Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

KFT tőkeemelési kötelezettsége az új PTK szerint

2014. 03. 16. szerző Danku Tamás

A 2014. március 15.-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyve tartalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat, felváltva a 2006. évi IV. Gazdasági társaságokról szóló törvényt. Az új PTK előírásai szerint a KFT minimális jegyzett tőkéje 3 millió forint.

A gazdasági társaságoknak még két évig nem kötelesek frissíteni a társasági szerződésüket vagy alapító okiratukat, ha egyéb okok miatt nem tartják szükségesnek. Viszont bármilyen módosítást akarnak bejelenteni hétfőtől az Cégbíróságnak, a társasági szerződésnek (alapító okiratnak) meg kell felelni a PTK minden előírásának, tehát a jegyzet tőke minimális követelményének is.

A tőkeemelés nem feltétlenül jelenti  a tagok teljes új forrásból történő befizetését, mivel a cégeknek lehetőségük van az eredmény tartalékból vagy akár tagi kölcsön átminősítéséből is fedezni a törvény szerinti tőkeminimumhoz szükséges összeget.

Amíg az új PTK szerinti frissítés nem történik meg, a gazdasági társaság alapító okiratának a Gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait kell követnie, de azok érvényesen nem módosíthatja.

Tízezrek a NAV célkeresztjében

2014. 03. 16. szerző Danku Tamás
adozona.hu

Több tízezer olyan vállalkozás ellenőrzését kezdte meg az adóhivatal, amelyek nem igényeltek online pénztárgépet arra hivatkozva, hogy megszüntetik a működésüket – mondta az InfoRádiónak a NAV sajtóreferense. Aszalós Andrea példaként említett egy céget, amely adószám nélkül is folytatta élelmiszerboltjában az értékesítést.

“Tavaly az év végi ellenőrzéskor több adózó is arra hivatkozott: azért nem rendelt online adatkapcsolatra is képes pénztárgépet, mert december 31-vel bezár. Ezeket a nyilatkozatokat számon tartjuk és megnézzük, valóban így történt-e. Vizsgáljuk azt is, hogy aki nem rendelt online pénztárgépet, de kiváltotta az üzembe helyezési kódot, az vajon ezt miért nem tette meg” – ismertette Aszalós Andrea.

Rámutatott, hogy országszerte több tízezer ilyen vállalkozás van. A pontos számot azért nem lehet megmondani, mert sokan több kódot is rendeltek, ami mögött pedig nincs ugyanannyi külön vállalkozás.

“A NAV régiókra bontva ellenőrzi ezeket a vállalkozásokat, az egyes térségekben folyamatosan keresik meg a cégeket. Ahol még mindig üzemel a cég, akár úgy is, hogy az adószámát visszaadta, ott bírságokat szabnak ki” – jelezte a sajtóreferens.

Példaként említett egy céget, amely adószám nélkül is folytatta élelmiszerboltjában az értékesítést, ráadásul a felhalmozott termékek egy részének már le is járt a szavatossága. Miután a cég az adószámát visszaadta, a NAV-nál úgy jelent meg, hogy a vállalkozás megszűnt, a gyakorlatban viszont ugyanúgy működött, mint ha szabályos gazdaági tevékenységet folytatna.

“Ilyenkor a volt céget képviselő személy felel a mulasztásokért – mutatott rá Aszalós Andrea. Hozzátette: az említett konkrét ügyben többféle bírságot szabnak ki, mert nem csak szabálytalan gazdasági tevékenység végzéséről van szó, hanem számlákat sem adott ki a vállalkozás. “Valamilyen formában minden érintett céget megvizsgál a NAV. Az esetek többségében kimennek az ellenőrök a helyszínre és megnézik, hogy valóban szünetel-e a vállalkozás – jelezte Aszalós Andrea.