Adótervezés

Tanácsadás + tervezés | Bizalmi vagyonkezelés
Vagyontervezés | Privát banki szolgáltatás | Hírek

Bizalmi vagyonkezelés

Trust-Services

A bizalmi vagyonkezelési szerződések (trust) létrehozását a 2014. március 15-óta hatályos 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvényköny vezette be magyar jogrendszerbe. Ez a szerződés típus már a római jogban testamentary trust formájában is ismert volt, illetve a Iszlám törvénykezés, a Sharia is ismeri, de csak jótékony célokra. Az angolszász jogban a keresztesháborúk idején jött létre a trust intézménye a 12. században. Ma már több, kontinentális jogrendet alkalmazó országban is lehet trustot létrehozni és a magyar gazdasági életben is megjelent az igény a rugalmasan alkalmazható bizalmi vagyonkezelői jogviszony szabályozására.

A bizalmi vagyonkezelő szerződésben vagy nyilatkozatban a vagyonrendelő átadja a vagyonkezelőnek a kezelendő vagyont, így a vagyon tulajdonosa a vagyonkezelő lesz és kezeli a rábízott vagyont a kedvezményezettek javára vagy a szerződésben meghatározott cél szerint. Az átadott vagyon lehet ingó vagy ingatlan, pénz, értékpapír, üzletrész, jog vagy követelés. A vagyonrendelő meghatározza a szerződésben a vagyonkezelő díját, a kezelt vagyon kedvezményezettjét, illetve a szerződés időtartamát, ami maximum 50 év lehet, a működési és döntéshozatal feltételeit, a hozam, illetve a vagyon a kedvezményezettnek történő juttatásának feltételeit , a vagyonkezelő és a kedvezményezettek egyéb kötelezettségeit és jogait.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés és szereplői

A trust, vagy bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre, de ha a két személy azonos, akkor egyoldalú nyilatkozattal és létrehozható. A trust harmadik szereplője a kedvezményezett, akinek a javára a vagyonrendelő vagyonkezelőre bízta a kezelt vagyont.  A vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett lehet egy vagy több magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi rezidens. A kedvezményezett lehet egy meghatározott csoport is.

A törvényben nincs erre konkrét utalás, de mivel a szabály nagyobb része diszpozitív, azaz eltérést enged meg a szerződő felek egyetértése esetén, a vagyonrendelő kinevezhet vagyonfelügyelőt is. Mivel a vagyonrendelőnek nincs utasítási jog a vagyonkezelővel szemben, a kedvezményezett pedig nem tudja teljes körűen ellenőrizni a vagyonkezelő munkáját, a vagyonrendelő láthat el egyfajta felügyeletei funkciót az üzletszerűen és a nem üzletszerűen tevékenykedő bizalmi vagyonkezelő esetében is.

A vagyonrendelő

A vagyonrendelő határozza meg a kezelt vagyon kedvezményezettjét, a kedvezményezetti jogok keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A vagyonkezelőt nem utasíthatja, csak előre meghatározhatja a szerződésben a feladatait, ellenőrizheti a szerződés végrehajtását, illetve módosíthatja a szerződést, ha az feljogosítja erre.

A vagyonkezelő

A vagyonkezelő lesz a szerződés szerinti vagyon “tulajdonosa”, de ezzel a tulajdonnal csak a szerződés és a vonatkozó jogszabály szerint rendelkezhet a kedvezményezettek javára. A vagyonkezelő vigyáz a vagyonra, végrehajtja az vagyonrendelő által a szerződésben meghatározott célok eléréséhez szükséges feladatokat, kapcsolatot tart a vagyonrendelővel és kedvezményezettel. A vagyonkezelőt sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem jogosult utasítani!

A kedvezményezett

A kedvezményezett lehet magán vagy jogi személy, illetve ezek csoportja. A kedvezményezettnek joga van információt kérni a bizalmi vagyonkezelői szerződés végrehajtásáról, bizonyos esetekben kezdeményezheti a vagyonkezelő leváltását.

A vagyonfelügyelő

A vagyonfelügyelő szerepét nem tartalmazza a törvény, de a nem zárja ki a funkció létrehozásának lehetőségét. A vagyonfelügyelőnek lehetnek olyan jogosítványai, amelyek a vagyonrendelőnek vagy a kedvezményezettnek nincsenek és ezzel nagyobb kontrollt gyakorolhat a vagyonkezelő felett.

A kezelt vagyon

A bizalmi vagyonkezelői szerződésben átadott vagyon tulajdonosa az átadástól számítva a vagyonkezelő, ezért a vagyonrendelő – az előző tulajdonos – tartozásai miatt nem lehet igényt bejelenteni, végrehajtás indítani rá. A vagyonkezelő hitelezőinek, másik vagyonrendelőjének és házastársának sincs joga a kezelt vagyonra igényt bejelenteni és a kezelt vagyon nem része a vagyonrendelő és a vagyonkezelő hagyatékának.

A kedvezményezett hitelezői igényt tarthatnak a kezelt vagyonra, ha azt a kedvezményezettnek már ki lehet adni. A  vagyonkiadást a bizalmi vagyonkezelői szerződésben részleteke menően lehet és érdemes szabályozni.

A bizalmi vagyonkezelői szerződések (trustok) típusai

A bizalmi vagyonkezelési szerződéseket sokféle képen lehet csoportosítani, de a törvény nem különböztet meg típusokat. A trustnak a vagyonrendelő körülményeihez és céljaihoz kell igazodnia, nem egy adott típusnak kell megfelelnie. Az angolszász jogrendben a trust célja és egyéb tulajdonságai szerint is többféle típust lehet megkülönböztetni, a leggyakoribban használtakról olvashat az alábbiakban.

Meghatározott hozamú trust

A szerződés szerint a vagyonkezelő a kezelt vagyon hozamát egy kijelölt kedvezményezettnek juttatja az élete végéig a kezelt vagyont pedig egy másik csoportnak különíti el és osztja ki valamilyen ütemterv szerint. Példa: a vagyonkezelő a kezelt vagyon hozamát a vagyonrendelő házastársának juttatja az élete végéig, míg a kezelt vagyont a vagyonrendelő gyermekei kapják a szerződésben meghatározott életkorban és felosztásban.

Tőke felhalmozási és fenntartási célú trust

Ebben a bizalmi vagyonkezelési szerződés típusban a vagyonrendelő nem határozza meg a kedvezményezettek juttatásait és a kezelt vagyon hozama hozzáadódik a tőkéhez. Így a kedvezményezett a szerződés lejártakor a teljes felhalmozott összegre jogosulttá válik. A vagyonkezelőnek viszont szoktak adni jogosultságot arra, hogy a kedvezményezetteknek meghatározott élethelyzetben juttatást adjon – például iskolai vagy egészségügyi kiadásokra, bizonyos kor elérése esetén, etc.

Diszkrecionális trust

A szabadrendelkezésű trustot lehet a legrugalmasabban és leghatékonyabban használni, ha a vagyonrendelő szabad kezet, széles jogkört ad a vagyonkezelőnek. A vagyonkezelő döntheti el melyik kedvezményezett, mikor és mekkora összeget kap a kezelt vagyonból vagy a hozamból. Akkor érdemes ezt a szerződésformát használni, ha a vagyonrendelő még nem tudja kijelölni a kedvezményezetteket, de a vagyonrendelést már el akarja végezni.

Visszavonható trust

A bizalmi vagyonkezelői szerződés általában meghatározott idejű és visszavonhatatlan, de a vagyonrendelő kikötheti a szerződésben a visszavonás feltételeit. A feltételt kikötése előtt meg kell vizsgálni hogy adózás és illeték fizetés szempontjából milyen problémák, kockázatok merülhetnek fel a vagyonrendelőnél a trust visszavonása esetén.

Jótékony célú trust

A törvény szerint a kedvezményezett nem csak meghatározott személy lehet, hanem meghatározott csoport is. A jótékony célú bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelőnek egy meghatározott csoportnak kell juttatni a vagyont és a hozamot, ami lehet például rászorulók támogatása is. Ezt a típust (is) nagyon részletesen ki kell dolgozni ahhoz, hogy a vagyonkezelő részéről vállalható legyen, azaz biztos legyen benne, hogy  a vagyonkezelési kötelezettségét felelősséggel el tudja látni.

  • szükségletet kielégítő
  • egyösszegű
  • tax by-pass
  • totten

A trust adózása

Az bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon a társasági és az iparűzési illetve egyéb helyi adó alanya. A kezelt vagyon adókötelezettségeit – bevallás, adófizetés, előleg fizetés – vagyonkezelőnek kell teljesítenie. A szerződés létrejött után a kezelt vagyonnak adószámot kell kérni és a saját adószámával kell benyújtani a bevallásokat. A kezelt vagyon adókötelezettsége a szerződés hatályosulásának napjával kezdődik. Mivel a kezelt vagyon társasági adó alanya, az adóalap megállapításakor a társasági adótörvény előírásait kell alkalmazni, tehát alkalmazhatja a trustra is értelmezhető adóalap csökkentő tételeket, mint például az osztalék bevétel levonását az adóalapból. Mivel a trust nem alany az ÁFA-nak, aktívan nem tud működni, ezért a jogdíjból származó bevétel elszámolása egy trustban nem lehetséges, annak ellenére, hogy tulajdonolhat szellemi terméket. A szellemi termék értékesítése viszont megoldható trustból is.

A vagyonkezelő nem fizet adót a kezelt vagyon hozama után. A kedvezményezett pedig attól függően terheli adókötelezettség, hogy a kezelt vagyonból vagy a kezelt vagyon hozamából részesül a kifizetéskor. A személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint a kedvezményezett az osztalékkal megegyező szabályok szerint adózik a kezelt vagyon hozamából kapott bevétel után. Az SZJA szabályok szerint a kezelt vagyonból kapott juttatás nem adóköteles, az illeték törvény szerint viszont ajándékozási illetéket kell utána fizetni. Az ajándékozási illeték általános kulcsa 18%. A fizetendő illeték mértéke attól is függ, hogy a kedvezményezett milyen rokonsági viszonyban a vagyonrendelővel, mivel az illeték kötelezettséget úgy kell megállapítani, mintha a juttatást a kedvezményezett közvetlenül a vagyonrendelőtől kapta volna és az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes lehet.

Az SZJA törvény előírásai szerint a kezelt vagyonból kapott juttatás is lehet adóköteles  – de ebben az esetben nem lesz illetékköteles – ha azt a kedvezményezett valamilyen ellenszolgáltatásként kapta, ha nem állapítható meg a trust könyveléséből az hogy mekkora a kezelt vagyon és mekkora a hozam értéke. Ebben az esetben a kapott bevétel teljes összegét egyéb jövedelemnek kell tekinteni. Az egyéb jövedelmek után jelenleg 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A vagyonrendelő, ha a társasági adó alanya csökkentheti az adóalapját, költségként számolhatja el a kezelt vagyon már a kedvezményezettnek átadott részét. Ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó és a kezelt vagyont készletként tartotta nyilván, akkor az aktuális piaci értékének megfelelő bevételt is el kell számolni az átadáskor.