Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok módosítása

2017. 06. 04. szerző Danku Tamás

Az Országgyűlés a napokban elfogadta, június elején a köztársasági elnök valószínűleg június elején aláírja, majd kihirdetésre kerül és hatályba lép az a törvény csomag, amely a bizalmi vagyonkezelés szabályait is módosítja. A módosítások hatás a üzletszerű bizalmi vagyonkezelés fejlődésére nem lesz pozitív hatással, az eseti (nem-üzletszerű) bizalmi vagyonkezelés pedig szinte csak magánszemélyeknek lesz elérhető és előfordulhat, hogy nem fog tudni arról az egyszeri állampolgár, hogy lehet-e például a család vagyonának bizalmi vagyonkezelője vagy sem.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokat érintő változások

Az új szabályok szerint az ügyvédek is végezhetnek bizalmi vagyonkezelést, ha rendelkeznek azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amely az engedélyhez szükséges és persze az MNB megadja részükre az engedélyt is. Nem változik a saját tőke és a pénzügyi biztosíték kötelező minimum összege. Az ügyvédi iroda viszont nem csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, ha van engedélye, hanem az ügyvédi tevékenységet is. A trust company-nak szerepelni kell a köztartozás mentes adózók adatbázisában, átlátható szervezetnek kell minősülnie és jó üzleti hírnévvel is kell rendelkezni. Nem kaphat engedélyt 10 évig olyan vállalkozás, amelynek előzőleg visszavonta az engedélyét az MNB.

Érdekes és szerintem értelmetlen előírás, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tulajdonosa nem folytathat nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést. Ez az előírás erőteljesen korlátozza a befektetők körét, akik eddig is nagyon hiányoztak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokból. A nem üzletszerű és az üzletszerű bizalmi vagyonkezelésnek nincs hatása egymásra, nem gyengíti a kezelt vagyon biztonságát sem, így nem tudni miért hozták ezt az új előírást. A törvényjavaslat röviden hivatkozik un. “visszaélésekre”, de konkrétumokkal adósok maradnak.

A jó üzleti hírnévre vonatkozólag a törvény semmilyen kapaszkodót nem tartalmazott, most bekerül róla néhány sor, így kicsit könnyebb lesz reklamálni, ha az MNB-nek valamelyik kérelmező nem felel meg.

Az informatikai rendszerről eddig nem tartalmazott részletes követelmény rendszert a törvény, az MNB sem adott ki róla tájékoztatót. A módosított törvény szerint a bizalmi vagyonkezelő a pénzügyi vállalkozások informatikai rendszerére vonatkozó előírások szerint kell kialakítani a saját infrastruktúráját és szakértővel kell azt auditáltatni. Hogy kik lesznek ezek az IT auditorok, az rejtély…

Érdekes újdonság, hogy a pénzmosási szabályzatot nem elkészíteni kell, hanem egy nyilatkozatot kell mellékelni a szabályzat elfogadásáról. És milyen szabályzatot fogadjon el a bizalmi vagyonkezelő? Hát azt, amelyet a PMT törvény szerint az MNB 2014. március 15.-én létrehozott, a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó speciális szabály szerint. Ha valaki megtalálta ezt a három éve elkészült szabályzatot, akkor szóljon, én nem leltem meg.

Az engedélyezést eddig 90 nap alatt kellett az MNB-nek befejezni, most a törvény szerint is 9 hónapja lesz az eljárást lefolytatni.

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelést érintő változások

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelést szokás esetinek is nevezni, bár ezek a szerződések is tarthatnak 50 évig is. Az új szabályok szerint nem-üzletszerű akkor a bizalmi vagyonkezelés, ha a vagyonkezelő egy szerződést kezel. Eddig évente egy szerződésnél nem lehetett többet kötni, tehát nem volt meghatározva felső korlát. Üzletszerűnek minősült akkor is a bizalmi vagyonkezelés, ha a vagyonkezelői díj meghaladta a kezelt vagyon 1 százalékát. Ezt a persze csak közigazgatási tapasztalattal rendelkező jogászok tudják kiszámolni, ezért nem is volt érdemes használni a szerződésekben.

A szerződések nyilvántartásba vételének a határidejét eddig a KET szabályozta és 10 munkanap alatt kellett végezni a regisztrációval az MNB-nek. Ezután erre 60 napja lesz és kibővül a nyilvántartott adatok köre a regisztrálási feltételek vizsgálatára vonatkozó adatokkal is, bármi legyen is az. Érdekesség, hogy a törvény szerint eddig ez a nyilvántartás közhiteles volt, de az új szabályok hatályba lépése után nem lesz az.

Meg fogja nehezíteni a nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelői szerződések nyilvántartásba vételét, ha a vagyonkezelő un. gazdálkodó szervezett lesz. A BVK törvényből nem derül ki, mi a gazdálkodó szervezet, a PTK már nem használja a fogalmat, talán a Pp. szerinti fogalomra gondol a jogalkotó. Ha gazdálkodó szervezet akar eseti bizalmi vagyonkezelő lenni, akkor igazolnia kell, hogy átlátható szervezetnek minősül és idézem “tagja (tulajdonosa), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye és ezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója nem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.

Tehát ha a családi cégünk bizalmi vagyonkezelő akar lenni és a házastársam testvérét vezető beosztásban alkalmazom, akkor a szerződésünk nyilvántartásba vételének szabályszerűsége érdekében meg kell kérdeznem a sógornőim/sógoraim házastársait is arról, hogy nem bizalmi vagyonkezelő-e, mert ha igen, akkor nem lehet a cégem eseti bizalmi vagyonkezelő. Ezt a szabály is sikerült a “tapasztalt visszaélésekkel” indokolni, mindenféle konkrétum nélkül.

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek is el kell fogadni a PMT szerinti pénzmosási szabályzatot, tehát el kell végeznie az ügyfél azonosítást. A szerződéseket ezután ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba kell foglalni.

Az új feltételek a meglévő szerződésekre, engedélyesekre is vonatkozik. Ha valamelyik feltételnek a nem -üzletszerű bizalmi vagyonkezelő nem felel meg 2017 végén, akkor a szerződése megszűnik, tehát új bizalmi vagyonkezelőt kell kineveznie a vagyonrendelőknek vagy az erre jogosult személynek. Figyelni kell viszont arra, hogy az új bizalmi vagyonkezelőt az előző megbízatásának megszűnés után 90 napon belül kinevezzük, mert különben megszűnik a szerződés.

 

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

2017. 03. 26. szerző Danku Tamás

Az EU negyedik Pénzmosás Elleni Direktívájával összhangban változik a magyar pénzmosás elleni törvény, amit lényegében újra kodifikáltak. Megjelenik új alanyként, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő és a tényleges tulajdonosokat központi nyilvántartásban kell majd a szolgáltatóknak.

A szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, kaszinók és kártya termek, bizalmi vagyonkezelők, etc. – az új törvény szerint is azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek úgy nevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzékben vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb közhiteles adatbázisban szereplő személyekkel.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (KTT) a szolgáltatóknak kell adatot küldeni, ezért ugyan arról a személyről több forrásból is lehet adat, bár nem kötelező az adat beküldése, ha már a nyilvántartás tartalmazza azt.  A KTT-hez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény fog születni, amelynek még nem ismert a tartalma.

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet információt az adatbázisból. A szolgáltatók és a szolgáltatókat felügyelő hatóság pedig az ügyfél átvilágítási feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatokat a KTT-ből. Lehetősége lesz “harmadik személynek” is adatot igényelni a nyilvántartásból, ha igazolja a jogos érdekét az adatok megismeréséhez.

Harmadik személynek viszont nem lesz hozzáférése a bizalmi vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosaihoz. A tényleges tulajdonos adatai akkor sem adható ki harmadik személynek, ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, illetve ha az személye és/vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna.

 

Adóváltozások 2017 | Adóamnesztia adócsalóknak és offshore cég tulajdonosoknak

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

Krauze Tax Huhne

A SMSZ (Stabilitási Megtakarítási Számla) megszűnik ugyan, de nem maradunk adóamnesztia nélkül.

Adózatlan jövedelem repatriálása

A magánszemélyek úgynevezett utólagos adófizetés keretén belül hozhatja haza és adózhatja le a 2016. június 30-ig megszerezett, adózatlan jövedelmét. Az összeget 2017. június 30-ig kell hazautalnia és nyilatkoznia kell a banknak az összeg eredeti megszerzésének időpontjáról. A bank 10 százalék SZJA-t von le az összegből és önrevíziós pótlékot számít fel jövedelem megszerzésének, az adókötelezettség kezdetének időpontjától. Az önrevíziós pótlék mértéke az érvényes jegybanki alapkamat.

Az SMSZ számlához hasonlóan, a bank vonja le az adót és fizeti meg a magánszemély helyett, majd ad igazolást erről a magánszemélynek. A magánszemélynek nem kell szerepeltetnie az adóbevallásában az összeget, de az igazolással tudja bizonyítani az adókötelezettség teljesítését. A programban résztvevő bankokat és az eljárásrendet miniszteri rendeletben fogják meghatározni.

Nem lehet az amnesztiát munkaviszonyból származó jövedelemre alkalmazni, csak osztalékból, árfolyam nyereségből, kamatból és az SZJA törvényben az egyéb kategóriába tartozó jövedelmekre.

Kedvezményes részesedés szerzés

Nem kell illetéket vagy  adót fizetni, ha valaki ingyenesen szerez 2017. június 30-ig, legalább 10% tagi részesedést jogi személyben, egyéb szervezetben, vagy az adóhatóság által kijelölt bank által vezetett bankszámláról fizeti ki a tagi részesedés vételárát. Csak forgalomképes tagi részesedésre vonatkozik ez a kedvező szabály, tehát LLC és LLP cégformában működő cégeknél nem lehet alkalmazni. Nem alkalmazható az OECD által “együtt nem működő államnak” minősített országban alapított társaság részesedésére sem, sem pedig tőzsdei részvényekre. Az OECD Unco-operative Tax Haven listáján 2009 óta nincsenek országok, ezért a jogalkotó valószínűleg a legutóbbi feketelistára gondol, amire majdnem felkerült az USA is.

A magyar magánszemély vagy társasági adó alany offshore cégtől megkaphatja adómentesen egy magyar cég részesedését is, de ez a részesedés nem lehet bejelentett részesedés, tehát nem vehetnek rá igénybe adókedvezményt egy későbbi értékesítés során. A vonatkozó részletszabályokat ebben az esetben is a miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.

Családi vagyontervezés bizalmi vagyonkezeléssel

2016. 09. 25. szerző Danku Tamás

 

Conceptual symbold home made from black and white hands isolated over white background

A bizalmi vagyonkezeléssel rugalmasan, sokrétűen szabályozható a családi vagyon öröklése, befektetése, jótékony vagy közcélú felhasználása.

Külföldön a bizalmi vagyonkezelői szerződések jelentős része un. family trust, amely elsősorban családok, illetve a családok által kijelölt kedvezményezettek javára kezeli a szerződésben elhelyezett vagyont. A bizalmi vagyonkezelési szerződésben elhelyezhető vagyon értékének nincs minimuma, a vagyonkezelés költségeit viszont ki kell termelnie a Kezelt Vagyon hozamának, illetve erre a Vagyonrendelő is biztosíthatja a fedezetet.

Family Trust

A bizalmi vagyonkezelő szerződés Magyarországon adóalany, de ez nem jelenti azt, hogy a Kezelt Vagyon nem állhat több cégből, részesedésből, magán befektetési alapból, special purpose vehicle-ből, attól függően, hogy a Vagyonrendelő ezt hogyan határozta meg vagy milyen jogokat adott a Vagyonkezelőnek, aki a Kezelt Vagyon hozamának maximalizálása érdekében hozhat létre további cégeket, alapítványokat, etc.

A bizalmi vagyonkezeléssel többek között:

  • elkerülhető a vagyon szétaprózódása és elértéktelenedése,
  • elkerülhető az örökösök, utódok elszámolási vitája,
  • bevonható az kedvezményezettek körébe az örökösödési szabályok alapján örökösnek nem számító személy,
  • kizárható vagy korlátozható az arra érdemtelen örökös részesedése,
  • a vagyonrendelő halála után is végrehajtható feltétel rendszerhez lehet kötni az hozzáférést a vagyonhoz.

A családok bizalmi vagyonkezelői szerződés tervezésénél figyelembe kell venni különösen:

  • a kezelendő vagyon típusait, piaci értékét és élettartamát
  • a családtagok létszámát, életkorát, élethelyzetét és jövőbeni terveit
  • a családon kívül kedvezményezettek esetében is az előző pontban felsoroltakat
  • a vagyonkezelőtől elvárt szakértelmet és tapasztalatokat
  • a vagyonkezelőt segítő tanácsadók szerepét
  • a vagyonfelügyelők kinevezésének szükségét
  • a kedvezményezetteket képviselő “board” létjogosultságát

A magyar jogszabályok szerint készített bizalmi vagyonkezelői szerződés 50 évig lehet érvényes, tehát maximum ennyi ideig szabályozható benne a vagyon kezelése. A maximális időtartamra kötött szerződés lejárta után a vagyont az aktuális kedvezményezettek között fel kell osztani és a szerződés hosszabbítására nincs lehetőség. A 50 éves korlát kevésnek tűnhet, de a bizalmi vagyonkezelés létrehozható úgy is, hogy a vagyonrendelő halálával jöjjön létre, a szerződés ebben az estben a vagyonrendelő halála után 50 évig tartható fent.

A kezelt vagyon kiadása a kedvezményezettek részére illeték köteles, a hatályos ajándékozási illeték szabályai szerint. Az egyenes ági rokon és a házastárs kedvezményezettek a jelenlegi szabályok alapján a kezel vagyont további illetékfizetési kötelezettség nélkül kaphatják meg, míg az ebbe a körbe nem tartozó kedvezményezettek az általános szabályok szerint 18% illetéket fizetnek, kivéve a lakóingatlan esetén (9%) és személyi gépkocsi esetén (36%).  A kezelt vagyon hozama az osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint adózik, jelenleg 15% SZJA-t és 14% EHO-t (amelyet évente maximum 450 000 ft-ig kell megfizetni).

Family Office

A nagyobb értékű, diverzifikáltabb vagyonú,  nagy létszámú családok vagyonkezelését sok esetben un. single family office vagy multi family office látja el. A family office is bizalmi vagyonkezelés, de lényegesen több aspektusból érinti a család életét.

Egy family office létrehozása következő lépésekből állhat:

  • a családi víziók, célok, értékek meghatározása, a család történetének dokumentálása és a family office működésének megtervezése, szabályozása
  • a napi feladatok meghatározása, a teljesítmény ellenőrzésének és kiértékelésének alapelvei
  • a befektetési politika és a befektetések ellenőrzési szabályainak kialakítása
  • a family office tisztségviselőinek kiválasztása
  • etikai, döntési és vezetési alapelvek lefektetése
  • családon beüli konfliktusok kezelésének alapelvei
  • jogi struktúra megtervezése és kialakítása
  • készenléti tervek készítése haláleset, természeti katasztrófa, válások vagy más a család céljait és értékeit jelentősen  befolyásoló események kezelésére
  • tanácsadó testületek felállítása és működési szabályai

Új privát befektetési alap típus Luxembourgból

2016. 07. 24. szerző Danku Tamás

lu

Luxembourgban már elérhető egy új, rugalmas és viszonylag olcsó befektetési alap típus, a RAIF (Reserved Alternative Investment Fund).

Az új pénzügy terméket tavaly decemberben harangozták be és a törvény végleges elfogadását 2016. nyarára várták, ami nemrég meg is történt. Az új alaptípus tapasztalt befektetőknek ajánlható, akiknek legalább 125 000 EUR-t kell befektetniük. Mivel a RAIF létrehozása, módostása, befektetői és egyéb dokumentációja nem igényel felügyeleti jóváhagyást, néhány nap alatt létrehozható.

A RAIF kezelését engedéllyel rendelkező alapkezelőnek (AIFM vagy magyarul ABAK) kell kezelnie, de nem szükséges luxembourgi bejegyzésűnek lennie. A RAIF ezért megfelel az AIFMD előírásainak.

A RAIF befektetési politikája lehet magántőke, hedge fund, currency, ingatlan, műkincs, részvény, kötvény vagy nemesfém jellegű is.