Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Új privát befektetési alap típus Luxembourgból

2016. 07. 24. szerző Danku Tamás

lu

Luxembourgban már elérhető egy új, rugalmas és viszonylag olcsó befektetési alap típus, a RAIF (Reserved Alternative Investment Fund).

Az új pénzügy terméket tavaly decemberben harangozták be és a törvény végleges elfogadását 2016. nyarára várták, ami nemrég meg is történt. Az új alaptípus tapasztalt befektetőknek ajánlható, akiknek legalább 125 000 EUR-t kell befektetniük. Mivel a RAIF létrehozása, módostása, befektetői és egyéb dokumentációja nem igényel felügyeleti jóváhagyást, néhány nap alatt létrehozható.

A RAIF kezelését engedéllyel rendelkező alapkezelőnek (AIFM vagy magyarul ABAK) kell kezelnie, de nem szükséges luxembourgi bejegyzésűnek lennie. A RAIF ezért megfelel az AIFMD előírásainak.

A RAIF befektetési politikája lehet magántőke, hedge fund, currency, ingatlan, műkincs, részvény, kötvény vagy nemesfém jellegű is.

ÍRORSZÁG | Vége lehet a ír jogdíjholding adómentességének (vagy mégsem)!

2013. 10. 17. szerző Danku Tamás

Az ír pénzügyminiszter szeretné megszüntetni a Google, Facebook  és az Apple által alkalmazott jogdíj adótervezés lehetőségét 2015-től.

Az új szabályok értelmében valószínűleg az ír cégek adórezidensek lesznek Írországban vagy be kell jelenteniük, hogy hol adórezidensek. Azok az ír cégek, amelyek üzletvezetési helye külföld, valószínűleg nem lesznek az alanyai az ír kettős adóztatást elkerülő egyezményeknek sem. Ettől függetlenül az EU-n belül könnyen talál alacsonya adóterhelésű helyet egy jogdíj holding – például Ciprust vagy Magyarországot. Mivel az EU-n belül is van lehetőség az üzletvezetési hely, így az adórezidensi státusz áthelyezésére, az ír jogdíj holdingok elvben egy egyszerű bejelentéssel elkerülhetik Írországi adókötelezettséget, ami legalább 12,5% társasági adó.

Az ír pénzügyőr bejelentése jól illeszkedik az EU jogdíjakat egységesen adóztatni kívánó törekvéseibe.

Új magyar-svájci egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére

2013. 09. 12. szerző Danku Tamás

 Budapest, 2013. szeptember 12., csütörtök (MTI)

Magyarország új egyezményt kötött Svájccal a kettős adóztatás elkerüléséről, a dokumentumot csütörtökön írta alá Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete.

Az egyezmény a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, szabályozza, hogy az egyes jövedelemfajták (osztalék, kamat, jogdíj, önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem stb.) valamint a vagyon tekintetében melyik szerződő félnek, milyen körben van adóztatási joga, kizárva ezzel a magánszemélyek, illetve vállalkozások bevételének és vagyonának kettős adóztatását.

Az egyezmény újdonsága, hogy széleskörűen, a jelenlegi nemzetközi sztenderdeknek megfelelően biztosítja a kérésre történő adóügyi információcsere lehetőségét. Orbán Gábor az egyezmény aláírását követően az MTI-nek elmondta: a két ország között eddig is volt ilyen szerződés, a megváltozott körülmények azonban szükségessé tették az 1981-ben aláírt egyezmény újratárgyalását.

Az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem, aminek leghatékonyabb eszköze az információcsere – fejtette ki az államtitkár. A Svájccal fennálló szerződésben azonban szokatlan módon nem szerepelt olyan kitétel, amely feljogosította volna a magyar adóhatóságot az információkérésre Svájccal szemben. Ez a helyzet most megváltozik: 2014. január 1-jétől, miután a két ország parlamentje ratifikálta az egyezményt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) lehetősége nyílik arra, hogy a svájci adóhatóságtól információkat kérjen a jövedelem-, illetve tőkeáramlással kapcsolatban.

A most aláírt szerződés nem az automatikus információcseréről szól, ezt a célt közép-, hosszú távra tűzték ki maguk elé a nemzetközi adóügyi együttműködésben részt vevők. Az egyezmény kérésre történő információcserére ad lehetőséget, amit indokolt esetben tud kezdeményezni a magyar adóhatóság, például, ha alapos a gyanú arra, hogy valamilyen adóelkerülési technikát alkalmaztak – mondta Orbán Gábor. Hozzáfűzte: ez nagy jelentőségű lépés, mert  Svájc jellemző célpontja volt az ilyen típusú pénzügyi műveleteknek.

Az MTI azon kérdésére, Magyarország tervezi-e, hogy Ausztriához és Angliához hasonlóan úgynevezett Rubik egyezményt kössön Svájccal, az államtitkár azt válaszolta: az információáramlás annál ugyanolyan korlátozott lenne, mint volt az elmúlt harminc évben. A Rubik egyezmény arra ad lehetőséget, hogy a svájci fél az ott lévő jövedelmek után a forrásadót levonja és átutalja, de ugyanúgy nem lehet megismerni a jövedelmek eredetét vagy beszedni a hozzá kapcsolódó valamennyi elkerült adót. “A Rubik egyezmény egy kompromisszum lenne, amikor valamennyi adó ellenében lemondunk arról az igényünkről, hogy megismerjük ezeket a jövedelem- és tőkemozgásokat. A cél azonban az, hogy a magyar adóhatóság az egész folyamatot vizsgálni tudja, beleértve, hogy honnan származik a pénz, s milyen egyéb adó megfizetését kerülték el ” – mondta az államtitkár.

 A  svájci betétek ügyében a következő cél az automatikus információcsere elérése lehet Orbán Gábor szerint, és ebben segítségünkre lehetnek az elmúlt időszak nemzetközi folyamatai is.