Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

2017. 03. 26. szerző Danku Tamás

Az EU negyedik Pénzmosás Elleni Direktívájával összhangban változik a magyar pénzmosás elleni törvény, amit lényegében újra kodifikáltak. Megjelenik új alanyként, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő és a tényleges tulajdonosokat központi nyilvántartásban kell majd a szolgáltatóknak.

A szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, kaszinók és kártya termek, bizalmi vagyonkezelők, etc. – az új törvény szerint is azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek úgy nevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzékben vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb közhiteles adatbázisban szereplő személyekkel.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (KTT) a szolgáltatóknak kell adatot küldeni, ezért ugyan arról a személyről több forrásból is lehet adat, bár nem kötelező az adat beküldése, ha már a nyilvántartás tartalmazza azt.  A KTT-hez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény fog születni, amelynek még nem ismert a tartalma.

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet információt az adatbázisból. A szolgáltatók és a szolgáltatókat felügyelő hatóság pedig az ügyfél átvilágítási feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatokat a KTT-ből. Lehetősége lesz “harmadik személynek” is adatot igényelni a nyilvántartásból, ha igazolja a jogos érdekét az adatok megismeréséhez.

Harmadik személynek viszont nem lesz hozzáférése a bizalmi vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosaihoz. A tényleges tulajdonos adatai akkor sem adható ki harmadik személynek, ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, illetve ha az személye és/vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna.

 

Adóváltozások 2017 | Adóamnesztia adócsalóknak és offshore cég tulajdonosoknak

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

Krauze Tax Huhne

A SMSZ (Stabilitási Megtakarítási Számla) megszűnik ugyan, de nem maradunk adóamnesztia nélkül.

Adózatlan jövedelem repatriálása

A magánszemélyek úgynevezett utólagos adófizetés keretén belül hozhatja haza és adózhatja le a 2016. június 30-ig megszerezett, adózatlan jövedelmét. Az összeget 2017. június 30-ig kell hazautalnia és nyilatkoznia kell a banknak az összeg eredeti megszerzésének időpontjáról. A bank 10 százalék SZJA-t von le az összegből és önrevíziós pótlékot számít fel jövedelem megszerzésének, az adókötelezettség kezdetének időpontjától. Az önrevíziós pótlék mértéke az érvényes jegybanki alapkamat.

Az SMSZ számlához hasonlóan, a bank vonja le az adót és fizeti meg a magánszemély helyett, majd ad igazolást erről a magánszemélynek. A magánszemélynek nem kell szerepeltetnie az adóbevallásában az összeget, de az igazolással tudja bizonyítani az adókötelezettség teljesítését. A programban résztvevő bankokat és az eljárásrendet miniszteri rendeletben fogják meghatározni.

Nem lehet az amnesztiát munkaviszonyból származó jövedelemre alkalmazni, csak osztalékból, árfolyam nyereségből, kamatból és az SZJA törvényben az egyéb kategóriába tartozó jövedelmekre.

Kedvezményes részesedés szerzés

Nem kell illetéket vagy  adót fizetni, ha valaki ingyenesen szerez 2017. június 30-ig, legalább 10% tagi részesedést jogi személyben, egyéb szervezetben, vagy az adóhatóság által kijelölt bank által vezetett bankszámláról fizeti ki a tagi részesedés vételárát. Csak forgalomképes tagi részesedésre vonatkozik ez a kedvező szabály, tehát LLC és LLP cégformában működő cégeknél nem lehet alkalmazni. Nem alkalmazható az OECD által “együtt nem működő államnak” minősített országban alapított társaság részesedésére sem, sem pedig tőzsdei részvényekre. Az OECD Unco-operative Tax Haven listáján 2009 óta nincsenek országok, ezért a jogalkotó valószínűleg a legutóbbi feketelistára gondol, amire majdnem felkerült az USA is.

A magyar magánszemély vagy társasági adó alany offshore cégtől megkaphatja adómentesen egy magyar cég részesedését is, de ez a részesedés nem lehet bejelentett részesedés, tehát nem vehetnek rá igénybe adókedvezményt egy későbbi értékesítés során. A vonatkozó részletszabályokat ebben az esetben is a miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.

Családi vagyontervezés bizalmi vagyonkezeléssel

2016. 09. 25. szerző Danku Tamás

 

Conceptual symbold home made from black and white hands isolated over white background

A bizalmi vagyonkezeléssel rugalmasan, sokrétűen szabályozható a családi vagyon öröklése, befektetése, jótékony vagy közcélú felhasználása.

Külföldön a bizalmi vagyonkezelői szerződések jelentős része un. family trust, amely elsősorban családok, illetve a családok által kijelölt kedvezményezettek javára kezeli a szerződésben elhelyezett vagyont. A bizalmi vagyonkezelési szerződésben elhelyezhető vagyon értékének nincs minimuma, a vagyonkezelés költségeit viszont ki kell termelnie a Kezelt Vagyon hozamának, illetve erre a Vagyonrendelő is biztosíthatja a fedezetet.

Family Trust

A bizalmi vagyonkezelő szerződés Magyarországon adóalany, de ez nem jelenti azt, hogy a Kezelt Vagyon nem állhat több cégből, részesedésből, magán befektetési alapból, special purpose vehicle-ből, attól függően, hogy a Vagyonrendelő ezt hogyan határozta meg vagy milyen jogokat adott a Vagyonkezelőnek, aki a Kezelt Vagyon hozamának maximalizálása érdekében hozhat létre további cégeket, alapítványokat, etc.

A bizalmi vagyonkezeléssel többek között:

  • elkerülhető a vagyon szétaprózódása és elértéktelenedése,
  • elkerülhető az örökösök, utódok elszámolási vitája,
  • bevonható az kedvezményezettek körébe az örökösödési szabályok alapján örökösnek nem számító személy,
  • kizárható vagy korlátozható az arra érdemtelen örökös részesedése,
  • a vagyonrendelő halála után is végrehajtható feltétel rendszerhez lehet kötni az hozzáférést a vagyonhoz.

A családok bizalmi vagyonkezelői szerződés tervezésénél figyelembe kell venni különösen:

  • a kezelendő vagyon típusait, piaci értékét és élettartamát
  • a családtagok létszámát, életkorát, élethelyzetét és jövőbeni terveit
  • a családon kívül kedvezményezettek esetében is az előző pontban felsoroltakat
  • a vagyonkezelőtől elvárt szakértelmet és tapasztalatokat
  • a vagyonkezelőt segítő tanácsadók szerepét
  • a vagyonfelügyelők kinevezésének szükségét
  • a kedvezményezetteket képviselő “board” létjogosultságát

A magyar jogszabályok szerint készített bizalmi vagyonkezelői szerződés 50 évig lehet érvényes, tehát maximum ennyi ideig szabályozható benne a vagyon kezelése. A maximális időtartamra kötött szerződés lejárta után a vagyont az aktuális kedvezményezettek között fel kell osztani és a szerződés hosszabbítására nincs lehetőség. A 50 éves korlát kevésnek tűnhet, de a bizalmi vagyonkezelés létrehozható úgy is, hogy a vagyonrendelő halálával jöjjön létre, a szerződés ebben az estben a vagyonrendelő halála után 50 évig tartható fent.

A kezelt vagyon kiadása a kedvezményezettek részére illeték köteles, a hatályos ajándékozási illeték szabályai szerint. Az egyenes ági rokon és a házastárs kedvezményezettek a jelenlegi szabályok alapján a kezel vagyont további illetékfizetési kötelezettség nélkül kaphatják meg, míg az ebbe a körbe nem tartozó kedvezményezettek az általános szabályok szerint 18% illetéket fizetnek, kivéve a lakóingatlan esetén (9%) és személyi gépkocsi esetén (36%).  A kezelt vagyon hozama az osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint adózik, jelenleg 15% SZJA-t és 14% EHO-t (amelyet évente maximum 450 000 ft-ig kell megfizetni).

Family Office

A nagyobb értékű, diverzifikáltabb vagyonú,  nagy létszámú családok vagyonkezelését sok esetben un. single family office vagy multi family office látja el. A family office is bizalmi vagyonkezelés, de lényegesen több aspektusból érinti a család életét.

Egy family office létrehozása következő lépésekből állhat:

  • a családi víziók, célok, értékek meghatározása, a család történetének dokumentálása és a family office működésének megtervezése, szabályozása
  • a napi feladatok meghatározása, a teljesítmény ellenőrzésének és kiértékelésének alapelvei
  • a befektetési politika és a befektetések ellenőrzési szabályainak kialakítása
  • a family office tisztségviselőinek kiválasztása
  • etikai, döntési és vezetési alapelvek lefektetése
  • családon beüli konfliktusok kezelésének alapelvei
  • jogi struktúra megtervezése és kialakítása
  • készenléti tervek készítése haláleset, természeti katasztrófa, válások vagy más a család céljait és értékeit jelentősen  befolyásoló események kezelésére
  • tanácsadó testületek felállítása és működési szabályai

Új privát befektetési alap típus Luxembourgból

2016. 07. 24. szerző Danku Tamás

lu

Luxembourgban már elérhető egy új, rugalmas és viszonylag olcsó befektetési alap típus, a RAIF (Reserved Alternative Investment Fund).

Az új pénzügy terméket tavaly decemberben harangozták be és a törvény végleges elfogadását 2016. nyarára várták, ami nemrég meg is történt. Az új alaptípus tapasztalt befektetőknek ajánlható, akiknek legalább 125 000 EUR-t kell befektetniük. Mivel a RAIF létrehozása, módostása, befektetői és egyéb dokumentációja nem igényel felügyeleti jóváhagyást, néhány nap alatt létrehozható.

A RAIF kezelését engedéllyel rendelkező alapkezelőnek (AIFM vagy magyarul ABAK) kell kezelnie, de nem szükséges luxembourgi bejegyzésűnek lennie. A RAIF ezért megfelel az AIFMD előírásainak.

A RAIF befektetési politikája lehet magántőke, hedge fund, currency, ingatlan, műkincs, részvény, kötvény vagy nemesfém jellegű is.

Szellemi termékek adózása |Évközi változások

2016. 05. 16. szerző Danku Tamás

      patent

Jelentősen veszít rugalmasságából és adóelőnyeiből a magyar IP Box Regime. A változások 2016. június 30. után lépnek hatályba, de az eddigi szabályokat még 5 évig alkalmazhatják azok, akik már eddig is használták a jogdíj bevételek adókedvezményeit.

Az OECD tavaly megvizsgált több szellemi termék adókedvezmény rendszert és tizenhármat, közöttük a magyar adókedvezményeket károsnak találta. Ezért “megkérte” az érintett országokat, hogy változtasson a saját adókedvezmény rendszerén, amit Magyarország is végrehajt.

A magyar jogdíj bevétel adókedvezmény rendszere rendkívül rugalmas volt, nagyon széles körben lehetett alkalmazni, sokféle szellemi termék eladásából vagy hasznosításából származó bevétel 50-100 százalékát le lehetett vonni a társasági adó alapjából.

Az új rendszer szűkíti a jogdíj fogalmát: 2016. második felétől csak a szabadalom, a használati minta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó bevételt lehet csak jogdíjként elszámolni.

Nem lehet tehát jogdíj bevételként (társasági és iparűzés adó kedvezménnyel elszámolni) a márkanév, a know-how, etc.

Az új szabályok szerint az elszámolható kedvezményt egy arányszámmal kell meghatározni: az immateriális jószág bekerülési értékéből le kell vonni a kapcsolt vállalkozásoknak fizetett összeget és el kell osztani a teljes bekerülési költséggel. Kapott arányszámmal kell összeszorozni a kedvezményeket. Ez a számítás azért került bele a törvénybe, mert az OECD ajánlása szerint a szellemi termék előállításában ténylegesen közreműködő vállalkozások érdemlik meg az adókedvezményeket.

Új európai pénzmosás elleni direktíva

2015. 03. 01. szerző Danku Tamás

Közzétették a negyedik európai  pénzmosás elleni direktíva teljes szövegét a Gazdasági és Pénzügyi valamint Civil Szervezetek bizottságainak jóváhagyását követően. Ha az Európai Parlament, az Európai Bizottság jóváhagyják akkor a tagállamoknak 2 évük lesz átültetni az irányelvet a nemzeti törvényeikbe.

A negyedik európai pénzmosás elleni direktíva először fogja kötelezni az EU tagállamokat hogy egy központi információs regisztert, tartsanak a társaságok, más jogi személyek és bizalmi vagyonkezelői szerződések tényleges tulajdonosairól. Ezek a központi regiszterek nem szerepeltek az Európai Bizottság előirányzott javaslatai között, de a Parlament tárgyalt róluk.

A központi nyilvántartás a társaságokról és egyéb jogi személyek  elérhetőek lesznek a hatóságoknak és azok pénzügyi nyomozók, hírszerzők részére  korlátozás nélkül, az ügyfél-átvilágításra kötelezett szervezeteknek, a nyilvánosságnak is – bár nyilvános elérés a személyes vagy online regisztrációhoz és a költségtérítéshez kötött.

A nyilvántartás eléréséhez a magánszemélynek be kell bizonyítania hogy „jogos érdekében ál” hozáférni a nyilvántartáshoz. A regisztrált személyek hozzájuthatnak olyan információkhoz mint például a tulajdonos neve, születési dátuma, származása, tartózkodási helye, és a tulajdon adatai. Bármilyen hozzáférési mentességről a tagállamok rendelkeznek amely eseti alapon és csak kivételes esetekben lesz.

A trustok központi információi csak a hatóságoknak és az  ügyfél átvilágításra kötelezett szervezeteknek lesz elérhető.

A megjelent szöveg a „politikailag érintett személyekre” vonatkozó szabályokat is tisztázza – olyan emberek akik a szokásosnál magasabban veszélyeztetettek (muhaha!) a korrupciótól a betöltött politikai pozíciójuk következtében, mint például az államfő, a kormány tagjai, legfelsőbb bíróságok, parlament tagjai csakúgy mint családtagjaik.

Az Európai Parlament jóváhagyott egy egyezmény tervet (alapok átvitele”) szabályzat, amelynek a célja hogy fejlessze a kifizetőknek, a kedvezményezeteknek és azok vagyonának nyomon követhetőségét.

Tényleges tulajdonosok publikus nyilvántartása

2015. 02. 25. szerző Danku Tamás

euFlagAz EU 2014. decemberi közleménye szerint egyetért a vállalatok és a trustok tényleges tulajdonosainak publikus nyilvántartásával. A végső haszonélvezők központilag lesznek nyilvántartva az európai országokban, hozzáférhetővé téve „jogos érdekből” az embereknek, mint például az oknyomozó újságíróknak és más érintett polgároknak a kötött alku Európai Parlament és a Tanács tárgyaló negyedik EU Anti Pénzmosás elleni irányelv tervezet (AMLD) értelmében.

 A tervezett javaslat szerint, minden tagállamnak össze kell gyűjtenie: név, születési dátum, állampolgárság, lakóhely szerinti ország: valamint a részesedéseket, azoknak, akik az utolsó haszonélvezői a társaságnak és más jogi személyeknek, beleértve a trustokat.

Az AMLD először kötelezni fogja az EU tagállamokat arra, hogy tartsanak egy központi információs és regisztrációs listát, amely elérhető lesz mind a 28 tagállamban az embereknek „bizonyítva a jogos érdekeltségeket” csak úgy, mint az oknyomozó újságíróknak. Bizalmas információ nem lesz elérhető a nyilvánosság számára.

A központi regisztráció nem szerepelt az Európai Bizottság felterjesztett javaslatai között, de az Európai Parlamentben a tárgyalásokig igen. A Parlament számos rendelkezést indítványozott a módosított AMLD szövegében, azért hogy a személyes adatokat megvédje.

„A tényleges tulajdonosokról létrehozott nyilvántartás segíteni fog abban, hogy lerántsa a leplet a titkos offshore számlákról és nagymértékben támogassa a harcot a pénzmosás és a kirívó adó kerülés ellen” – mondta Krisjanis Karins a Gazdasági és Monetáris Bizottság szóvivője.

Az indítvány keresi azt is, hogy tisztázódjanak a szabály tervezetek „politikailag érintett személyek” ügyében. Ahol magas kockázatú üzleti kapcsolatok vannak ilyen személyekkel, további intézkedések kellene bevezetni arra, hogy azonosítható legyen a vagyon eredete.

Szükséges hogy a javaslatot az EU tagállamok követei, a Parlament Gazdaság és Monetáris Bizottsága, a Civil szervezetek, az Igazságügyi és Belügyügyi Bizottságok jóváhagyják 2015-ig, mielőtt szavazásra bocsátják a teljes Parlamentnek.

Az OECD automatikus információcsere jelentési szabályai

2015. 01. 29. szerző Danku Tamás

logooecd_en

Az OECD által kezdeményezett automatikus információcsere egyezmény lehetővé tette hogy 2017-től (egyes országok esetében 2018-tól) az csatlakozott országok bankszámla információkat osszanak meg egymással. Az egyezményhez a legtöbb offshore pénzügyi központként ismer terület is csatlakozott.

A jelentési kötelezettség teljesítésére közös jelentési szabályokat dolgoztak ki (Common Reporting Standard – CRS). Az egyezményhez több mint 100 ország  csatlakozott vagy szándékozik csatlakozni, így valóban nevezhető globális megállapodásnak.

A CRS célja, hogy a pénzintézetektől származó pénzügyi adatokkal  – számla és személyes adatokkal is – lássa el a csatlakozó országokat. Számlaadatok szempontjából az adatcsere kiterjed a kapott kamatra és osztalékra, a számlaegyenlegre és a biztosításokból származó jövedelmekre. Kötelező lesz átadni a személyes adatokat is, így a név mellett a lakcímet vagy tartózkodási helyet, adóazonosításra alkalmas azonosítót és a születési helyet.

A globális egyezmény mellett a helyi hatóságok is fognak egymással szerződést kötni, ezektől a szerződésektől várják, hogy segítsenek a helyi adótörvények és a államközi egyezmények összhangba hozásában.

Új Oroszországi “offshore-ellenes” szabályok

2015. 01. 23. szerző Danku Tamás

Főhet a feje az orosz offshore cég tulajdonosoknak, mivel szigorú offshore ellenes szabályt vezettek be Oroszországban.

Az offshore, szaknyelven ellenőrzött külföldi társaságokban meglévő részesedését be kell jelenteni az orosz adóalanyoknak és az adóalapjukban is szerepeltetni kell a cég profitját, ha meghaladja a törvényben meghatározott minimum összeget. A bevallási kötelzettség alá eső offshore profit minimum 50 millió rubel 2015-ben, 30 millió rubel 2016-ban és 10 millió rubel 2017-től.

A bejelentés és a bevallás elmulasztását is bírsággal súlytják, amelynek összege 50 000 – 100 000 rubel, illetve  a bevallani elmulasztott adó 20 százaléka. A pénzbírságot csak 2018-tól fogják alkalmazni, de a 2015-2017 közötti időszakban az adófizetés elmaradása büntetőeljárást von maga után.

Az orosz adóhatóság tehát 2018-tól azzal számol, hogy az autómatikus adatcsere miatt használhat adatokat fog kapni az orosz adóalanyok offshore cégeinek számláiról és nem lesz szükség büntetőjogi szankciókra, könnyebben be lehet szedni majd az adókat.

Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül egy cég az orosz szabályok szerint,

ha orosz adórezidens tulajdonosai vannak

ha nincs telephelye Oroszországban

ha nem tőzsdén jegyzett

ha nem ECC tagországban működik

ha nem olyan országban működik, amellyel van adóegyezménye Ororszországnak

és ha az profit után fizetendó adó kulcs nem haladja meg az orosz adókulcs 75 százalékát