Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Cégkapu regisztráció

2017. 08. 15. szerző Danku Tamás

A vállalkozások (és nem csak a cégjegyzékben szereplő szervezetek) legújabb kötelezettsége a un. cégkapu regisztráció, amelynek 2017. augusztus 30-ig kell eleget tenni.

A Cégkapu a hivatalokkal történő hitelesített kapcsolattartásra szolgál majd, ha elindul. Egyelőre regisztrálni kell a cégeknek és egyéb szervezeteknek, de nem tartalmaz semmilyen adatot a honlap, így az is rejtély, hogy milyen funkció lesznek a Cégkapunak. A regisztrációt a legkönnyebben Ügyfélkapus bejelentkezéssel lehet megoldani, kevesebb mint 1 perc alatt.

Ha a cég képviselőjének nincs Ügyfélkapu regisztrációja, akkor adhat meghatalmazást más személynek, de ez elég macerásnak tűnik első ránézésére, ezért nem is ajánlom, hogy ne az ügyvezető regisztráljon az ügyfélkapun.

A szolgáltatás a cegkapu.gov.hu  címen érhető el, de innen azonnal átirányítanak minket erre a címre: https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/regisztracio/nyitooldal.html

Mivel a magyar világnyelv, a fejlesztők nem hoztak létre angol vagy bármilyen más nyelvű oldalt, ezért a külföldiek vegyenek nyelvleckéket a regisztráció előtt.

Panamai cégek kényszertörlése

2017. 07. 21. szerző Danku Tamás

A panamai Gazdasági és Pénzügyminisztérium  megerősítette, hogy Panamában több mint 275 000 céget nyilvánítottak inaktívnak. 2016-ban mintegy 250 000 olyan céget tartottak nyilván, amely  több mint 10 éve nem fizette meg az éve kötelező illetékét, és további 25 ezret, mert nem rendelkezett regisztrált ügynökkel – mivel az lemondott vagy megszűnt –  több mint 90 napig.
A 2017. január 1-jén hatályba lépett új szabályok szerint, a panamai illetékes hatóság felfüggeszti a jogi személy társasági jogait a következő esetekben:

  • ha a jogi személy több mint 90 napot töltött a regisztrált ügynök kinevezése nélkül;
  • ha a jogi személy 3 egymást követő éven keresztül nem teljesíti kormányzati díjának kifizetését;
  • ha a jogi személy nem fizeti ki a  bírságot vagy büntetést, amelyet az illetékes hatóság szab ki.

A felfüggesztés bejegyzését követően a cégnek két éve belül tudja újraaktiválni magát. A felfüggesztés alatt álló társaság nem végezhet üzleti tevékenységet.
A cég csak akkor aktiválható újra, ha teljesítették a felfüggesztésre okot adó hiányosságokat  és megfizetik az USD $ 1000 összegű bírságot. Az újraaktiválást a vállalat (ideértve az igazgatótanácsot, a részvény-tulajdonosokat és / vagy szolgáltatókat) bármely érdekelt fél kérheti.
Ha ebben a kétéves időszakban a jogi személy nem kéri a társasági jogok újraaktiválását, a Panama Nyilvántartási Hivatal megszünteti a céget, amely eljárás utána a cég újra nem aktiválható.

Évközi adóváltozások 2017

2017. 07. 15. szerző Danku Tamás

Személyi jövedelem adó

  • A 2018-tól érvényes szabályok alapján összesen 5 évig nyújthat a munkáltató adómentes lakhatási támogatás a munkavállalónak, akinek a lakhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelyétől vagy 3 óránál többi ideig tart a napi oda-vissza utazása. A támogatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százaléka lehet, a következő 24 hónapban a 40 százaléka és az utolsó 12 hónapban a 20 százaléka.
  • Már összesen három ingatlanra lehet választhatnak tételes átalányadózást fizető-vendéglátó tevékenységet végzők jövőre. A tevékenységhez engedély szükséges és legfeljebb 90 napig nyújtható a szolgáltatás ugyan annak a magánszemélynek. A fizetendő tételes adó 38 400 forint szobánként és évente.

Társasági adó

  • jövőre a bejelentett részesedésnek nem lesz minimális aránya, tehát bármilyen alacsony részesedési aránnyal lehet belföldi és külföldi cégben szerzett tulajdoni hányad bejelentett részesedés, aminek az árfolyam nyeresége után nem kell adót fizetni, ha a szerzéstől számított 75 napon belül az adóhatóságnak bejelentjük és legalább 12 hónapig megtartjuk. Továbbra sem lehet ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésünk kedvezményre jogosító bejelentett részesedés.
  • egy külföldi cég akkor lesz a magyar vállalkozás ellenőrzött külföldi társasága,  ha a magyar cégnek legalább 50 százalékos részesedés van benne vagy a nyereség több mint 50 százalékot meghaladó részére jogosult. A külföldi cég csak abban az évben lesz ellenőrzött külföldi társaság, amelyben az általa fizetett adó kevesebb mint az a nyereségadó, amit akkor kellene fizetnie, ha Magyarországon lenne a székhelye. De továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a cég vagy külföldi telephely, amely rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges személyzettel, eszközökkel, irodával, tehát bizonyíthatóan érdemi gazdasági tevékenységet folytat. Az új szabályok 2017. január 18-tól érvényesek.
  • StartUp adókedvezmény – évközi változás, hogy nem kell kutató-fejlesztő munkatársat alkalmazni az un. korai fázisú vállalkozásnak, ahhoz hogy a befektetője adókedvezményt vehessen igénybe.  Az adókedvezmény a korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vett cégben szerzett részesedés jogosít. A részesedés árának háromszorosa (a megszerzés évében és az azt követő 3 adóévben) vonható le az adóalapból, de maximum 20 millió forint.

Egészségügyi hozzájárulás

  • Nem terheli 2018-tól 14 százalékos EHO az ingatlan bérbeadást. Eddig 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni, ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladta az 1 millió forintot.

Az adózás rendjének változásai

  • be kell jelenteni a magyar cégek külföldi bankszámla számait 2018. január 31-ig. A mulasztási bírság összeg 600 000 forint lesz.
  • a kockázatosnak ítélt adózóknak adófizetési biztosítékot kell fizetniük, amelyet 12 hónapig a NAV a letéti számláján tart, majd visszatérít, levonva belőle az aktuális adótartozásokat.
  • a NAV közzéteszi a honlapján azoknak a vállalkozásoknak a nevét, amelyek legalább 2 ÁFA bevallást (havit, negyedévest vagy évest) elmulasztottak beadni.
  • amely cég székhely szolgáltatás igénybevételére 2017. előtt kötött szerződést, 2017. szeptember 29-ig kell bejelentést tennie erről.

Hogyan szabadulunk meg az agrárkamarai tagdíjtól?

2017. 07. 09. szerző Danku Tamás

Azok a vállalkozások, amelyek társasági szerződésében vagy bejelentett tevékenységei között szerepel olyan, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felügyelet alá sorol a vonatkozó törvény, levelet kaptak vagy kapnak a kamarától és tagdíj fizetésre kötelezik őket.

Független attól, hogy az adott tevékenységből származott-e bevétele a cégnek vagy nem, kamarai tagdíjat fizetnie kellene. Ha nem akar fizetni és nem akar önkéntes tagja sem lenni az agrárkamrának, akkor az szükségtelen tevékenységi köröket töröltetni kell a cégjegyzékből, amit egy a  NAV-nak beadott bejelentőlappal is meg lehet tenni. Ezután be kell fizetni a 2016. évi tagdíjat és beadni egy nyilatkozatot az agrárkamarának, a 2017. július 20-tól elérhető ügyfélkapujukon keresztül. A bejelentést 2017. július 31-ig kell megtenni és a vállalni kell, hogy 2019 végéig nem vesz fel olyan tevékenységet, ami a NAK felügyelete alá tartozik.

Az agrárkamari törvény szerinti TEÁOR kódok:

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján:

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02 Erdőgazdálkodás
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszer gyártás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása
3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
4675 Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme
7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése
8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

Ha a vállalkozás végzi a fenti tevékenységeket, és a teljes bevételének több mint 33 százaléka származott a tevékenységekből, akkor a teljes árbevétele lesz a kamarai tagdíj számítási alapja. Ezt az arányt a kamara főigazgatójának engedélyével 50 százalékra lehet növelni. Ha a fenti tevékenységekből szárazó bevétel alacsonyabb, akkor csak az alacsonyabb összeg lesz a kamarai tagdíj számítási alapja. Az arány könyvvizsgálói jelentéssel, nyilatkozattal kell igazolni. Érdemes azt is megnézni, hogy az adott tevékenység mióta szerepel a kamarai törvényben.

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

2017. 03. 26. szerző Danku Tamás

Az EU negyedik Pénzmosás Elleni Direktívájával összhangban változik a magyar pénzmosás elleni törvény, amit lényegében újra kodifikáltak. Megjelenik új alanyként, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő és a tényleges tulajdonosokat központi nyilvántartásban kell majd a szolgáltatóknak.

A szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, kaszinók és kártya termek, bizalmi vagyonkezelők, etc. – az új törvény szerint is azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek úgy nevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzékben vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb közhiteles adatbázisban szereplő személyekkel.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (KTT) a szolgáltatóknak kell adatot küldeni, ezért ugyan arról a személyről több forrásból is lehet adat, bár nem kötelező az adat beküldése, ha már a nyilvántartás tartalmazza azt.  A KTT-hez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény fog születni, amelynek még nem ismert a tartalma.

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet információt az adatbázisból. A szolgáltatók és a szolgáltatókat felügyelő hatóság pedig az ügyfél átvilágítási feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatokat a KTT-ből. Lehetősége lesz “harmadik személynek” is adatot igényelni a nyilvántartásból, ha igazolja a jogos érdekét az adatok megismeréséhez.

Harmadik személynek viszont nem lesz hozzáférése a bizalmi vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosaihoz. A tényleges tulajdonos adatai akkor sem adható ki harmadik személynek, ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, illetve ha az személye és/vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna.

 

Így tudja felajánlani az SZJA 1+1 százalékot, ha a NAV készíti el a bevallását

2017. 02. 19. szerző Danku Tamás

1szazalek

Idén először elkészíti el a NAV a törvény által meghatározott körbe tartozó magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallását. Az elkészített bevallást 2017. március 15-től lehet megnézni az ügyfélkapuval rendelkező érintetteknek. SMS-ben, levélben vagy személyesen, illetve ezen az oldalon kérhetik az ügyfélkapuval nem rendelkezők a bevallás elkészítését, ugyancsak 2017. március 15-ig.

Az SZJA 1+1 százalékáról viszont külön kell az adózónak rendelkeznie.

Az SZJA 1+1 százalék felajánlását a 16EGYSZA nyomtatványon lehet megtenni. A nyomtatványt az ÁNYK kitöltő programmal is el lehet készíteni és így beadható az ügyfélkapun. Ha valakinek nincs ügyfélkapuja, akkor a kitöltött nyomtatványt személyesen viheti el vagy postán küldheti el a NAV-nak. A nyomtatványt zárt borítékban kell elhelyezni és az adóazonosító jelet is fel kell tüntetni a borítékon, akkor is ha személyesen adjuk le a nyilatkozatot.

Kamarai tagdíj 2017

2017. 02. 04. szerző Danku Tamás

A vállalkozásoknak 2017. március 31.-ig kell befizetniük az ide kötelező kamarai regisztrációs díjat, ami továbbra is 5000 forint.

A regisztrációs díjat a vállalkozás székhelye szerint illetékes területi kamarának kell átutalni vagy “sárga csekken” postára adni. Csekket az illetékes területi kamaránál lehet igényelni. Mindkét fizetési módnál fel kell tüntetni a fizető cég adószámát és a “kamarai hozzájárulás” kifejezést.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatója itt olvasható. A többi területileg illetékes kamara listája pedig itt megtalálható.

Munkaszüneti napok 2017. évben

2017. 02. 04. szerző Danku Tamás

2017. március 15. szerda, Nemzeti Ünnep
2017. április 14. péntek, Nagypéntek
2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő
2017. május 1. hétfő, Munka Ünnepe
2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő
2017. augusztus 20. vasárnap, Államalapítás Ünnepe
2017. október 23. hétfő, 1956-os Forradalom Ünnepe
2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja
2017. december 24. vasárnap, Szenteste
2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony
2018. január 1. hétfő, Új Év első napja

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.

Adóváltozások 2017 | ÁFA és ART

2016. 12. 22. szerző Danku Tamás

Stacks of coins with the letters VAT isolated on white background

Csökken több ÁFA kulcs: az élelmiszerek esetében már régen kellett volna, a vendéglátás ÁFA csökkenése eléggé átgondolatlan, az internet kedvezményes ÁFA kulcsa pedig inkább politikai akarat, mint közgazdasági döntés. Jelentsen szigorodik az online számlázással kapcsolatos jelentési kötelezettség és a székhely szolgáltatás igénybe vétele is bejelentés köteles lesz.

ÁFA

  • 8 millió forintra növekszik az alanyi adómentesség bevételi értékhatára. Ha 2015-ban átlépte az alanyi mentes adózó az érvényes, 6 millió forintos értékhatárt, akkor is választhat alanyi adómentességet 2017-ben.
  • Az egyszerű bejelentés alapján felépített ingatlan a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kibocsátásól számított 2 évig minősül új ingatlannak.
  • Kötelező feltüntetni a vevő adószámát a számlákon, ha a felszámított ÁFA összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ez a határérték 2016-ban 1 millió forint volt, ezért a 2016-ban 2017 évi teljesítéssel kiállított számlákban még a 2016-ban érvényes szabályokat kell alkalmazni.
  • Az internet szolgáltatás ÁFA kulcsa 18 százalékra csökken. A kedvezménye kulcsot akkor lehet alkalmazni, ha a számla kiállítás és az adófizetés időpontja 2017-re esik.
  • 5 százalékra csökken a baromfihús, baromfi belsőség és vágási melléktermék, valamint a tojás és a friss tej ÁFA kulcsa. Az UHT és az ESL tej ÁFA kulcsa továbbra is 18 százalék marad.
  • 2017-ben 18 százalékra, 2018-ban pedig 5 százalékra csökken az éttermi vendéglátás ÁFA kulcsa, kivéve az alkoholtartalmú italforgalmat.
  • Az egyszerű bejelentéshez kötött ingatlan létrehozáshoz kapcsolódó szolgáltatások is a fordított ÁFA hatálya alá tartoznak.

Adózás Rendje

  • Új feltétele a megbízható adózói minősítésnek, hogy az éves adóteljesítmény pozitív legyen és hogy az előző négy és a tárgyévben végrehajtást ne kezdeményezzenek az adózóval szemben.
  • A korlátozott felelősséggel működő jogi személy behajthatatlan adótartozását a részesedését korábban átruházó tagtól is követelheti határozatban az adóhatóság, ha a korábbi tagnak legalább 25 százalékos tulajdonrésze vagy szavazati joga volt a vállalkozásban és a tartozás meghaladja a cég jegyzett tőkéjének 50 százalékát. A be nem hajtható tartozást a volt tag részesedésével arányos mértékben követelheti az adóhatóság.  A tag kérheti a mentesítését a tartozás behajtása alól, ha igazolja a törvényben felsorolt követelmények teljesítését.
  • A 100 000 forint vagy több áthárított adót (ÁFA) tartalmazó számlákról elektronikusan kell adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. 2017. júliusától az ÁFA bevallással egy időben kell adatot szolgáltatni a 100 000 forint levonató vagy felszámított adót tartalmazó számlákról.
  • A székhely szolgáltatás igénybe vételét be kell jelenteni az adóhatóságnak. A székhely szolgáltatást igénybe vevő adózók automatikusan kockázatos adózóvá válnak, ha mulasztási bírságot szabnak ki rájuk adóigazgatási eljárás akadályozása miatt.
  • 2017. júliusától a számlázó szoftverrel, alkalmazással kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlákról a számlázó szoftvereknek valós időben kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak. A hibás teljesítés vagy mulasztás esetén a bírságot az adóhatóság a bejelentendő számlák darabszáma és a megállapítható bírság szorzataként állapítja meg.
  • Ha az adóhatóság kockázat elemzési eljárás során megállapított kockázat megszüntetésére az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét, úgynevezett támogató eljárást indít. A támogató eljárásban önkéntes a részvétel, de ha az adózó nem korrigálja a feltárt hibákat, akkor az adóhatóság ellenőrzést indít.