Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

2017. 03. 26. szerző Danku Tamás

Az EU negyedik Pénzmosás Elleni Direktívájával összhangban változik a magyar pénzmosás elleni törvény, amit lényegében újra kodifikáltak. Megjelenik új alanyként, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő és a tényleges tulajdonosokat központi nyilvántartásban kell majd a szolgáltatóknak.

A szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, kaszinók és kártya termek, bizalmi vagyonkezelők, etc. – az új törvény szerint is azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek úgy nevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzékben vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb közhiteles adatbázisban szereplő személyekkel.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (KTT) a szolgáltatóknak kell adatot küldeni, ezért ugyan arról a személyről több forrásból is lehet adat, bár nem kötelező az adat beküldése, ha már a nyilvántartás tartalmazza azt.  A KTT-hez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény fog születni, amelynek még nem ismert a tartalma.

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet információt az adatbázisból. A szolgáltatók és a szolgáltatókat felügyelő hatóság pedig az ügyfél átvilágítási feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatokat a KTT-ből. Lehetősége lesz “harmadik személynek” is adatot igényelni a nyilvántartásból, ha igazolja a jogos érdekét az adatok megismeréséhez.

Harmadik személynek viszont nem lesz hozzáférése a bizalmi vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosaihoz. A tényleges tulajdonos adatai akkor sem adható ki harmadik személynek, ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, illetve ha az személye és/vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna.

 

Kötelező jegyzett tőke emelés az új PTK előírásai szerint

2017. 02. 19. szerző Danku Tamás

jegyzett toke

Az új Polgári Törvénykönyv a korlátolt felelősségű társaságok minimális jegyzet tőkéjét 3 millió forintban határozza meg. A társaságok az új PTK szabályait 2017. március 16-ig kötelesek átvezetni a társasági szerződésükön és ezért eddig az időponting kell dönteni a tőkeemelésről összegéről és egyéb feltételeiről is.

Tőkeemelés eredménytartalékból

Ha KFT eredménytartaléka, az eddig osztalékként fel nem vett nyeresége elegendő összegű, akkor az eredménytartalék is felhasználható a jegyzett tőke emelésére. Ebben az esetben az éves záró vagy egy közbenső, éven belüli időszakra elkészített mérleggel kell igazolni a cégbíróságnak, hogy az eredménytartalékban rendelkezésre áll a jegyzett tőke emeléséhez szükséges forrás. Pénzbefizetéssel nem jár együtt ez a megoldás, ezért valószínűleg ez a legkényelmesebb is, ha a cégnek szükséges van a 3 millió forint tőkére.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

A jegyzett tőke emelésre fel lehet használni a tagi kölcsönt is. A tagi kölcsön átvezetéséről, apportjáról határozatot kell hozni, de ez a megoldás sem jár együtt pénzmozgással, ahogy az előző megoldás sem. A tagi kölcsön szerződés ebben az esetben megszűnik, ha a tag az összes tagi kölcsönét apportálja a cégbe, vagy módosul, ha csak részben kerül a jegyzett tőkébe az előzőleg adott kölcsön.

Tőkeemelés apporttal

Amennyiben a KFT-nek nincs elegendő eredménytartaléka és tagi kölcsön sem, amit a tagok a tőkeemelésre fel tudnának használnia, akkor pénzzel vagy apporttal (nem pénzbeli hozzájárulás) is emelheti a jegyzett tőkét. Az új PTK előírásai szerint a jegyzet tőke teljes egészében lehet apport, azért a tőkeemelési kötelezettséget is lehet teljes körűen apportból fedezni. Apport lehet immateriális jószág, tárgyi eszköz, üzletrész, részvény, etc. A lényeg, hogy az apport értéke megfeleljen az apportált dolog tényleges piaci értékének és ne legyen túlértékelve.

Befizetés határideje

Ha egyik fentebb vázolt megoldás sem oldható meg, nem marad más mint a tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással. Ez a megoldás viszont nem jelenti azt, hogy azonnal be kel fizetni a tulajdonosoknak az aktuális és a törvény szerinti minimum jegyzett tőke közötti különbséget. A tagok úgy is megállapodhatnak, hogy a tőkeemelést nem azonnal fizetik be, hanem hosszabb határidőt hagynak rá a tagoknak, akár több évet is. A befizetési kötelezettség határideje lehet 1 éven túli is, de addig a cég nem fizethet osztalékot, kivéve ha az osztalék fizetés utáni saját tőke eléri a jegyzett tőke (törzstőke) mértékét.

Sok helyen olvasható, de valótlan állítás, hogy a 3 millió forint tőkét csak egy napra be kell mutatni a cégnek és után mehet vissza a feladónak. A jegyzett tőke a vállalkozás pénze, nem használhatja másra, csak a vállalkozási tevékenységre.

Adóváltozások 2017 | Adóamnesztia adócsalóknak és offshore cég tulajdonosoknak

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

Krauze Tax Huhne

A SMSZ (Stabilitási Megtakarítási Számla) megszűnik ugyan, de nem maradunk adóamnesztia nélkül.

Adózatlan jövedelem repatriálása

A magánszemélyek úgynevezett utólagos adófizetés keretén belül hozhatja haza és adózhatja le a 2016. június 30-ig megszerezett, adózatlan jövedelmét. Az összeget 2017. június 30-ig kell hazautalnia és nyilatkoznia kell a banknak az összeg eredeti megszerzésének időpontjáról. A bank 10 százalék SZJA-t von le az összegből és önrevíziós pótlékot számít fel jövedelem megszerzésének, az adókötelezettség kezdetének időpontjától. Az önrevíziós pótlék mértéke az érvényes jegybanki alapkamat.

Az SMSZ számlához hasonlóan, a bank vonja le az adót és fizeti meg a magánszemély helyett, majd ad igazolást erről a magánszemélynek. A magánszemélynek nem kell szerepeltetnie az adóbevallásában az összeget, de az igazolással tudja bizonyítani az adókötelezettség teljesítését. A programban résztvevő bankokat és az eljárásrendet miniszteri rendeletben fogják meghatározni.

Nem lehet az amnesztiát munkaviszonyból származó jövedelemre alkalmazni, csak osztalékból, árfolyam nyereségből, kamatból és az SZJA törvényben az egyéb kategóriába tartozó jövedelmekre.

Kedvezményes részesedés szerzés

Nem kell illetéket vagy  adót fizetni, ha valaki ingyenesen szerez 2017. június 30-ig, legalább 10% tagi részesedést jogi személyben, egyéb szervezetben, vagy az adóhatóság által kijelölt bank által vezetett bankszámláról fizeti ki a tagi részesedés vételárát. Csak forgalomképes tagi részesedésre vonatkozik ez a kedvező szabály, tehát LLC és LLP cégformában működő cégeknél nem lehet alkalmazni. Nem alkalmazható az OECD által “együtt nem működő államnak” minősített országban alapított társaság részesedésére sem, sem pedig tőzsdei részvényekre. Az OECD Unco-operative Tax Haven listáján 2009 óta nincsenek országok, ezért a jogalkotó valószínűleg a legutóbbi feketelistára gondol, amire majdnem felkerült az USA is.

A magyar magánszemély vagy társasági adó alany offshore cégtől megkaphatja adómentesen egy magyar cég részesedését is, de ez a részesedés nem lehet bejelentett részesedés, tehát nem vehetnek rá igénybe adókedvezményt egy későbbi értékesítés során. A vonatkozó részletszabályokat ebben az esetben is a miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.

Adóváltozások 2017 | ÁFA és ART

2016. 12. 22. szerző Danku Tamás

Stacks of coins with the letters VAT isolated on white background

Csökken több ÁFA kulcs: az élelmiszerek esetében már régen kellett volna, a vendéglátás ÁFA csökkenése eléggé átgondolatlan, az internet kedvezményes ÁFA kulcsa pedig inkább politikai akarat, mint közgazdasági döntés. Jelentsen szigorodik az online számlázással kapcsolatos jelentési kötelezettség és a székhely szolgáltatás igénybe vétele is bejelentés köteles lesz.

ÁFA

  • 8 millió forintra növekszik az alanyi adómentesség bevételi értékhatára. Ha 2015-ban átlépte az alanyi mentes adózó az érvényes, 6 millió forintos értékhatárt, akkor is választhat alanyi adómentességet 2017-ben.
  • Az egyszerű bejelentés alapján felépített ingatlan a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kibocsátásól számított 2 évig minősül új ingatlannak.
  • Kötelező feltüntetni a vevő adószámát a számlákon, ha a felszámított ÁFA összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ez a határérték 2016-ban 1 millió forint volt, ezért a 2016-ban 2017 évi teljesítéssel kiállított számlákban még a 2016-ban érvényes szabályokat kell alkalmazni.
  • Az internet szolgáltatás ÁFA kulcsa 18 százalékra csökken. A kedvezménye kulcsot akkor lehet alkalmazni, ha a számla kiállítás és az adófizetés időpontja 2017-re esik.
  • 5 százalékra csökken a baromfihús, baromfi belsőség és vágási melléktermék, valamint a tojás és a friss tej ÁFA kulcsa. Az UHT és az ESL tej ÁFA kulcsa továbbra is 18 százalék marad.
  • 2017-ben 18 százalékra, 2018-ban pedig 5 százalékra csökken az éttermi vendéglátás ÁFA kulcsa, kivéve az alkoholtartalmú italforgalmat.
  • Az egyszerű bejelentéshez kötött ingatlan létrehozáshoz kapcsolódó szolgáltatások is a fordított ÁFA hatálya alá tartoznak.

Adózás Rendje

  • Új feltétele a megbízható adózói minősítésnek, hogy az éves adóteljesítmény pozitív legyen és hogy az előző négy és a tárgyévben végrehajtást ne kezdeményezzenek az adózóval szemben.
  • A korlátozott felelősséggel működő jogi személy behajthatatlan adótartozását a részesedését korábban átruházó tagtól is követelheti határozatban az adóhatóság, ha a korábbi tagnak legalább 25 százalékos tulajdonrésze vagy szavazati joga volt a vállalkozásban és a tartozás meghaladja a cég jegyzett tőkéjének 50 százalékát. A be nem hajtható tartozást a volt tag részesedésével arányos mértékben követelheti az adóhatóság.  A tag kérheti a mentesítését a tartozás behajtása alól, ha igazolja a törvényben felsorolt követelmények teljesítését.
  • A 100 000 forint vagy több áthárított adót (ÁFA) tartalmazó számlákról elektronikusan kell adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. 2017. júliusától az ÁFA bevallással egy időben kell adatot szolgáltatni a 100 000 forint levonató vagy felszámított adót tartalmazó számlákról.
  • A székhely szolgáltatás igénybe vételét be kell jelenteni az adóhatóságnak. A székhely szolgáltatást igénybe vevő adózók automatikusan kockázatos adózóvá válnak, ha mulasztási bírságot szabnak ki rájuk adóigazgatási eljárás akadályozása miatt.
  • 2017. júliusától a számlázó szoftverrel, alkalmazással kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlákról a számlázó szoftvereknek valós időben kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak. A hibás teljesítés vagy mulasztás esetén a bírságot az adóhatóság a bejelentendő számlák darabszáma és a megállapítható bírság szorzataként állapítja meg.
  • Ha az adóhatóság kockázat elemzési eljárás során megállapított kockázat megszüntetésére az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét, úgynevezett támogató eljárást indít. A támogató eljárásban önkéntes a részvétel, de ha az adózó nem korrigálja a feltárt hibákat, akkor az adóhatóság ellenőrzést indít.

Adóváltozások 2017 | Társasági adó és KIVA

2016. 12. 17. szerző Danku Tamás

Corporate tax

A társasági adó változott év közben az “OECD BEPS Action Plan” teljesítése érdekében és ősszel is parlament elé került két módosító csomag, amelyek már 2018-ra is tartalmaznak új szabályokat. A kisvállalati adó (KIVA) új, érthetőbb szabályait már könnyen össze lehet hasonlítani a társasági adó szabályokkal, ezért várhatóan sok új KIVA alany lesz 2017-től.

Társasági adó

  • A társasági adó általános kulcsa 19 százalékról 9 százalékra csökken. A 10 százalékos, 500 millió forint profitig alkalmazható kulcs megszűnik. Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjánál is 9 százalékos kulccsal kell megállapítani az adókötelezettséget. A csökkentett kulcsot kell alkalmazni a növekedési adóhitellel kapcsolatos és a létszámnövekedésre vonatkozó feltétel nem teljesítése eset szükséges befizetéseket is.
  • Az ellenőrzött külföldi társaságok szabályozása jelentősen változik és az effektív adókulcs mértékének legalább 9 százaléknak kell lennie.
  • Csökkenti az adóalapot az SZJA törvény szerint elszámolt mobilitási célú lakhatási támogatás, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig.
  • StartUp adókedvezmény : adóalap kedvezményt vehet igénybe az un. kora fázisú vállalkozásba fektető adóalany. A kedvezmény mértéke a részesedés bekerülési értékének háromszorosa, legfeljebb 20 millió forint. A kedvezményt a megszerzés évében és az azt követő 3 évben lehet igénybe venni. A a korai fázisú vállalkozásnak legalább 2 főt kell foglalkoztatnia, közülük egy főt K+F munkakörben és nem lehet a kedvezményt igénybe vevő kapcsolt vállalkozása. Ha részesedést 3 éven belül eladják vagy a cég jogutód nélkül megszűnik, a kedvezmény kétszerese növeli az adóalapot.
  • Műemléki ingatlan adókedvezménye : A műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló épület karbantartási költsége, valamint az építmény értékét növelő felújítás költségének kétszerese vonható le a társasági adó alapból. Amennyiben az épület tulajdonosa nem tudja teljes mértékben kihasználni az adóalap csökkentés előnyét, a beruházás pénzügyi forrását közvetlenül biztosító kapcsolt vállalkozás is. A kedvezmény megosztását mindkét félnek be kell jelenteni a társasági adó bevallásában. A műemlék karbantartás és az értéknövelő felújítás duplázott költsége akkor vonható le az adóalapból, ha az nem az illetékes hatóság felszólítására történik. A beruházás/felújítás megtörténtéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságnak is igazolást kell kiállítania. Saját használatba vétel esetén az új épület beruházási költsége is levonható az adóalapból, de nem duplán, mint a műemlék felújítás és kapcsolt vállalkozással nem lehet megosztani a fel nem használt adóalap korrekciós tételt.
  • KKV beruházási adókedvezmény : legfeljebb az adózás előtti nyereség mértékéig, de 30 millió forint érték fölött is érvényesíthető adóalap kedvezmény, ha a kis és középvállalkozás új ingatlant szerez be, ingatlanon értéknövelő felújítást, bővítést, rendeltetés változtatást végez, új gépet, eszközt, szellemi terméket szerez be.
  • KKV beruházási hitel adókedvezménye : felső korlát nélkül le lehet vonni a beruházási hitelekre fizetett kamat teljes összegét 2017-tól.
  • Bérbe adott szellemi termékek, szabadalom, kereskedelmi név, know-how, etc. után 30 százalékos értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni.

KIVA – Kisvállalti adó

  • A kisvállalati adó kulcsa 14 százalékra csökken 2017-től és 13 százalékra 2018-tól és az adóelőlegeket is az alacsonyabb kulccsal kell megállapítani.
  • A KIVA választási korlátja 500 millió forintra és 50 főre emelkedik. A KIVA alanyiság megszűnik, ha az adóalany árbevétele eléri az 1 milliárd forintot vagy a foglalkoztatottak létszáma a 100 főt. Megszűnik az adóalanyiság akkor is, ha az adóalanynak 1 millió forint adótartozása van az adóév végén.
  • További bejegyzések KIVA témában.

Adóváltozások 2017 | SZJA, KATA, EHO

2016. 12. 16. szerző Danku Tamás

taxation2017

A személyi jövedelemadó törvény számos helyen változott év közben is. Az alábbiakban a legfontosabbnak tartott SZJA, KATA és EHO módosításokat soroljuk fel, amelyek 2016. június 16-tól, illetve 2017. január 1-től hatályosak.

SZJA

  • A vállalkozói jövedelemadó kulcsa a társasági adóhoz hasonlóan 9%-ra csökken és megszűnik a 10 és 19 százalékos adómérték.
  • Az ingatlan és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházásából származó jövedelem adómentes lesz az ingatlan beszerzésétől számított ötödik évtől. Eddig csak a lakóingatlanokra vonatkozott az 5 éves  kedvezmény.
  • Évközi változás, hogy nem minősül bevételnek, ha a kft törzstőke emelése a tulajdonosnak még ki nem fizetett nyereség terhére történik.
  • Változnak a cafeteria közterhei : 43,66 százalékra csökken az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, az ajándékutalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás összevont közterhe. 34,22 százalék lesz a béren kívüli készpénz fizetés és Széchényi-pihenőkártya összevont közterhe. Az előbb említett juttatás éves felső korlátja 100 000 forint, a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájának 150 000 forint, a szállás alszámlának 225 000 forint, a szabadidő alszámlának 75 000 forint az éves kerete.  Adómentes juttatások : sportrendezvényre szóló belépő és évente 50 kg szotyola, kulturális belépő évi 50 000 forintig, bölcsődei ellátás és szolgáltatás, lakhatási támogatás (feltételek teljesítése esetén, értékhatárig), lakáscélú támogatás (5 millió forintig, 5 éven belül), kockázati biztosítás (a minimálbér 30 százalékáig).
  • A családi kedvezmény gyermekenként havi 2500 forinttal növekszik, 2 kedvezményezett eltartott esetén, így a havi kedvezmény 100 forintra növekszik.
  • A munkába járás után fizethető amortizáció kilométerenként 15 forint lesz.
  • Lakhatási támogatás : a foglalkoztatás első 5 évében adómentes a lakhatási támogatás a  foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékáig, a második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékáig, a második 24 hónapot követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékáig. A lakást bérelheti a munkáltató és a munkavállaló is, a kifizetett díjat bizonylattal kell igazolni. A munkáltató tulajdonában lévő lakásban a szokásos piaci értékől meg nem térített rész a juttatás. Lakhatási támogatás annak a munkavállalónak adható, aki főállásban dolgozik, határozatlan idejű munkaszerződése van,  állandó lakhelye legalább 60 kilőméterre van a munkavégzés helyétől vagy a napi utazás időigénye meghaladja a 3 órát és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban a munkavállalónak ne legyen a munkavégzés helye saját lakása, lakás haszonélvezeti joga. Az adómentes juttatásról adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak.

KATA

  • A bevételi értékhatár 12 millió forintra emelkedik. Az ÁFA törvény változása szerint az alanyi mentesség bevétel határa 8 millió forint lesz, így ekkora összegű bevételig lehet ÁFA mentes a KATA vállalkozó számlája is. A bevételi értékhatár felett fizetendő adó kulcsa továbbra is 40 százalék.
  • Évközi változás: nem része a kisvállalkozók tételes adóalapjának a vissza nem térítendő fejlesztési vagy költségek fedezetére kapott támogatás.
  • Ha az adózó a kiállított számlája ellenértékét nem kapta meg, akkor a bevétel megszerzésének az utolsó napja az adóalanyiság megszűnésének időpontja.
  • A KATA alanyiság megszűnése után az adóévben és a következő 12 hónapban ismételten nem választható. Ez a szabály eddig 24 hónapig tiltotta a KATA “újra választását”.
  • Az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzését 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.
  • Nem igazol jövedelmet az adóhatóság annak a kisadózónak, aki nem szerzett bevétel az adóévben.
  • A KATA-ra áttérő egyéni cég, bt és kkt osztalékot kiváltó adója 15 százalékra csökken.

EHO

  • Az egészségügyi hozzájárulás legmagasabb kulcs 22 százalékra majd 2018-tól 20 százalékra csökken, a szociális hozzájárulási adó csökkenéséhez hasonlóan.

Minimálbér és garantált bérminimum 2017

2016. 12. 16. szerző Danku Tamás

kiva-huszezer

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege 2017. január 1.-től 

  • havibér esetén 127 500 forint,
  • hetibérnél 29 310 forint,
  • napibérnél 5870 forint,
  • órabér alkalmazásakor pedig 733 forint.

A minimálbér 2018. január 1.-től

  • havibér esetén 138 000 forint,
  • hetibérnél 31 730 forint,
  • napibérnél 6350 forint,
  • órabérnél 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma

  • havibérnél 161 000 forint,
  • hetibérnél 37 020 forint,
  • napibérnél 7410 forint,
  • órabér esetén pedig 926 forint

2017. január 1.-től.

A számlázással és számlázó programokkal kapcsolatos követelmények 2017-ben

2016. 12. 04. szerző Danku Tamás

szamlazo

Jövőre csak olyan számlázó szoftvert lehet (érdemes) használni, amely teljesíti az új előírásokat és valós időben továbbítja a kiállított számla adatait az adóhatóságnak.

A számlázó szoftvereket fejlesztőinek 2017. januártól kell az új funkciót biztosítani az alkalmazásaikban és 2017. második félévétől az adattovábbításnak élesben is működnie kell. Az adóhatóság a jelenlegi szabályok alapján is hozzáférhet a számlák adataihoz, mivel minden számlázó programnak elő kell tudnia állítani az adóhatóság kérésére egy un. NAV XML fájl. Ezeket a fájlokat már be szokták kérni adóellenőrzés során.

További előírás 2017-től, hogy az vevők adószámát is fel kell tüntetni azokon a számlákon, amelyeknek az ÁFA tartalma eléri a 100 000 forintot. Amennyiben 2016-ban állítunk ki egy olyan számlát, amelynek 2017-ben van teljesítési időpontja, akkor csak azokon a számlákon kell feltüntetni a vevő adószámát, amelynek az ÁFA tartalma meghaladja az 1 millió forintot. Magánszemélyeknek kiállított számlákon továbbra sem kell feltüntetni a vevők adóazonosító jelét.

Számlázó alkalmazások

A számlázó alkalmazások rohamosan terjednek Magyarországon és ezek közül többnek van olyan funkciója, amely tartalmazza a cégjegyzékben szereplő cégeket és az adataikat is. Ha olyan számlázót használunk, amelyben működik ez a funkció, akkor a vevőink adószámát nem kell külön-külön bekérni, mert a számlázó adatbázisa már tartalmazni fogja. A legtöbb, internetes felületen működő számlázó alkalmazás pedig valószínűleg rövid időn belül alkalmas lesz a valós idejű adatszolgáltatás teljesítésére a NAV felé.

A számlázó szoftverek és alkalmazások használatát be kell jelenteni az adóhatóságnak és arról is értesíteni kell őket, ha befejezzük egy-egy számlázó használatát. Nincs viszont arra vonatkozólag korlátozás, hogy hányféle, belföldi vagy külföldi szoftvert használunk, lényeg, hogy megfeleljen az ÁFA törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a vonatkozó NGM rendelet előírásainak.

Akár 0% nyereségadó! – A kisvállalati adó módosításai 2017-ben

2016. 11. 13. szerző Danku Tamás

taxes

Jelentősen módosul a kisvállalati adó 2017-től. Az új szabályok akár azt is lehetővé teszik, hogy a beruházásra fordított nyereség után nem kell nyereség adót fizetni, a személyi jellegű ráfordítások effektív adóköltsége pedig 14% lehet (2018-tól pedig 13%), szemben a társasági adó alanyok által fizetett 28,5 (2017-től 23,5%) százalékos munkáltatói adóteherrel. 

A régi szabályok nem tették lehetővé, hogy a vállalkozások pontosan össze tudják hasonlítani, a hogy valóban megéri-e nekik társasági adóról, kisvállalati adóra váltani. A váltás mellett ezért legtöbb esetben a jelentősen alacsonyabb, személyi jellegű kiadásokat terhelő adókon elérhető megtakarítás miatt döntöttek, mindössze hétezren. A KIVA alanyokat kellemetlen meglepetések is érhették az adó számítása során, például, ha hamarabb érkezett meg egy bevétel a várt időpontnál, de a hozzá kapcsolódó költségeket még nem tudta a cég kifizetni. Egy ilyen esetben a pénzforgalmi eredmény jelentősen több lehet és hónapokig kellett finanszírozni a feleslegesen befizetett adót.

Az új minimum adóalap és az adóalap módosító tételek

Az új szabályok szerint a KIVA minimum adóalapja a személyi jellegű ráfordítások összege lesz és a pénzforgalmi eredménnyel már nem kell számolni, az adókulcs 14 százalékra csökken 2017-ben és 13 százalékra 2018-ban.

Jelentősen csökken az adóalap korrekciós tételek száma is, szinte az összes megszűnik: a tulajdonosoknak fizetett osztalék, kivont jegyzett tőke és a hozzá kapcsolódó tételek, a nem vállalkozási célú kifizetések, az elengedett követelések meghatározott része és fizetett adó vagy mulasztási bírság, késedelmi pótlék növelik, a kapott osztalék és a tőkeemelés csökkentik az adóalapot.

Egy új adóalap korrekciós tétel is megjelenik a törvényben, ez pedig a un. pénztár érték tárgyévi növekménye vagy csökkenése, amivel akkor kell számolni ha a pénztár egyenleg egy, a törvény alapján számított értéket meghalad. Ezt az új adóalap módosító tételt az adóalap védelme miatt vezetik be, ezzel akarja a jogalkotó megakadályozni, hogy a tulajdonosok a fiktív pénztáregyenleget mutassanak ki, osztalék kifizetés helyett.

A KIVA alanyoknak tehát csak akkor lesz 2017-től adófizetési kötelezettségük, ha munkavállalókat foglalkoztatnak, ha osztalékot fizetnek a tulajdonosnak, ha a mentesített értéket meghaladóan növekszik a pénztár egyenlegük, megbírságolja őket az adóhivatal, követelést engednek el vagy ha csökkentik a cég jegyzett tőkéjét. A KIVA alapból levonható még a beruházások összege is, de csak a minimum adóalap (személyi jellegű ráfordítások) feletti értékig.

Áttéréssel kapcsolatos kérdések

A KIVÁ-ra társasági adóról áttérő vállalkozásoknak meg kell vizsgálni, hogy nem jár-e adófizetéssel a társasági adó alanyiságuk megszűnése, amivel elveszítik a jogosultságuk néhány adókedvezményre. Ilyen adókedvezmény: KKV beruházási, mikrovállalkozások foglalkoztatási, fejlesztési tartalék képzési, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adókedvezménye. Ha az adózó a fenti kedvezmények feltételeit a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt is teljesíti, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.

A KIVA választás feltételei

Kisvállalati adóalany lehet egyéni cég, gazdasági társaság, külföldi vállalkozás telephelye, ügyvédi, közjegyző és szabadalmi ügyvivő iroda, szövetkezet, etc. A választási létszámkorlát 25 főröl 50 főre nő, az árbevétel korlát 500 millió forint marad, de 1 milliárd forint árbevételig maradhat a cég KIVA alany.

Ki legyen KIVA alany?

Eddig csak akkor volt érdemes kisvállalati adót választani, ha a vállalkozás bérköltsége elérte az összes költség, kb. 50 százalékát és a várható pénzforgalmi eredmény és a kifizetett osztalék alacsonyabb volt a személyi jellegű ráfordításoknál.

Az új szabályok szerint, akkor is megérheti a KIVA választása, ha a cégnek magasabb a profitja, mint a személyi jellegű ráfordítások összege, akar fizetni osztalékot, de a profithoz mérten jelentős összegű beruházást is tervez.

A kisvállalati adó választása körültekintő tervezést, előzetes számításokat igényel ezért a megalapozott döntéshez konzultáljon könyvelőjével vagy adótanácsadójával és készítsen 3-5 éves üzleti tervet, amiben megtervezi a várható beruházásokat, osztalék fizetés, tőke emelés/csökkentés időpontját és összegét.