Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Adótörvények változásai 2014

2013. 11. 20. szerző Danku Tamás

A következő adóévben nem kell sok újdonságra számítani, nem lesznek nagy változások az adótörvényekben. A módosítások nem érintik az adókulcsokat és az adónemeket, de több kedvezményt kiszélesítenek. A minimális módosítások egyfelől jó az adminisztrációnak, hiszen az nem változik jelentősen, másfelől viszont nem módosulnak olyan előírások sem, amelyek inkább akadályozzák mintsem elősegítik a gazdaság fejlődését.

Általános forgalmi adó

A régen folyamatos teljesítésűnek, jelenleg időszakos elszámolásúnak hívott ügyletek teljesítési időpontja a főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja lesz, a jelenleg hatályos fizetési határidő helyett. A rendelkezés 2014. július 1-én lép hatályba. A közszolgálati és a telekommunikációs szolgáltatások esetén nem változik a teljesítési időpontra vonatkozó előírás.

A nyugta kiadására is lehetőség nyílik elektronikus formában. Ha a nyugta jogosítja fel a szolgáltatás igénybevételére a vásárlót, akkor nem kötelező feltüntetni a nyugta kiállítás keltét – kivéve ha nincs rajta a szolgáltatás igénybevételének időpontja vagy időszaka.

A gabonaszektor fordított adózása 2018. december 31.-ig lett meghosszabbítva. Az építőiparban fordított adózást kell használni akkor is, ha nem engedély hanem hatósági tudomásulvétel szükséges a tevékenység elkezdéséhez – tehát az adózónak bejelentési kötelezettsége van a munka elvégzésével kapcsolatban.

Nem lesz lehetőség önrevízió nélküli adóalap és számla módosításra abban az esetben, ha téves értéken került kiszámlázásra a szolgáltatás vagy a termék. Ebben az esetben csak önrevízió útján lehet az adóalapot módosítani és ennek megfelelően kell bizonylatolni is.

Személyi jövedelem adó

Az SZJA törvény módosításai könnyítik a külföldi előadóművészek által fizetendő forrásadó bevallását és megfizetését, a munkavállalói értekpapír-juttatási programok adminisztrációját és lehetővé teszik a tartó befektetési számla áthelyezését nyereség/veszteség realizálása, tehát adókötelezettség nélkül is.

Változik a családi adókedvezmény igénybevételiéhez szüksége nyilatkozat adattartalma: az eltartottak adatain kívül arról nyilatkozni kell, hogy hány hónapig minősül eltartottnak. Külön-külön kell nyilatkozni a családi adókedvezmény megosztásáról válás, új házasság kötés esetén, ha az adóéven belül történik.

A 2014-ben, üzleti biztosítóval kötött magán nyugdíjbiztosítások díja után maximum 130 000 forint adót ( a befizetett összeg 20 százalékát) lehet átutaltatni az adóhatósággal a nyugdíjszámlára. Az önkéntes kölcsönös pénztárba utalható összeg 150 000 forintra emelkedik. A törvény előírása alapján a két kedvezményre összesen 280 000 forint adókedvezmény vehető igénybe.

Az 2013 végéig érvényes szabály szerint az előző évi SZJA bevallásban kellett szerepeltetni a január 15.-ig megkapott bevételeket. Ezt az dátumot most január 10.-re módosították a társadalom-biztosítási szabályokban előírt határidők miatt.

Adómentes juttatást adhat a munkáltató 2014-től a munkavállaló lakáscélú hitelének törlesztésére is. Juttatás esetén meg kell őrizni a munkáltatónak is a hitelszerződést és a törlesztést igazoló iratokat is. A pénzintézeteknek nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani és közterhet fizetni, ha azért nem számít fel kamatot, hogy az adó fizetőképességét megőrizze vagy helyreállítsa. A pénzintézetek által elengedett kölcsön is adómentes lesz, ha belső szabályzat alapján, transzparensen és azonos feltételekkel nyújtja a kedvezményt az azonos helyzetben lévő adósoknak. Mindkét, pénzintézetekre vonatkozó adómentes juttatás csak független felel szemben alkalmazható, tehát saját munkavállalónak nem engedheti el a bank adómentesen a kölcsönt.

Összeghatártól függetlenül lesz adómentes a sporttörvényben meghatározott sportrendezvényekre adott belépő és bérlet is. A sporttörvény szerint sportrendezvény a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.  A sportesemény sportrendezvénynek minősül. De hogy mi az a sportesemény, arra nem sikerült még rájönnöm.

Az EKHO (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) szerinti adózást 2014-től választhatják az egyes szabadidősport szövetségek, fogyatékosok sportszövetségei és diák-, főiskolai-, egyetemi sportszövetségek által foglakoztatottak is.

Társadalombiztosítás

Új intézménye a TB törvényeknek a családi járulékkedvezmény, amit azok az családok vehetnek igénybe, akik nem tudják igénybe venni a csaldái adókedvezmény teljes összegét az alacsony jövedelmük miatt.  A kedvezményt először a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, utána pedig a nyugdíjjárulékból vonhatják le a házastársak.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege napi 227 forintra,  havi 6810 forintra emelkedik, 2014. január 1.-től. Az 6%-os egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni a 3 éves lekötési időszak előtt feltört tartós befektetési számlán elért kamatjövedelem után – amit az adózónak kell megállapítani és bevallani. A biztosításból származó kamatjövedelem mentes lesz a 6%-os EHO alól, ha a biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka legalább 80% EGT állam által kibocsátott forintban jegyzett értékpapír.

A szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe lehet venni olyan munkavállalók esetében is, amelyek szabad vállalkozási zónán kívülről járnak be dolgozni, 20 km-es körzeten belül. A kutatóhelyek pedig doktorjelöltek és doktori képzésen résztvevők után is érvényesíthetik a 14,5 százalékos kedvezményt.

Társasági adó

A tárgyi eszköz beruházásokhoz felvett hitel esetén a fizetett (!) kamat 60 százaléka vonható le az adóalapból 2013. december 31. után kötött szerződések esetében. Az ezt megelőzően kötött szerződések esetében a kamat 40 százaléka vonható le.

Jövőre a reprezentációs költséget nyugta alapján is el lehet számolni, ha bankkártyával került kiegyenlítésre.

A sportfejlesztési kiegészítő támogatáshoz hasonlóan bevezetésre kerül a film- és előadó-művészeti kiegészítő támogatás, amely nem vonható le az adóalapból. A filmalkotások támogatását az illetékes költségvetési szervnek vagy a filmelőállítónak kell majd utalni. A filmgyártási költségek 20 százaléka támogatható így és a támogatás valamint a kiegészítő támogatás mértékét össze kell adni támogatási korlát számítása során.

Előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumának vagy az előadó-művészeti szervezetnek kell megfizetni. A támogatások (rendes és kiegészítő is) felső korlátja  az előadások éves jegyárbevételének 80 százaléka. Az adókedvezmények igénybevételére 6 év áll majd rendelkezésre 2014-töl.

A látvány-csapatsport támogatása esetén is választható lesz hogy a kiegészítő támogatást a sportági szakszövetség vagy sporttámogatásra jogosult sportszervezet részére fizeti meg. Az összevont támogatás és a kiegészítő támogatás maximuma a sportcélú tárgyi eszköz beruházás és felújítás értékének 70 százaléka a hivatásos sportszervezetek esetében.

A kísérleti-fejlesztési tevékenység körébe tartozó költségek adókedvezményét, nem csak a K+F tevékenységet ellátó adóalany, hanem kapcsolt vállalkozása is igénybe veheti. Az igénybevételről írásban kell nyilatkozni a bevallás benyújtásáig, a K+F tevékenységnek kapcsolódni kell az vállalkozások tevékenységéhez és a bevallásban a cégeknek adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük.

Helyi adó

A helyi adó bevallási kötelezettséget a 35/2008. PM rendelet szerinti helyi adó bevallási minta-nyomtatványon is teljesítheti az adózó, ha nem jogosult vagy nem vesz igénybe adókedvezményeket. A minta-nyomtatvány bejelentkezési és változás bejelentési nyomtatványként is lehet használni, helyi iparűzési és idegenforgalmi adóalanyok esetében.

A tevékenységüket kezdő iparűzési adóalanyok csak a tevékenységük megkezdését követő első adóelőleg-fizetési kötelezettség alól mentesülnek 2014-ben.

A kiadózó vállalkozások tételes adójának alanya adóévre is választhatja a z iparűzési adóra az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. A bejelentést a KATA alanyiságot követő 15 napon belül vagy az adóév január 15.-ig teheti meg a KATA alany.

Financial Secrecy Index 2013

2013. 11. 14. szerző Danku Tamás

A legújabb Financial Secrecy Index 2013. november 7.-én jelent meg és rangsorol 82 országot a banktitok minősége, az adóelkerüléssel és egyéb illegális pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos érintettségük szerint.

Top-10 2013 Secrecy Ranking:

  1. Switzerland
  2. Luxembourg
  3. Hong Kong
  4. Cayman Islands
  5. Singapore
  6. USA 🙂
  7. Lebanon
  8. Germany 🙂
  9. Jersey
  10. Japan

A Tax Justice Network becslése szerint 21-32 trillió (?) USD magánvagyon rejtőzik adózatlanul vagy alacsony adókulccsal “terhelve” a titoktartó országokban  és a határon átnyúló  illegális pénzmozgások összértéke eléri az 1-1.6 trillió (?) USD-t évente.

A listában inkább nevetséges mint meglepő az USA, Japán és Németország kiemelkedő helyezése, annak ellenére, hogy mindkét ország ádázan küzd az adócsalás és a pénzmosás ellen. Mivel világ legnagyobb gazdaságiról van szó, az érintettségük nagysága elsősorban a gazdaságuk méretéből fakad és nem a pénzügyi és adózási szabályok hiányosságaiból – bár mindkettőből van elég a riport szerint.

Magyarország a lista vége felé tűnik csak fel.  A titoktartás, információ megosztás szempontjából nem állunk rosszul és a gazdaságunk mérete miatt az adózatlan vagy gyanús eredetű pénzek kevesebb mint 1 százaléka folyik át Magyarországon.

Egyszámlás adóutalás

2013. 11. 12. szerző Danku Tamás

www.adozona.hu

Megjelent az egyszerűsített elektronikus fizetést, az úgynevezett „egyszámlás” adóátutalást lehetővé tévő nemzetgazdasági minisztériumi rendelet. Az adózó akkor használhatja a banki pénzforgalmi számláját az adókötelezettségek egy összegben történő megfizetésére, ha a pénzforgalmi szolgáltatója csatlakozik az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER). A rendelet rögzíti: az EFER-en át történő átutalás költsége az adózót terheli. Nagy kérdés, mit nyernek az adózók az adó-, illetve járulékkötelezettségek egyösszegű átutalási lehetőségével.

A Magyar Közlönyben (184. szám) megjelent az NGM 47/2013. (XI. 7) számú rendelete az adóügyek elektronikus intézésének új szabályairól, ami új alapokra helyez számos eljárást. A talán legjobban várt rendelkezés a befizetések adónemenkénti felosztása. Az új rendelettel megismerhetők az állami adóhatóság előtti eljárásban elérhetővé vált új és régi elektronikus szolgáltatások.

A rendelet tartalmazza azoknak az ügyeknek a felsorolását, amelyekben az adózónak lehetősége van az állami adóhatóság előtt elektronikus ügyintézésre, és meghatározza azokat az első fokú eljárásokat, amelyek során a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Milyen ügyeket lehet intézni elektronikus úton?

Gyakorlatilag az induló bejelentkezéstől kezdve igen tág körben lehet ezt a modern formát alkalmazni, azaz

  • az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelentkezhetünk, változásokat jelenthetünk, bevallhatunk vagy éppen az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíthetjük;
  • adóhatósági igazolást kérhetünk,
  • kérhetjük a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételünket,
  • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175. § (13) bekezdésében szabályozott esetben továbbíthatunk beadványokat az állami adóhatósághoz, ez esetben a visszaigazolást is elektronikus úton kapjuk meg
  • rendelkező nyilatkozatot tehetünk,
  • a központi elektronikus szolgáltató (irányítási) rendszeren (KR-en) keresztül egy sor műveletet bonyolíthatunk, például megtekinthetjük az adó folyószámlát, az állami adóhatóság által nyilvántartott adatokat, illetve az egységes adóalany és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokat, a pótléklevezetés adatait, ellenőrizhetjük a megbízólevél és értesítés érvényességét, lekérdezhetjük a foglalkoztatottak, illetve biztosítottak állami adóhatósághoz történő bejelentetését
  • „házibankos” fizetési megoldással egy összegben leróhatjuk az állami adó- és vámhatóságnál teljesítendő kötelezettségeket.

Ez utóbbi eljárás jelenti a legnagyobb újdonságot: lehetővé teszi az adóbefizetés adónemenkénti felosztását, amit már régóta ígér a pénzügyi kormányzat annak érdekében, hogy egyszerűbbé és költségkímélőbbé tegye az adózók életét, és ne kelljen minden adónemre vonatkozóan külön banki utalással tételesen eljárni. Ennek módszereként fogalmazza meg a rendelet az úgynevezett „házibankot”.

Az adózó akkor használhatja a banki pénzforgalmi számláját az adókötelezettségek egy összegben történő megfizetésére, ha a pénzforgalmi szolgáltatója csatlakozik az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER. A felosztási rendelkezés nem más, mint az a nyilatkozat, amely a befizetés adónemenkénti felosztásáról szól, és amit a KR használatával lehet megtenni. A házibankos fizetéskor az adózónak, vagy a képviselőjének meg kell jelölnie azokat az adónemeket, amelyekre a fizetést teljesíteni kívánja. Ha az adózó az EFER segítségével fizeti be az adóját, akkor megadja a felosztási rendelkezést, és ennek befogadásáról a NAV visszaigazolást küld az elektronikus tárhelyre.

Az adózó felosztási rendelkezésének összeállítását követően, az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató részére megküldött fizetési megbízásban feltüntetett fizetendő adónak az EFER elszámolási számlára egy összegben történő átutalásáról az adózónak kell gondoskodnia az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankján keresztül. Több felosztási rendelkezésben szereplő végösszeg egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására, vagy a fizetési kötelezettség teljesítése során részösszeg utalására nincs mód. Az EFER elszámolási számlára egy összegben történő befizetésnek az egyes célszámlákra történő felosztását a NAV pénzforgalmi rendszere végzi.

Az EFER-en át történő átutalás költsége az adózót terheli. Nagy kérdés, hogy az elviekben körülírt rendszer a gyakorlatban hogyan működik majd. A rendelet számos egyéb kérdést is szabályoz. Így az állami adóhatóság előtti elektronikus ügyintézés feltételeit, a képviselő képviseleti jogosultsága bejelentésének és megszűnésének szabályait, a bankkártyás adófizetés lehetőségeit, az adatbiztonsági és tájékoztatási kötelezettségeket, valamint a telefonon történő ügyintézés lehetőségeit. A jogszabály 11 pontban határozza meg az állami adóhatóság előtt a telefonon intézhető ügyeket, ezzel szemben a hatályos rendelkezés mindössze 7 ügytípust rögzít.

A bankkártyás adófizetést az állam az EFER igénybevétele nélkül bonyolítja le. A bankkártyával fizető adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a befizetett összeget hogyan kívánja megosztani az adószámlái között. Az adózó által a bankkártyás befizetés összegének felosztására vonatkozóan tett nyilatkozatot az állami adóhatóság a befizetés elszámolásakor figyelembe veszi. A bankkártyás adófizetés költségei az államot terhelik.

Az állami adóhatóságnak az elektronikus ügyintézéshez űrlapokat kell rendszeresítenie, az elektronikus űrlap adatait a NAV informatikai rendszerében tárolja, amely adatokat az adózó és képviselője ellenőrizheti. Az adóhatóság – a KR értesítési tárhely segítségével – az adóhatósági igazolás kiállítására, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételre irányuló kérelmet tartalmazó űrlap feldolgozásának megkezdéséről értesíti az adózót, vagy képviselőjét. Ha a NAV az elektronikus űrlapról megállapítja, hogy az adózó az időbélyegzőben szereplő időpont előtt már teljesítette az adókötelezettségét, vagy az ügyintézésre nem jogosult, akkor az űrlap feldolgozását visszautasítja. A bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja az időbélyegzőben szereplő időpont.

A rendelet alkalmazandó az Európai Unióban és harmadik országokban letelepedett adózóknak az áfa-visszatérítési kérelmével és kiigazítási nyilatkozatával kapcsolatban, valamint fordítva is, a belföldön letelepedett adózónak az Európai Unió tagállamaiban érvényesíthető hozzáadott értékadó-visszatérítési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával összefüggésben is.

A rendelet a kihirdetését követő napon – azaz november 8-án – hatályba lépett, kivéve a megbízólevél ellenőrzésére, a fizetési könnyítési kérelmekről szóló tájékoztatásra, valamint az szja-felajánlások lekérdezésére vonatkozó KR-en keresztüli szabályokat, amelyek csak a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.