizárólag a végfelhasználóktól beszedett ÁFA összegét kellene befizetnie a lakosságnak vagy más nem-ÁFA alanyoknak történt értékesítések után.

Az ÁFA rendszer az USA-ban alkalmazott sales tax szerű, teljesen fordított ÁFA jellegű átalakításának sok előnye és kevés hátránya közül néhány:

            Előnyök

      • drasztikusan csökkenne az adófizető adóalanyok száma – mivel kiesnének a körből azok a cégek, aki nem értékesítenek lakosságnak
      • csökkenne az adóbeszedés és ellenőrzés költsége – mivel kevesebb adóalany lenne, lényegesen kevesebb, akár automatizált ellenőrzéssel, hatékonyabban lehetne ellenőrizni az adóbevallások valóságtartalmát
      • az ÁFA bevétel költségvetési tervezése még egyszerűbbé és pontosabb válna
      • nem lenne lehetőség adóelkerülésre fiktív tartalmú számlák elszámolásával – mivel a vállalkozások egymás között nem számolnának fel ÁFA-t, nem lenne értelme csökkenteni a profitot a fiktív számlákkal
      • az adó beszedése és befizetése akár a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók által is történhetne, mivel a nem adóalanyoktól származó bevétel ÁFA része minden esetben befizetendő az államnak,
      • az ÁFA fizetésre nem kötelezett vállalkozások regisztrálás egyszerű, hiszen minden vállalkozás adószáma publikus, elenőrízhető,
      • növekedne a lakossági szolgáltató kisvállalkozások adóteljesítménye – mivel nem érné neki meg bevétel eltitkolni a hatékonyabb ellenőrzés miatt.

             Hátrányok

      • növekedne a végfelhasználókat kiszolgáló vállalkozások finanszírozási igény – mert nem lenne levonható ÁFA a számlákon, viszont minden hónapban a teljes bevételük ÁFA részét be kellene fizetniük a költségvetésbe,
      • nehezebb lenne ÁFA alany lakossági szolgáltató cégeket működtetni – a finanszírozási igény és a kisvállalkozások ÁFA mentessége miatt az ÁFA alany lakossági szolgáltatók drágábban tudnának szolgáltatni,
      • részletesebb, akár minden tranzakció tételes bevallására kiterjedő ÁFA bevallást kellene bevezetni, amivel az adóhatóság ki tudná szűrni a jogosulatlan ÁFA mentes számlázásokat.

A fordított ÁFA rendszer bevezetése nem szüntetné meg az ÁFA csalás lehetőségét, de jelentősen csökkentené azt, ami lehetőséget adna az alacsonyabb ÁFA kulcsok bevezetésére, tovább csökkentve az adócsalás, a bevétel eltitkolás értelmét.

Az sales tax sem hibátlan

Az USA-ban alkalmazott sales tax sem hibátlan és egyszerű ami főleg az államonként eltérő szabályozásból fakad. A kulcsok és a adóztatott termékeke, szolgáltatások köre minden államban eltérőek, van ahol az önkormányzat vezeti csak be, állami szinten nem kell fizetni. Az EU-ban viszont ugyan ez nem okozna akkor problémát, bár a vállalkozások adminisztrációs terheit jelentősen csökkentenék az egységes adókulcsok és szabályok.

Magasabb ÁFA mentes bevételi határ

Üdvözlendő lépése a pénzügyi vezetésnek a kisvállalkozások tételes adójának a bevezetése, amivel jelentősen csökken az adminisztrációs és a adófizetési kötelezettség csökkenést jelenet a kisvállalkozásoknak. Egyetlen hátrány az alacsony, mindössze 6 millió forintos ÁFA (alanyi) mentességre jogosító árbevétel korlát. A magasabb  ÁFA mentes árbevétel határ növelné a kisvállalkozások mozgásterét, csökkentené az bevétel eltitkolást. Egy 12 milliós nettó árbevételt elérő kiadózó adófizetési kötelezettsége például 3 millió forint lesz 2013-ban, ami 25%-os effektív adókulcsot jelent, míg egy EVA alany effektív adókulcsa 20 százalék –  a magasabb bevétel tehát alacsonyabb kulccsal adóztatják és az EVA alanyok nagy része nem a lakosságnak, hanem “közületnek” értékesít, aki levonják az EVA alany számlájából az ÁFA-t is. A 6 millió forint feletti árbevétel esetén az ÁFA viszont nagyon megdrágítja a szolgáltatásokat, így sem a vásárló, sem az eladó nem érdekelt a bevétel szabályos elszámolásában – nem kér tehát számlát a vevő, nem fizet adót az eladó.

Magasabb ÁFA mentes bevétel korlát esetén persze magasabb adókulcsot kell alkalmazni.Véleményem szerint a tételes kisadó tervezésekor figyelembe vették, hogy az érintett adózói körnek mekkora tényleges adóteljesítménye és az alapján alakították ki az adóterhelést. Ezzel a megoldással a 2013 évi adatok alapján majd modellezhető a magasabb ÁFA mentes bevétel korlát bevezetésének lehetősége is. Reméljük fogják emelni, az EU-ban sok országban lényegesen magasabb ez a határ.

Tovább is van…

Az általános forgalmi adó elcsalása egész Európát érinti, nem várhatunk lényeges javulást az EU ÁFA direktíva módosítása nélkül. Egy-egy tagállam nem tudja bevezetni a teljes fordított ÁFA rendszerét, az EU csak időlegesen, különböző szektorokra engedélyezi.

Az egylépcsős fordított ÁFA rendszer és az alanyi mentesség határának emelése önmagában nem oldaná meg az ÁFA és az egyéb adók elcsalásának problémáját, de a legnagyobb hibákat és hiányosságokat orvosolná. Rövid távon jelentős bevétel növekedést érhetne el vele a költségvetés, de ha a teljes adórendszert nem gondoljuk újra az ÁFA rendszer átalakításával együtt, akkor érdemben nem változik a vállalkozások túlzott adóterhelése és közép vagy hosszú távon nem sem várhatjuk a gazdaság fellendülését.

Ezen felül oda kellene még figyelnünk az elektronikus (mobil vagy kártyás) fizetés terjedésének elősegítésére, a közepes vállalkozások transzparens működésének, a tőzsdei jelenlétük elősegítésére, a kisvállalkozások számviteli költségeinek csökkentésére és kellene egy barátságos, szolgáltató adóhatóság is

Kötelező tőkét emelni a kft.-kben

2013. 09. 18. szerző Danku Tamás

www.napi.hu

Legfeljebb két év türelmi időt kapnak a jogi személyek − gazdasági társaságok, bt.-k, kkt.-k, az alapítványok és egyesületek − arra, hogy az idén március 15-étől hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba hozzák a létesítő okirataikat − derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által a parlamentnek benyújtott, az új Ptk.-t hatályba léptető és az átmeneti szabályokról rendelkező törvénytervezetből.

Ha azonban a társasági szerződés, alapszabály vagy alapító okirat bármilyen okból módosul az új Ptk. hatályba lépését követően, egyúttal az új polgári jogi kódexhez is hozzá kell igazítani. A felkészülést azon cégeknek is érdemes megkezdeni, amelyek vezetői úgy érzik, a jelenlegi szabályok túlzottan korlátozzák a működést, az új kódex ugyanis fő szabály szerint nagyobb teret enged a törvény rendelkezéseitől való eltérésre − mondta a Napi Gazdaságnak Boronkay Miklós, a Szecskay Ügyvédi Iroda polgári jogra szakosodott tagja. A vállalkozásoknak érdemes megfontolniuk, hogy a kötelező módosítást kiegészítik-e a cég működését gyorsító módosításokkal − például rövidebb határidőt határoznak meg a közgyűlés összehívására − vagy egyéb stratégiai változtatásokkal.

Mindezt várhatóan normál illetékfizetéssel tehetik majd meg a vállalkozások, jelentősebb költséget az ügyvédi munkadíjak jelenthetnek az okiratok bonyolultságától függően. Ha a módosítás csak a Ptk.-nak való megfelelés miatt módosulna, akkor ezt illeték- és közzétételidíj-mentesen lehet bejelenteni a cégbíróságnak a tervezet szerint. A bt.-knek, közkereseti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-ig, a kft.-knek és a részvénytársaságoknak − illetve az alapítványoknak és egyesületeknek − pedig 2016. március 15-ig kell kötelezően módosítaniuk az iratokat e célból. A változtatást elmulasztókat sújtó bírság összege várhatóan a készülő cégtörvényből derül ki.

A tervezet szerint két évet kapnának a kft.-k az új kódexben előírt törzstőkeemelésre is, feltéve, hogy létesítő okiratuk addig nem módosul − ha mégis, az első változtatással együtt a jegyzett tőkét is meg kell emelni (a jövő tavasszal alakított cégeknek már 3 millió forint törzstőkével kell rendelkezniük a mostani félmillió forinttal szemben). A javaslat indoklása szerint ez a kft.-k mintegy felét, 160-170 ezer céget érint, ahol pedig a szükséges összeg nem áll rendelkezésre és apporttal sem oldható meg a tőkeemelés, ott a tagok dönthetnek a társaság átalakulásáról és kkt.-ként vagy bt.-ként folytathatják működésüket − hangsúlyozta Boronkay.

A tervezet általános szabályként rögzíti, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépést követő jogviszonyokra és jognyilatkozatokra kell alkalmazni, a felek azonban megállapodhatnak úgy is, hogy a korábban kötött szerződésekre is az új kódex vonatkozzon. Ezt különösen a vállalkozási szerződéseknél érdemes megfontolni, az új jogszabály ugyanis szigorúbb felelősségi szabályokat állapít meg szerződésszegések esetére, illetve eltörli a jogvesztő kellékszavatossági határidőket.

Pénztárgépek – Az NGM nem számít a számlázó program tömeges terjedésére

2013. 09. 12. szerző Danku Tamás

Budapest, 2013. szeptember 12., csütörtök (MTI)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az érintett kisvállalkozói kör üzleti érdekeire figyelemmel nem számít a számlázó gyakorlat tömeges terjedésére, a tárca szerint a pénztárgépcserével érintett kisvállalkozások nem választják a számlázó programot az új pénztárgép vásárlása helyett.

 Az NGM csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet: a sajtóban számos hír jelent meg arról, hogy a pénztárgépcserére kötelezett vállalkozások új pénztárgép vásárlása helyett választhatják a számlázó program használatát is, így nem kell feltétlenül online kapcsolatban lenniük az adóhatósággal.

A jogszabályi előírásokat figyelembe véve a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak elviekben valóban van lehetőségük arra, hogy nyugta helyett minden esetben számlát bocsássanak ki.

Azért elviekben – írták -, mert a számlakibocsátás során az adóalanynak az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó szabályai szerint kell eljárnia, és az előírásoknak való megfelelés az üzletmenetet a nyugtakibocsátáshoz képest lassíthatja.  Az NGM rámutat: a gyakorlati alkalmazhatóságot nehezítheti, hogy az áfatörvény pontosan meghatározza a kibocsátott számla adattartalmi követelményeit, amelyek szerint magánszemély beszerzők, igénybe-vevők esetén is a számla kötelező adattartalma egyebek mellett a beszerző, igénybe-vevő neve és lakcíme. Itt gyakorlati problémát jelenthet, hogy a magánszemély vevő ilyen jellegű adatszolgáltatásra nem kötelezhető, így amennyiben adatainak megadását megtagadja, úgy az ügyletet teljesítő adóalany a törvényi kötelezettségeit csak nyugtakibocsátással teljesítheti. Ez utóbbi esetben viszont a kereskedők és vendéglátósok kötelesek pénztárgéppel kiállítani a nyugtát, vagyis mindenképpen üzemeltetniük kell az előírásoknak megfelelő pénztárgépet.

A tárca közleménye idézi Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: az online kapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének célja nem a pénztárgépek cseréje, hanem a költségvetési bevételek védelme. Hozzátette: ezért a költségvetési bevételek teljesülése szempontjából a nyugta helyett történő számlakibocsátás nem jelent kockázatot, tekintettel arra, hogy a számlázáshoz a nyugtakibocsátásnál szigorúbb előírások kapcsolódnak. Megjegyezte, hogy a számlakibocsátás a vevő kérésére történik, az eladó nem kényszerítheti a vevőjét a személyes adatainak megadására csak azért, hogy gépi nyugta helyett számlát állíthasson ki. Ez jogsértő, egyben az üzleti etikával is ellentétes magatartás lenne – mutatott rá.

A közlemény megállapítja, hogy a tömeges számlakibocsátás a gyakorlatban, az áfatörvényben előírt kötelező adattartalom miatt jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, mint a nyugtakibocsátás, így a profit-érdekelt eladóknak – a számlázással általában együtt járó időveszteség következtében – kevesebb bevételt is eredményezhet. A kasszacserével érintett vállalkozók is hasonlóképpen vélekedhetnek, hiszen már mintegy 190 ezer pénztárgép üzembe helyezéséhez kértek regisztrációs kódot a NAV-tól – jegyezte meg közleményében az NGM.

Új magyar-svájci egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére

2013. 09. 12. szerző Danku Tamás

 Budapest, 2013. szeptember 12., csütörtök (MTI)

Magyarország új egyezményt kötött Svájccal a kettős adóztatás elkerüléséről, a dokumentumot csütörtökön írta alá Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete.

Az egyezmény a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, szabályozza, hogy az egyes jövedelemfajták (osztalék, kamat, jogdíj, önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem stb.) valamint a vagyon tekintetében melyik szerződő félnek, milyen körben van adóztatási joga, kizárva ezzel a magánszemélyek, illetve vállalkozások bevételének és vagyonának kettős adóztatását.

Az egyezmény újdonsága, hogy széleskörűen, a jelenlegi nemzetközi sztenderdeknek megfelelően biztosítja a kérésre történő adóügyi információcsere lehetőségét. Orbán Gábor az egyezmény aláírását követően az MTI-nek elmondta: a két ország között eddig is volt ilyen szerződés, a megváltozott körülmények azonban szükségessé tették az 1981-ben aláírt egyezmény újratárgyalását.

Az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem, aminek leghatékonyabb eszköze az információcsere – fejtette ki az államtitkár. A Svájccal fennálló szerződésben azonban szokatlan módon nem szerepelt olyan kitétel, amely feljogosította volna a magyar adóhatóságot az információkérésre Svájccal szemben. Ez a helyzet most megváltozik: 2014. január 1-jétől, miután a két ország parlamentje ratifikálta az egyezményt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) lehetősége nyílik arra, hogy a svájci adóhatóságtól információkat kérjen a jövedelem-, illetve tőkeáramlással kapcsolatban.

A most aláírt szerződés nem az automatikus információcseréről szól, ezt a célt közép-, hosszú távra tűzték ki maguk elé a nemzetközi adóügyi együttműködésben részt vevők. Az egyezmény kérésre történő információcserére ad lehetőséget, amit indokolt esetben tud kezdeményezni a magyar adóhatóság, például, ha alapos a gyanú arra, hogy valamilyen adóelkerülési technikát alkalmaztak – mondta Orbán Gábor. Hozzáfűzte: ez nagy jelentőségű lépés, mert  Svájc jellemző célpontja volt az ilyen típusú pénzügyi műveleteknek.

Az MTI azon kérdésére, Magyarország tervezi-e, hogy Ausztriához és Angliához hasonlóan úgynevezett Rubik egyezményt kössön Svájccal, az államtitkár azt válaszolta: az információáramlás annál ugyanolyan korlátozott lenne, mint volt az elmúlt harminc évben. A Rubik egyezmény arra ad lehetőséget, hogy a svájci fél az ott lévő jövedelmek után a forrásadót levonja és átutalja, de ugyanúgy nem lehet megismerni a jövedelmek eredetét vagy beszedni a hozzá kapcsolódó valamennyi elkerült adót. “A Rubik egyezmény egy kompromisszum lenne, amikor valamennyi adó ellenében lemondunk arról az igényünkről, hogy megismerjük ezeket a jövedelem- és tőkemozgásokat. A cél azonban az, hogy a magyar adóhatóság az egész folyamatot vizsgálni tudja, beleértve, hogy honnan származik a pénz, s milyen egyéb adó megfizetését kerülték el ” – mondta az államtitkár.

 A  svájci betétek ügyében a következő cél az automatikus információcsere elérése lehet Orbán Gábor szerint, és ebben segítségünkre lehetnek az elmúlt időszak nemzetközi folyamatai is.