taxes

Jelentősen módosul a kisvállalati adó 2017-től. Az új szabályok akár azt is lehetővé teszik, hogy a beruházásra fordított nyereség után nem kell nyereség adót fizetni, a személyi jellegű ráfordítások effektív adóköltsége pedig 14% lehet (2018-tól pedig 13%), szemben a társasági adó alanyok által fizetett 28,5 (2017-től 23,5%) százalékos munkáltatói adóteherrel. 

A régi szabályok nem tették lehetővé, hogy a vállalkozások pontosan össze tudják hasonlítani, a hogy valóban megéri-e nekik társasági adóról, kisvállalati adóra váltani. A váltás mellett ezért legtöbb esetben a jelentősen alacsonyabb, személyi jellegű kiadásokat terhelő adókon elérhető megtakarítás miatt döntöttek, mindössze hétezren. A KIVA alanyokat kellemetlen meglepetések is érhették az adó számítása során, például, ha hamarabb érkezett meg egy bevétel a várt időpontnál, de a hozzá kapcsolódó költségeket még nem tudta a cég kifizetni. Egy ilyen esetben a pénzforgalmi eredmény jelentősen több lehet és hónapokig kellett finanszírozni a feleslegesen befizetett adót.

Az új minimum adóalap és az adóalap módosító tételek

Az új szabályok szerint a KIVA minimum adóalapja a személyi jellegű ráfordítások összege lesz és a pénzforgalmi eredménnyel már nem kell számolni, az adókulcs 14 százalékra csökken 2017-ben és 13 százalékra 2018-ban.

Jelentősen csökken az adóalap korrekciós tételek száma is, szinte az összes megszűnik: a tulajdonosoknak fizetett osztalék, kivont jegyzett tőke és a hozzá kapcsolódó tételek, a nem vállalkozási célú kifizetések, az elengedett követelések meghatározott része és fizetett adó vagy mulasztási bírság, késedelmi pótlék növelik, a kapott osztalék és a tőkeemelés csökkentik az adóalapot.

Egy új adóalap korrekciós tétel is megjelenik a törvényben, ez pedig a un. pénztár érték tárgyévi növekménye vagy csökkenése, amivel akkor kell számolni ha a pénztár egyenleg egy, a törvény alapján számított értéket meghalad. Ezt az új adóalap módosító tételt az adóalap védelme miatt vezetik be, ezzel akarja a jogalkotó megakadályozni, hogy a tulajdonosok a fiktív pénztáregyenleget mutassanak ki, osztalék kifizetés helyett.

A KIVA alanyoknak tehát csak akkor lesz 2017-től adófizetési kötelezettségük, ha munkavállalókat foglalkoztatnak, ha osztalékot fizetnek a tulajdonosnak, ha a mentesített értéket meghaladóan növekszik a pénztár egyenlegük, megbírságolja őket az adóhivatal, követelést engednek el vagy ha csökkentik a cég jegyzett tőkéjét. A KIVA alapból levonható még a beruházások összege is, de csak a minimum adóalap (személyi jellegű ráfordítások) feletti értékig.

Áttéréssel kapcsolatos kérdések

A KIVÁ-ra társasági adóról áttérő vállalkozásoknak meg kell vizsgálni, hogy nem jár-e adófizetéssel a társasági adó alanyiságuk megszűnése, amivel elveszítik a jogosultságuk néhány adókedvezményre. Ilyen adókedvezmény: KKV beruházási, mikrovállalkozások foglalkoztatási, fejlesztési tartalék képzési, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adókedvezménye. Ha az adózó a fenti kedvezmények feltételeit a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt is teljesíti, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.

A KIVA választás feltételei

Kisvállalati adóalany lehet egyéni cég, gazdasági társaság, külföldi vállalkozás telephelye, ügyvédi, közjegyző és szabadalmi ügyvivő iroda, szövetkezet, etc. A választási létszámkorlát 25 főröl 50 főre nő, az árbevétel korlát 500 millió forint marad, de 1 milliárd forint árbevételig maradhat a cég KIVA alany.

Ki legyen KIVA alany?

Eddig csak akkor volt érdemes kisvállalati adót választani, ha a vállalkozás bérköltsége elérte az összes költség, kb. 50 százalékát és a várható pénzforgalmi eredmény és a kifizetett osztalék alacsonyabb volt a személyi jellegű ráfordításoknál.

Az új szabályok szerint, akkor is megérheti a KIVA választása, ha a cégnek magasabb a profitja, mint a személyi jellegű ráfordítások összege, akar fizetni osztalékot, de a profithoz mérten jelentős összegű beruházást is tervez.

A kisvállalati adó választása körültekintő tervezést, előzetes számításokat igényel ezért a megalapozott döntéshez konzultáljon könyvelőjével vagy adótanácsadójával és készítsen 3-5 éves üzleti tervet, amiben megtervezi a várható beruházásokat, osztalék fizetés, tőke emelés/csökkentés időpontját és összegét.