Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Szellemi termékek adózása |Évközi változások

2016. 05. 16. szerző Danku Tamás

      patent

Jelentősen veszít rugalmasságából és adóelőnyeiből a magyar IP Box Regime. A változások 2016. június 30. után lépnek hatályba, de az eddigi szabályokat még 5 évig alkalmazhatják azok, akik már eddig is használták a jogdíj bevételek adókedvezményeit.

Az OECD tavaly megvizsgált több szellemi termék adókedvezmény rendszert és tizenhármat, közöttük a magyar adókedvezményeket károsnak találta. Ezért “megkérte” az érintett országokat, hogy változtasson a saját adókedvezmény rendszerén, amit Magyarország is végrehajt.

A magyar jogdíj bevétel adókedvezmény rendszere rendkívül rugalmas volt, nagyon széles körben lehetett alkalmazni, sokféle szellemi termék eladásából vagy hasznosításából származó bevétel 50-100 százalékát le lehetett vonni a társasági adó alapjából.

Az új rendszer szűkíti a jogdíj fogalmát: 2016. második felétől csak a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó bevételt lehet csak jogdíjként elszámolni.

Nem lehet tehát jogdíj bevételként (társasági és iparűzés adó kedvezménnyel elszámolni) a márkanév, a know-how, etc.

Az új szabályok szerint az elszámolható kedvezményt egy arányszámmal kell meghatározni: az immateriális jószág bekerülési értékéből le kell vonni a kapcsolt vállalkozásoknak fizetett összeget és el kell osztani a teljes bekerülési költséggel. Kapott arányszámmal kell összeszorozni a kedvezményeket. Ez a számítás azért került bele a törvénybe, mert az OECD ajánlása szerint a szellemi termék előállításában ténylegesen közreműködő vállalkozások érdemlik meg az adókedvezményeket.

Az adózás rendjéről szóló törvény várható változásai

2016. 05. 16. szerző Danku Tamás

nav

Szokás szerint az adózás rendjéről szóló törvény változik, pozitív és negatív irányban vegyesen.

Végrehajtás

  • 4 évre csökken a végrehajtási jog elévülési ideje. Eddig 5 év volt.
  • 10 000 forintot meg nem haladó tartozást törli az adóhatóság, ha az inkasszó eredménytelen volt.
  • a 100 000 forintot meg nem haladó tartozást is lehet törölni, ha a végrehajtás nem vezet eredményre és nincs fellelhető vagyon.
  • az önkormányzatok 50 000 forint alatti összegű tartozás behajtására nem kérhetik a NAV-ot

Az adózók minősítése

Új intézmény az adótörvényekben az adózók (számukra is publikus)  minősítése, de máris megváltozik néhány szabálya.

  • nem kell 3 éves működést felmutatni a nyilvánosan működő cégeknek a megbízható minősítéshez,
  • 2017-től 30 napon belül utalja vissza az ÁFA-t a megbízható adózóknak a NAV. A többi adónemnek is rövidül a kiutalási határideje 2018-tól.

2016 közepétől kockázatos adózónak minősülnek

  • a kényszertörés alatt álló cégek,
  • a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 %-át,
  • a terhére az adóhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.

EKAER

  • regisztráció köteles a 3,5 tonna össztömeget a felrakodás után meghaladó tömegű, nem kockázatos termék fuvarozása, akkor is ha nem útdíjköteles gépkocsival szállítják
  • ha a szállítmány tömege meghaladja a bejelentett mennyiséget, a mulasztási bírság a fuvarozott termék értékének 40 százalékáig terjedhet.

További lényeges változások

  • a több mint 100 000 forint ÁFA tartalmú számlákat is jelenteni kell az összesítő nyilatkozatban.
  • 2017. július 1-től valós idejű hozzáférése lesz a NAV-nak a számlázó szoftverekhez, alkalmazásokhoz.

KATA és KIVA változásai 2017-től

2016. 05. 16. szerző Danku Tamás

kata

A nemrég parlament elé került adótörvény módosítások a kisvállalkozók tételes adóját (KATA) és a kisvállalati adót (KIVA) is érintik.

A KATA alanynak nem kell figyelembe venni a bevétel számításakor nem kell figyelembe vennie a fejlesztési támogatásokat és a költségvetési vagy költségek ellentételezésére kapott támogatásokat sem. Ezt a szabályt visszamenőleg 2014. évtől lehet alkalmazni.

A KIVA iránt érdeklődő vállalkozások a javaslat szerint már akkor is választhatják majd a kisvállalati adót, ha 50 fő az átlagos statisztikai létszámuk, az eddig 25 fő helyett. Az adóalanyiságukat pedig akkor kell megszüntetni, ha a létszám a 100 főt eléri és nem csak az 50-et mint eddig.

Változna a KIVA adóalap számítása is: a törvény tételesen meghatározza az adóalapot növelés és csökkentő tételeket és ehhez adja hozzá a személyi jellegű ráfordításokat. Ha az adóalap számítás negatívan érinti az adózót, akkor un. adóalap-csökkentő korrekcióval élhetnek. Az adóalap számítás változása mellett az előleg számítás változik.

A KIVA adóalap növelő tételei:

a) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget,
b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét,
c) a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,
d) a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat,
e) az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét,
f) a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha

  1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
  2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel

A KIVA adóalap csökkentő tételei

a) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget,
b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,
c) a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét,
d) a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)–(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét.

A KIVA alanyok ezután korlátozás nélkül számolhatják el a veszteséget, nem csak 10 év alatt mint eddig.