Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Panamai cégek kényszertörlése

2017. 07. 21. szerző Danku Tamás

A panamai Gazdasági és Pénzügyminisztérium  megerősítette, hogy Panamában több mint 275 000 céget nyilvánítottak inaktívnak. 2016-ban mintegy 250 000 olyan céget tartottak nyilván, amely  több mint 10 éve nem fizette meg az éve kötelező illetékét, és további 25 ezret, mert nem rendelkezett regisztrált ügynökkel – mivel az lemondott vagy megszűnt –  több mint 90 napig.
A 2017. január 1-jén hatályba lépett új szabályok szerint, a panamai illetékes hatóság felfüggeszti a jogi személy társasági jogait a következő esetekben:

  • ha a jogi személy több mint 90 napot töltött a regisztrált ügynök kinevezése nélkül;
  • ha a jogi személy 3 egymást követő éven keresztül nem teljesíti kormányzati díjának kifizetését;
  • ha a jogi személy nem fizeti ki a  bírságot vagy büntetést, amelyet az illetékes hatóság szab ki.

A felfüggesztés bejegyzését követően a cégnek két éve belül tudja újraaktiválni magát. A felfüggesztés alatt álló társaság nem végezhet üzleti tevékenységet.
A cég csak akkor aktiválható újra, ha teljesítették a felfüggesztésre okot adó hiányosságokat  és megfizetik az USD $ 1000 összegű bírságot. Az újraaktiválást a vállalat (ideértve az igazgatótanácsot, a részvény-tulajdonosokat és / vagy szolgáltatókat) bármely érdekelt fél kérheti.
Ha ebben a kétéves időszakban a jogi személy nem kéri a társasági jogok újraaktiválását, a Panama Nyilvántartási Hivatal megszünteti a céget, amely eljárás utána a cég újra nem aktiválható.

Évközi adóváltozások 2017

2017. 07. 15. szerző Danku Tamás

Személyi jövedelem adó

  • A 2018-tól érvényes szabályok alapján összesen 5 évig nyújthat a munkáltató adómentes lakhatási támogatás a munkavállalónak, akinek a lakhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelyétől vagy 3 óránál többi ideig tart a napi oda-vissza utazása. A támogatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százaléka lehet, a következő 24 hónapban a 40 százaléka és az utolsó 12 hónapban a 20 százaléka.
  • Már összesen három ingatlanra lehet választhatnak tételes átalányadózást fizető-vendéglátó tevékenységet végzők jövőre. A tevékenységhez engedély szükséges és legfeljebb 90 napig nyújtható a szolgáltatás ugyan annak a magánszemélynek. A fizetendő tételes adó 38 400 forint szobánként és évente.

Társasági adó

  • jövőre a bejelentett részesedésnek nem lesz minimális aránya, tehát bármilyen alacsony részesedési aránnyal lehet belföldi és külföldi cégben szerzett tulajdoni hányad bejelentett részesedés, aminek az árfolyam nyeresége után nem kell adót fizetni, ha a szerzéstől számított 75 napon belül az adóhatóságnak bejelentjük és legalább 12 hónapig megtartjuk. Továbbra sem lehet ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésünk kedvezményre jogosító bejelentett részesedés.
  • egy külföldi cég akkor lesz a magyar vállalkozás ellenőrzött külföldi társasága,  ha a magyar cégnek legalább 50 százalékos részesedés van benne vagy a nyereség több mint 50 százalékot meghaladó részére jogosult. A külföldi cég csak abban az évben lesz ellenőrzött külföldi társaság, amelyben az általa fizetett adó kevesebb mint az a nyereségadó, amit akkor kellene fizetnie, ha Magyarországon lenne a székhelye. De továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a cég vagy külföldi telephely, amely rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges személyzettel, eszközökkel, irodával, tehát bizonyíthatóan érdemi gazdasági tevékenységet folytat. Az új szabályok 2017. január 18-tól érvényesek.
  • StartUp adókedvezmény – évközi változás, hogy nem kell kutató-fejlesztő munkatársat alkalmazni az un. korai fázisú vállalkozásnak, ahhoz hogy a befektetője adókedvezményt vehessen igénybe.  Az adókedvezmény a korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vett cégben szerzett részesedés jogosít. A részesedés árának háromszorosa (a megszerzés évében és az azt követő 3 adóévben) vonható le az adóalapból, de maximum 20 millió forint.

Egészségügyi hozzájárulás

  • Nem terheli 2018-tól 14 százalékos EHO az ingatlan bérbeadást. Eddig 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni, ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladta az 1 millió forintot.

Az adózás rendjének változásai

  • be kell jelenteni a magyar cégek külföldi bankszámla számait 2018. január 31-ig. A mulasztási bírság összeg 600 000 forint lesz.
  • a kockázatosnak ítélt adózóknak adófizetési biztosítékot kell fizetniük, amelyet 12 hónapig a NAV a letéti számláján tart, majd visszatérít, levonva belőle az aktuális adótartozásokat.
  • a NAV közzéteszi a honlapján azoknak a vállalkozásoknak a nevét, amelyek legalább 2 ÁFA bevallást (havit, negyedévest vagy évest) elmulasztottak beadni.
  • amely cég székhely szolgáltatás igénybevételére 2017. előtt kötött szerződést, 2017. szeptember 29-ig kell bejelentést tennie erről.

Külföldi bankszámla bejelentése

2017. 07. 09. szerző Danku Tamás

 

A jogalkotó, válaszolva az idők szavára, ugyan a kádat nem vette tele benzinnel, de bevezette 2018. január 1-től a vállalkozások külföldi bankszámláinak kötelező bejelentését.

Ez a kötelezettség a belföldi bankszámla bejelentési kötelezettségével egy időben szűnt meg, miután a magyar bankok közvetlenül az adóhatóságnak jelentették be az ÁFA alanyok bankszámláit. A magyar vállalkozások egy részének külföldi bankszámláiról az OECD közös jelentési szabályok szerint is fog kapni adatokat az adóhatóság 2017-től.

Eddig az alanyi adómentes egyéni vállalkozásoknak nem kellett bankszámlát nyitniuk, de neki is kötelező lesz 2018. január 31-i.

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok módosítása

2017. 06. 04. szerző Danku Tamás

Az Országgyűlés a napokban elfogadta, június elején a köztársasági elnök valószínűleg június elején aláírja, majd kihirdetésre kerül és hatályba lép az a törvény csomag, amely a bizalmi vagyonkezelés szabályait is módosítja. A módosítások hatás a üzletszerű bizalmi vagyonkezelés fejlődésére nem lesz pozitív hatással, az eseti (nem-üzletszerű) bizalmi vagyonkezelés pedig szinte csak magánszemélyeknek lesz elérhető és előfordulhat, hogy nem fog tudni arról az egyszeri állampolgár, hogy lehet-e például a család vagyonának bizalmi vagyonkezelője vagy sem.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokat érintő változások

Az új szabályok szerint az ügyvédek is végezhetnek bizalmi vagyonkezelést, ha rendelkeznek azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amely az engedélyhez szükséges és persze az MNB megadja részükre az engedélyt is. Nem változik a saját tőke és a pénzügyi biztosíték kötelező minimum összege. Az ügyvédi iroda viszont nem csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, ha van engedélye, hanem az ügyvédi tevékenységet is. A trust company-nak szerepelni kell a köztartozás mentes adózók adatbázisában, átlátható szervezetnek kell minősülnie és jó üzleti hírnévvel is kell rendelkezni. Nem kaphat engedélyt 10 évig olyan vállalkozás, amelynek előzőleg visszavonta az engedélyét az MNB.

Érdekes és szerintem értelmetlen előírás, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tulajdonosa nem folytathat nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést. Ez az előírás erőteljesen korlátozza a befektetők körét, akik eddig is nagyon hiányoztak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokból. A nem üzletszerű és az üzletszerű bizalmi vagyonkezelésnek nincs hatása egymásra, nem gyengíti a kezelt vagyon biztonságát sem, így nem tudni miért hozták ezt az új előírást. A törvényjavaslat röviden hivatkozik un. “visszaélésekre”, de konkrétumokkal adósok maradnak.

A jó üzleti hírnévre vonatkozólag a törvény semmilyen kapaszkodót nem tartalmazott, most bekerül róla néhány sor, így kicsit könnyebb lesz reklamálni, ha az MNB-nek valamelyik kérelmező nem felel meg.

Az informatikai rendszerről eddig nem tartalmazott részletes követelmény rendszert a törvény, az MNB sem adott ki róla tájékoztatót. A módosított törvény szerint a bizalmi vagyonkezelő a pénzügyi vállalkozások informatikai rendszerére vonatkozó előírások szerint kell kialakítani a saját infrastruktúráját és szakértővel kell azt auditáltatni. Hogy kik lesznek ezek az IT auditorok, az rejtély…

Érdekes újdonság, hogy a pénzmosási szabályzatot nem elkészíteni kell, hanem egy nyilatkozatot kell mellékelni a szabályzat elfogadásáról. És milyen szabályzatot fogadjon el a bizalmi vagyonkezelő? Hát azt, amelyet a PMT törvény szerint az MNB 2014. március 15.-én létrehozott, a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó speciális szabály szerint. Ha valaki megtalálta ezt a három éve elkészült szabályzatot, akkor szóljon, én nem leltem meg.

Az engedélyezést eddig 90 nap alatt kellett az MNB-nek befejezni, most a törvény szerint is 9 hónapja lesz az eljárást lefolytatni.

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelést érintő változások

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelést szokás esetinek is nevezni, bár ezek a szerződések is tarthatnak 50 évig is. Az új szabályok szerint nem-üzletszerű akkor a bizalmi vagyonkezelés, ha a vagyonkezelő egy szerződést kezel. Eddig évente egy szerződésnél nem lehetett többet kötni, tehát nem volt meghatározva felső korlát. Üzletszerűnek minősült akkor is a bizalmi vagyonkezelés, ha a vagyonkezelői díj meghaladta a kezelt vagyon 1 százalékát. Ezt a persze csak közigazgatási tapasztalattal rendelkező jogászok tudják kiszámolni, ezért nem is volt érdemes használni a szerződésekben.

A szerződések nyilvántartásba vételének a határidejét eddig a KET szabályozta és 10 munkanap alatt kellett végezni a regisztrációval az MNB-nek. Ezután erre 60 napja lesz és kibővül a nyilvántartott adatok köre a regisztrálási feltételek vizsgálatára vonatkozó adatokkal is, bármi legyen is az. Érdekesség, hogy a törvény szerint eddig ez a nyilvántartás közhiteles volt, de az új szabályok hatályba lépése után nem lesz az.

Meg fogja nehezíteni a nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelői szerződések nyilvántartásba vételét, ha a vagyonkezelő un. gazdálkodó szervezett lesz. A BVK törvényből nem derül ki, mi a gazdálkodó szervezet, a PTK már nem használja a fogalmat, talán a Pp. szerinti fogalomra gondol a jogalkotó. Ha gazdálkodó szervezet akar eseti bizalmi vagyonkezelő lenni, akkor igazolnia kell, hogy átlátható szervezetnek minősül és idézem “tagja (tulajdonosa), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye és ezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója nem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.

Tehát ha a családi cégünk bizalmi vagyonkezelő akar lenni és a házastársam testvérét vezető beosztásban alkalmazom, akkor a szerződésünk nyilvántartásba vételének szabályszerűsége érdekében meg kell kérdeznem a sógornőim/sógoraim házastársait is arról, hogy nem bizalmi vagyonkezelő-e, mert ha igen, akkor nem lehet a cégem eseti bizalmi vagyonkezelő. Ezt a szabály is sikerült a “tapasztalt visszaélésekkel” indokolni, mindenféle konkrétum nélkül.

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek is el kell fogadni a PMT szerinti pénzmosási szabályzatot, tehát el kell végeznie az ügyfél azonosítást. A szerződéseket ezután ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba kell foglalni.

Az új feltételek a meglévő szerződésekre, engedélyesekre is vonatkozik. Ha valamelyik feltételnek a nem -üzletszerű bizalmi vagyonkezelő nem felel meg 2017 végén, akkor a szerződése megszűnik, tehát új bizalmi vagyonkezelőt kell kineveznie a vagyonrendelőknek vagy az erre jogosult személynek. Figyelni kell viszont arra, hogy az új bizalmi vagyonkezelőt az előző megbízatásának megszűnés után 90 napon belül kinevezzük, mert különben megszűnik a szerződés.

 

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

2017. 03. 26. szerző Danku Tamás

Az EU negyedik Pénzmosás Elleni Direktívájával összhangban változik a magyar pénzmosás elleni törvény, amit lényegében újra kodifikáltak. Megjelenik új alanyként, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő és a tényleges tulajdonosokat központi nyilvántartásban kell majd a szolgáltatóknak.

A szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, kaszinók és kártya termek, bizalmi vagyonkezelők, etc. – az új törvény szerint is azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek úgy nevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzékben vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb közhiteles adatbázisban szereplő személyekkel.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (KTT) a szolgáltatóknak kell adatot küldeni, ezért ugyan arról a személyről több forrásból is lehet adat, bár nem kötelező az adat beküldése, ha már a nyilvántartás tartalmazza azt.  A KTT-hez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény fog születni, amelynek még nem ismert a tartalma.

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet információt az adatbázisból. A szolgáltatók és a szolgáltatókat felügyelő hatóság pedig az ügyfél átvilágítási feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatokat a KTT-ből. Lehetősége lesz “harmadik személynek” is adatot igényelni a nyilvántartásból, ha igazolja a jogos érdekét az adatok megismeréséhez.

Harmadik személynek viszont nem lesz hozzáférése a bizalmi vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosaihoz. A tényleges tulajdonos adatai akkor sem adható ki harmadik személynek, ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, illetve ha az személye és/vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna.

 

Kötelező jegyzett tőke emelés az új PTK előírásai szerint

2017. 02. 19. szerző Danku Tamás

jegyzett toke

Az új Polgári Törvénykönyv a korlátolt felelősségű társaságok minimális jegyzet tőkéjét 3 millió forintban határozza meg. A társaságok az új PTK szabályait 2017. március 16-ig kötelesek átvezetni a társasági szerződésükön és ezért eddig az időponting kell dönteni a tőkeemelésről összegéről és egyéb feltételeiről is.

Tőkeemelés eredménytartalékból

Ha KFT eredménytartaléka, az eddig osztalékként fel nem vett nyeresége elegendő összegű, akkor az eredménytartalék is felhasználható a jegyzett tőke emelésére. Ebben az esetben az éves záró vagy egy közbenső, éven belüli időszakra elkészített mérleggel kell igazolni a cégbíróságnak, hogy az eredménytartalékban rendelkezésre áll a jegyzett tőke emeléséhez szükséges forrás. Pénzbefizetéssel nem jár együtt ez a megoldás, ezért valószínűleg ez a legkényelmesebb is, ha a cégnek szükséges van a 3 millió forint tőkére.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

A jegyzett tőke emelésre fel lehet használni a tagi kölcsönt is. A tagi kölcsön átvezetéséről, apportjáról határozatot kell hozni, de ez a megoldás sem jár együtt pénzmozgással, ahogy az előző megoldás sem. A tagi kölcsön szerződés ebben az esetben megszűnik, ha a tag az összes tagi kölcsönét apportálja a cégbe, vagy módosul, ha csak részben kerül a jegyzett tőkébe az előzőleg adott kölcsön.

Tőkeemelés apporttal

Amennyiben a KFT-nek nincs elegendő eredménytartaléka és tagi kölcsön sem, amit a tagok a tőkeemelésre fel tudnának használnia, akkor pénzzel vagy apporttal (nem pénzbeli hozzájárulás) is emelheti a jegyzett tőkét. Az új PTK előírásai szerint a jegyzet tőke teljes egészében lehet apport, azért a tőkeemelési kötelezettséget is lehet teljes körűen apportból fedezni. Apport lehet immateriális jószág, tárgyi eszköz, üzletrész, részvény, etc. A lényeg, hogy az apport értéke megfeleljen az apportált dolog tényleges piaci értékének és ne legyen túlértékelve.

Befizetés határideje

Ha egyik fentebb vázolt megoldás sem oldható meg, nem marad más mint a tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással. Ez a megoldás viszont nem jelenti azt, hogy azonnal be kel fizetni a tulajdonosoknak az aktuális és a törvény szerinti minimum jegyzett tőke közötti különbséget. A tagok úgy is megállapodhatnak, hogy a tőkeemelést nem azonnal fizetik be, hanem hosszabb határidőt hagynak rá a tagoknak, akár több évet is. A befizetési kötelezettség határideje lehet 1 éven túli is, de addig a cég nem fizethet osztalékot, kivéve ha az osztalék fizetés utáni saját tőke eléri a jegyzett tőke (törzstőke) mértékét.

Sok helyen olvasható, de valótlan állítás, hogy a 3 millió forint tőkét csak egy napra be kell mutatni a cégnek és után mehet vissza a feladónak. A jegyzett tőke a vállalkozás pénze, nem használhatja másra, csak a vállalkozási tevékenységre.

Adóváltozások 2017 | Adóamnesztia adócsalóknak és offshore cég tulajdonosoknak

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

Krauze Tax Huhne

A SMSZ (Stabilitási Megtakarítási Számla) megszűnik ugyan, de nem maradunk adóamnesztia nélkül.

Adózatlan jövedelem repatriálása

A magánszemélyek úgynevezett utólagos adófizetés keretén belül hozhatja haza és adózhatja le a 2016. június 30-ig megszerezett, adózatlan jövedelmét. Az összeget 2017. június 30-ig kell hazautalnia és nyilatkoznia kell a banknak az összeg eredeti megszerzésének időpontjáról. A bank 10 százalék SZJA-t von le az összegből és önrevíziós pótlékot számít fel jövedelem megszerzésének, az adókötelezettség kezdetének időpontjától. Az önrevíziós pótlék mértéke az érvényes jegybanki alapkamat.

Az SMSZ számlához hasonlóan, a bank vonja le az adót és fizeti meg a magánszemély helyett, majd ad igazolást erről a magánszemélynek. A magánszemélynek nem kell szerepeltetnie az adóbevallásában az összeget, de az igazolással tudja bizonyítani az adókötelezettség teljesítését. A programban résztvevő bankokat és az eljárásrendet miniszteri rendeletben fogják meghatározni.

Nem lehet az amnesztiát munkaviszonyból származó jövedelemre alkalmazni, csak osztalékból, árfolyam nyereségből, kamatból és az SZJA törvényben az egyéb kategóriába tartozó jövedelmekre.

Kedvezményes részesedés szerzés

Nem kell illetéket vagy  adót fizetni, ha valaki ingyenesen szerez 2017. június 30-ig, legalább 10% tagi részesedést jogi személyben, egyéb szervezetben, vagy az adóhatóság által kijelölt bank által vezetett bankszámláról fizeti ki a tagi részesedés vételárát. Csak forgalomképes tagi részesedésre vonatkozik ez a kedvező szabály, tehát LLC és LLP cégformában működő cégeknél nem lehet alkalmazni. Nem alkalmazható az OECD által “együtt nem működő államnak” minősített országban alapított társaság részesedésére sem, sem pedig tőzsdei részvényekre. Az OECD Unco-operative Tax Haven listáján 2009 óta nincsenek országok, ezért a jogalkotó valószínűleg a legutóbbi feketelistára gondol, amire majdnem felkerült az USA is.

A magyar magánszemély vagy társasági adó alany offshore cégtől megkaphatja adómentesen egy magyar cég részesedését is, de ez a részesedés nem lehet bejelentett részesedés, tehát nem vehetnek rá igénybe adókedvezményt egy későbbi értékesítés során. A vonatkozó részletszabályokat ebben az esetben is a miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.

Adóváltozások 2017 | ÁFA és ART

2016. 12. 22. szerző Danku Tamás

Stacks of coins with the letters VAT isolated on white background

Csökken több ÁFA kulcs: az élelmiszerek esetében már régen kellett volna, a vendéglátás ÁFA csökkenése eléggé átgondolatlan, az internet kedvezményes ÁFA kulcsa pedig inkább politikai akarat, mint közgazdasági döntés. Jelentsen szigorodik az online számlázással kapcsolatos jelentési kötelezettség és a székhely szolgáltatás igénybe vétele is bejelentés köteles lesz.

ÁFA

  • 8 millió forintra növekszik az alanyi adómentesség bevételi értékhatára. Ha 2015-ban átlépte az alanyi mentes adózó az érvényes, 6 millió forintos értékhatárt, akkor is választhat alanyi adómentességet 2017-ben.
  • Az egyszerű bejelentés alapján felépített ingatlan a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kibocsátásól számított 2 évig minősül új ingatlannak.
  • Kötelező feltüntetni a vevő adószámát a számlákon, ha a felszámított ÁFA összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ez a határérték 2016-ban 1 millió forint volt, ezért a 2016-ban 2017 évi teljesítéssel kiállított számlákban még a 2016-ban érvényes szabályokat kell alkalmazni.
  • Az internet szolgáltatás ÁFA kulcsa 18 százalékra csökken. A kedvezménye kulcsot akkor lehet alkalmazni, ha a számla kiállítás és az adófizetés időpontja 2017-re esik.
  • 5 százalékra csökken a baromfihús, baromfi belsőség és vágási melléktermék, valamint a tojás és a friss tej ÁFA kulcsa. Az UHT és az ESL tej ÁFA kulcsa továbbra is 18 százalék marad.
  • 2017-ben 18 százalékra, 2018-ban pedig 5 százalékra csökken az éttermi vendéglátás ÁFA kulcsa, kivéve az alkoholtartalmú italforgalmat.
  • Az egyszerű bejelentéshez kötött ingatlan létrehozáshoz kapcsolódó szolgáltatások is a fordított ÁFA hatálya alá tartoznak.

Adózás Rendje

  • Új feltétele a megbízható adózói minősítésnek, hogy az éves adóteljesítmény pozitív legyen és hogy az előző négy és a tárgyévben végrehajtást ne kezdeményezzenek az adózóval szemben.
  • A korlátozott felelősséggel működő jogi személy behajthatatlan adótartozását a részesedését korábban átruházó tagtól is követelheti határozatban az adóhatóság, ha a korábbi tagnak legalább 25 százalékos tulajdonrésze vagy szavazati joga volt a vállalkozásban és a tartozás meghaladja a cég jegyzett tőkéjének 50 százalékát. A be nem hajtható tartozást a volt tag részesedésével arányos mértékben követelheti az adóhatóság.  A tag kérheti a mentesítését a tartozás behajtása alól, ha igazolja a törvényben felsorolt követelmények teljesítését.
  • A 100 000 forint vagy több áthárított adót (ÁFA) tartalmazó számlákról elektronikusan kell adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. 2017. júliusától az ÁFA bevallással egy időben kell adatot szolgáltatni a 100 000 forint levonató vagy felszámított adót tartalmazó számlákról.
  • A székhely szolgáltatás igénybe vételét be kell jelenteni az adóhatóságnak. A székhely szolgáltatást igénybe vevő adózók automatikusan kockázatos adózóvá válnak, ha mulasztási bírságot szabnak ki rájuk adóigazgatási eljárás akadályozása miatt.
  • 2017. júliusától a számlázó szoftverrel, alkalmazással kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlákról a számlázó szoftvereknek valós időben kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak. A hibás teljesítés vagy mulasztás esetén a bírságot az adóhatóság a bejelentendő számlák darabszáma és a megállapítható bírság szorzataként állapítja meg.
  • Ha az adóhatóság kockázat elemzési eljárás során megállapított kockázat megszüntetésére az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét, úgynevezett támogató eljárást indít. A támogató eljárásban önkéntes a részvétel, de ha az adózó nem korrigálja a feltárt hibákat, akkor az adóhatóság ellenőrzést indít.

Adóváltozások 2017 | Társasági adó és KIVA

2016. 12. 17. szerző Danku Tamás

Corporate tax

A társasági adó változott év közben az “OECD BEPS Action Plan” teljesítése érdekében és ősszel is parlament elé került két módosító csomag, amelyek már 2018-ra is tartalmaznak új szabályokat. A kisvállalati adó (KIVA) új, érthetőbb szabályait már könnyen össze lehet hasonlítani a társasági adó szabályokkal, ezért várhatóan sok új KIVA alany lesz 2017-től.

Társasági adó

  • A társasági adó általános kulcsa 19 százalékról 9 százalékra csökken. A 10 százalékos, 500 millió forint profitig alkalmazható kulcs megszűnik. Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjánál is 9 százalékos kulccsal kell megállapítani az adókötelezettséget. A csökkentett kulcsot kell alkalmazni a növekedési adóhitellel kapcsolatos és a létszámnövekedésre vonatkozó feltétel nem teljesítése eset szükséges befizetéseket is.
  • Az ellenőrzött külföldi társaságok szabályozása jelentősen változik és az effektív adókulcs mértékének legalább 9 százaléknak kell lennie.
  • Csökkenti az adóalapot az SZJA törvény szerint elszámolt mobilitási célú lakhatási támogatás, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig.
  • StartUp adókedvezmény : adóalap kedvezményt vehet igénybe az un. kora fázisú vállalkozásba fektető adóalany. A kedvezmény mértéke a részesedés bekerülési értékének háromszorosa, legfeljebb 20 millió forint. A kedvezményt a megszerzés évében és az azt követő 3 évben lehet igénybe venni. A a korai fázisú vállalkozásnak legalább 2 főt kell foglalkoztatnia, közülük egy főt K+F munkakörben és nem lehet a kedvezményt igénybe vevő kapcsolt vállalkozása. Ha részesedést 3 éven belül eladják vagy a cég jogutód nélkül megszűnik, a kedvezmény kétszerese növeli az adóalapot.
  • Műemléki ingatlan adókedvezménye : A műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló épület karbantartási költsége, valamint az építmény értékét növelő felújítás költségének kétszerese vonható le a társasági adó alapból. Amennyiben az épület tulajdonosa nem tudja teljes mértékben kihasználni az adóalap csökkentés előnyét, a beruházás pénzügyi forrását közvetlenül biztosító kapcsolt vállalkozás is. A kedvezmény megosztását mindkét félnek be kell jelenteni a társasági adó bevallásában. A műemlék karbantartás és az értéknövelő felújítás duplázott költsége akkor vonható le az adóalapból, ha az nem az illetékes hatóság felszólítására történik. A beruházás/felújítás megtörténtéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságnak is igazolást kell kiállítania. Saját használatba vétel esetén az új épület beruházási költsége is levonható az adóalapból, de nem duplán, mint a műemlék felújítás és kapcsolt vállalkozással nem lehet megosztani a fel nem használt adóalap korrekciós tételt.
  • KKV beruházási adókedvezmény : legfeljebb az adózás előtti nyereség mértékéig, de 30 millió forint érték fölött is érvényesíthető adóalap kedvezmény, ha a kis és középvállalkozás új ingatlant szerez be, ingatlanon értéknövelő felújítást, bővítést, rendeltetés változtatást végez, új gépet, eszközt, szellemi terméket szerez be.
  • KKV beruházási hitel adókedvezménye : felső korlát nélkül le lehet vonni a beruházási hitelekre fizetett kamat teljes összegét 2017-tól.
  • Bérbe adott szellemi termékek, szabadalom, kereskedelmi név, know-how, etc. után 30 százalékos értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni.

KIVA – Kisvállalti adó

  • A kisvállalati adó kulcsa 14 százalékra csökken 2017-től és 13 százalékra 2018-tól és az adóelőlegeket is az alacsonyabb kulccsal kell megállapítani.
  • A KIVA választási korlátja 500 millió forintra és 50 főre emelkedik. A KIVA alanyiság megszűnik, ha az adóalany árbevétele eléri az 1 milliárd forintot vagy a foglalkoztatottak létszáma a 100 főt. Megszűnik az adóalanyiság akkor is, ha az adóalanynak 1 millió forint adótartozása van az adóév végén.
  • További bejegyzések KIVA témában.