Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Behajtási költségátalány

2015. 03. 21. szerző Danku Tamás

Az régi PTK 2013. július 1-óta, az új PTK pedig 2014. március 15-óta tartalmazza a behajtási költségátalány fogalmát. A behajtási költségátalányra azt tarthat igényt, akivel szemben fizetési késedelembe esett a vevője.

A behajtási költségátalány mértéke minimum 40 eurónak megfelelő forint összeg, de magasabb is lehet és szerződésenként lehet elszámolni. A költségátalány fizetési felszólítás nélkül is keletkezik, a fizetési határidő lejárta utána napon. Mivel nem szolgáltatási árbevétel, hanem kötbér jellegű egyéb bevétel, nem kell számlát kiállítani róla és nem is ÁFA köteles. Nem számlánként, hanem fizetési kötelezettségenként keletkezik, ezért ha egy számlát vagy szerződést több részletben fizetnek meg, minden késedelmesen fizetett részlet után jár. A behajtási költségátalány nem egyenlő a késedelmi kamattal – azt ezen felül is lehet követelni – hanem a behajtással kapcsolatos adminisztrációs terhek ellentételezésére szolgál.

A költségátalány nem csak írásban kötött szerződésekre érvényes, hanem minden olyan megállapodásra, ami a PTK alapján szerződésnek minősül, így a szóbeli szerződés és a ráutaló magatartás is. A behajtási költségátalányról lemondhat a jogosult vállalkozás, de ezt előre nem teheti meg, csak a vevő késedelembe esés után. A be nem folyt költségátalányt a könyvelésben nem kell nyilvántartani és a lemondást sem kell könyvelni.

NPH+ programot indított az MNB

2015. 03. 18. szerző Danku Tamás

Kis és középvállalkozások számára, minimum 1 millió, maximum 500 millió forintig elérhetővé válik a a Növekedési Hitelprogram.

Az MNB 500 milliárd forintos keretösszeggel indított el a programot, amelyből a bankok 0 százalékos refinanszírozási hiteleket vehetnek igénybe, amiből a megcélzott kisvállalkozói körnek nyújthatnak maximum 2,5 százalékos kamatozású hitel. Mivel a KKV szektor a bankok számára kockázatosabb a nagyvállalati szektornál, azt MNB a kockázatvállalásban is részt vesz, korlátozott mértékben. Ez a feltétel teheti a kereskedelmi bankok szemében vonzóvá a KKV hitelezést az NPH+ programban.

Az NPH+ terméktájékoztatója itt érhető el.

Az első GINOP pályázat

2015. 03. 18. szerző Danku Tamás

Az Európai Bizottság február közepén jóváhagyta a  2014-2020-as programozási ciklusban Magyarországnak járó pénz közel 80%-át.

Várhatóan a KKV-k kapacitásbővítését támogató pályázat az elsők között fog szerepelni áprilisban, az előzetes hírek szerint a következők szerint:

Cím: MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE,

Cél: A KKV-k termelési kapacitásainak fejlesztése versenyképességük javítása érdekében,

Pályázhatnak: KKV-k,

Főbb feltételek: minimum két lezárt üzleti év a pályázó vagy a 100%-os tulajdonrésszel bíró anyavállalata részéről; a pályázó a termelő- vagy feldolgozóiparhoz kapcsolódó iparágakban tevékenykedik, és a pályázat benyújtását megelőző három lezárt üzleti éves beszámolója alapján az árbevételének legalább 50%-a ebből az iparágból származik (a tevékenységek listája rendelkezésre áll, kérésre küldjük),

Terület: Magyarország (kivéve a közép-magyarországi régió),

Támogatás összege: 10 M Ft – 150 M Ft,

Támogatás intenzitása: maximum 50%

Svájci a forrásadó reformját kezdeményezi

2015. 03. 02. szerző Danku Tamás

schweiz fahneA Svájci Szövetségi Tanács konzultációra benyújtott egy törvényjavaslatot hogy bevezesse a “kifizető” elvét a forrásadóra, amelytől a forrásadó bevételek emelkedését várják. 

A  jelenlegi adószabály megengedi svájci cégcsoportoknak, hogy elkerüljék az adózást azáltal hogy a külföldi vállalatokon segíségével finaszírozzák magukat. A kifizető elv lehetővé tenné hogy a forrásadó célzottabb módon legyen összegyűjtve mint most. A forrásadót jelenleg minden befektetetőnek fizetnie kell, beleértve a nyugdíjalapot.

Jelenleg a forrásadó  kell fizetni a kamatjövedelmek, részesedésekből származó jövedelemek, a lottó nyeremények, bizonyos biztosítással kombinált befektetésből származó  jövedelmek után és csak akkor téríthtő vissza, ha a  jövedelmet bevallásra kerül. A forrásadó bevétel összesen 5,9 milliárd frank volt 2013 – ban, amely nagy mértékben összefüggésben volt azzal, hogy  a külföldi kedvezményezettek nagyon sok esetben nem tudtak vagy nem választották a visszatérítés igénylését.

A forrásadó jelenleg az adóalanyok bevételeiből vonják le – például egy svájci vállalat, amely forgalomba hozott kamatozó kötvényre jelenleg a (kamat) kupon bruttó összegének 65 %-át fizet a kedvezményezetteknek és a  35 % adólevonást átutalja a Szövetségi Adó Hivatalnak. Ha a kifizető elve be lenne vezetve, akkor az adós (jelen esetben a svájci vállalat) átutalná a teljes  összeget a kifizetőnek, jellemzően a banknak. A forrásadó  reformja nem lesz végrehajtva addig, amíg az automatikus információs csere nem jön létre a pénzügyi központok nagy részében.

Új európai pénzmosás elleni direktíva

2015. 03. 01. szerző Danku Tamás

Közzétették a negyedik európai  pénzmosás elleni direktíva teljes szövegét a Gazdasági és Pénzügyi valamint Civil Szervezetek bizottságainak jóváhagyását követően. Ha az Európai Parlament, az Európai Bizottság jóváhagyják akkor a tagállamoknak 2 évük lesz átültetni az irányelvet a nemzeti törvényeikbe.

A negyedik európai pénzmosás elleni direktíva először fogja kötelezni az EU tagállamokat hogy egy központi információs regisztert, tartsanak a társaságok, más jogi személyek és bizalmi vagyonkezelői szerződések tényleges tulajdonosairól. Ezek a központi regiszterek nem szerepeltek az Európai Bizottság előirányzott javaslatai között, de a Parlament tárgyalt róluk.

A központi nyilvántartás a társaságokról és egyéb jogi személyek  elérhetőek lesznek a hatóságoknak és azok pénzügyi nyomozók, hírszerzők részére  korlátozás nélkül, az ügyfél-átvilágításra kötelezett szervezeteknek, a nyilvánosságnak is – bár nyilvános elérés a személyes vagy online regisztrációhoz és a költségtérítéshez kötött.

A nyilvántartás eléréséhez a magánszemélynek be kell bizonyítania hogy „jogos érdekében ál” hozáférni a nyilvántartáshoz. A regisztrált személyek hozzájuthatnak olyan információkhoz mint például a tulajdonos neve, születési dátuma, származása, tartózkodási helye, és a tulajdon adatai. Bármilyen hozzáférési mentességről a tagállamok rendelkeznek amely eseti alapon és csak kivételes esetekben lesz.

A trustok központi információi csak a hatóságoknak és az  ügyfél átvilágításra kötelezett szervezeteknek lesz elérhető.

A megjelent szöveg a „politikailag érintett személyekre” vonatkozó szabályokat is tisztázza – olyan emberek akik a szokásosnál magasabban veszélyeztetettek (muhaha!) a korrupciótól a betöltött politikai pozíciójuk következtében, mint például az államfő, a kormány tagjai, legfelsőbb bíróságok, parlament tagjai csakúgy mint családtagjaik.

Az Európai Parlament jóváhagyott egy egyezmény tervet (alapok átvitele”) szabályzat, amelynek a célja hogy fejlessze a kifizetőknek, a kedvezményezeteknek és azok vagyonának nyomon követhetőségét.

Obama adót vetne ki az amerikai cégek tengeren túli nyereségére

2015. 03. 01. szerző Danku Tamás

Barack Obama egyszeri 14 százalékos adót javasol a tengeren túl is jelenlévő amerikai társaágok repatriált jövedelmére, valamint 19 %-os adót a jövőben szerzett külföldi profitra. A változás, része a 2016-os költségvetési javaslatnak, amely összekapcsolódik az emelkedő infrastrukturális kiadásokkal.

Jelenleg nincs adó kiszabva az amerikai társaságok külföldi profitjára, feltéve hogy nem hoztak be az Egyesült Államokba, ezért az amerikai táraságok 2100 milliárd dollár profitot tartottak külföldön. Csak a General Electric beszámolt 110 milliárd USA dollár külföldön tartott profitról számolt be 2013-ban,  az Apple pedig 54,4 milliárdról.

Obama hivatala azt nyilatkozta, hogy az eygszeri 14 %-os adó tervezetet 338 milliárd dollárra emelné, amely arra lenne felhasználva, hogy létrehozzanak durván 478 milliárd dolláros közmunka programot az utak, hidak, és a tömegközlekedés rekonstruálására.