Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

Cégkapu regisztráció

2017. 08. 15. szerző Danku Tamás

A vállalkozások (és nem csak a cégjegyzékben szereplő szervezetek) legújabb kötelezettsége a un. cégkapu regisztráció, amelynek 2017. augusztus 30-ig kell eleget tenni.

A Cégkapu a hivatalokkal történő hitelesített kapcsolattartásra szolgál majd, ha elindul. Egyelőre regisztrálni kell a cégeknek és egyéb szervezeteknek, de nem tartalmaz semmilyen adatot a honlap, így az is rejtély, hogy milyen funkció lesznek a Cégkapunak. A regisztrációt a legkönnyebben Ügyfélkapus bejelentkezéssel lehet megoldani, kevesebb mint 1 perc alatt.

Ha a cég képviselőjének nincs Ügyfélkapu regisztrációja, akkor adhat meghatalmazást más személynek, de ez elég macerásnak tűnik első ránézésére, ezért nem is ajánlom, hogy ne az ügyvezető regisztráljon az ügyfélkapun.

A szolgáltatás a cegkapu.gov.hu  címen érhető el, de innen azonnal átirányítanak minket erre a címre: https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/regisztracio/nyitooldal.html

Mivel a magyar világnyelv, a fejlesztők nem hoztak létre angol vagy bármilyen más nyelvű oldalt, ezért a külföldiek vegyenek nyelvleckéket a regisztráció előtt.

Évközi adóváltozások 2017

2017. 07. 15. szerző Danku Tamás

Személyi jövedelem adó

  • A 2018-tól érvényes szabályok alapján összesen 5 évig nyújthat a munkáltató adómentes lakhatási támogatás a munkavállalónak, akinek a lakhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelyétől vagy 3 óránál többi ideig tart a napi oda-vissza utazása. A támogatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százaléka lehet, a következő 24 hónapban a 40 százaléka és az utolsó 12 hónapban a 20 százaléka.
  • Már összesen három ingatlanra lehet választhatnak tételes átalányadózást fizető-vendéglátó tevékenységet végzők jövőre. A tevékenységhez engedély szükséges és legfeljebb 90 napig nyújtható a szolgáltatás ugyan annak a magánszemélynek. A fizetendő tételes adó 38 400 forint szobánként és évente.

Társasági adó

  • jövőre a bejelentett részesedésnek nem lesz minimális aránya, tehát bármilyen alacsony részesedési aránnyal lehet belföldi és külföldi cégben szerzett tulajdoni hányad bejelentett részesedés, aminek az árfolyam nyeresége után nem kell adót fizetni, ha a szerzéstől számított 75 napon belül az adóhatóságnak bejelentjük és legalább 12 hónapig megtartjuk. Továbbra sem lehet ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésünk kedvezményre jogosító bejelentett részesedés.
  • egy külföldi cég akkor lesz a magyar vállalkozás ellenőrzött külföldi társasága,  ha a magyar cégnek legalább 50 százalékos részesedés van benne vagy a nyereség több mint 50 százalékot meghaladó részére jogosult. A külföldi cég csak abban az évben lesz ellenőrzött külföldi társaság, amelyben az általa fizetett adó kevesebb mint az a nyereségadó, amit akkor kellene fizetnie, ha Magyarországon lenne a székhelye. De továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a cég vagy külföldi telephely, amely rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges személyzettel, eszközökkel, irodával, tehát bizonyíthatóan érdemi gazdasági tevékenységet folytat. Az új szabályok 2017. január 18-tól érvényesek.
  • StartUp adókedvezmény – évközi változás, hogy nem kell kutató-fejlesztő munkatársat alkalmazni az un. korai fázisú vállalkozásnak, ahhoz hogy a befektetője adókedvezményt vehessen igénybe.  Az adókedvezmény a korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vett cégben szerzett részesedés jogosít. A részesedés árának háromszorosa (a megszerzés évében és az azt követő 3 adóévben) vonható le az adóalapból, de maximum 20 millió forint.

Egészségügyi hozzájárulás

  • Nem terheli 2018-tól 14 százalékos EHO az ingatlan bérbeadást. Eddig 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni, ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladta az 1 millió forintot.

Az adózás rendjének változásai

  • be kell jelenteni a magyar cégek külföldi bankszámla számait 2018. január 31-ig. A mulasztási bírság összeg 600 000 forint lesz.
  • a kockázatosnak ítélt adózóknak adófizetési biztosítékot kell fizetniük, amelyet 12 hónapig a NAV a letéti számláján tart, majd visszatérít, levonva belőle az aktuális adótartozásokat.
  • a NAV közzéteszi a honlapján azoknak a vállalkozásoknak a nevét, amelyek legalább 2 ÁFA bevallást (havit, negyedévest vagy évest) elmulasztottak beadni.
  • amely cég székhely szolgáltatás igénybevételére 2017. előtt kötött szerződést, 2017. szeptember 29-ig kell bejelentést tennie erről.

Külföldi bankszámla bejelentése

2017. 07. 09. szerző Danku Tamás

 

A jogalkotó, válaszolva az idők szavára, ugyan a kádat nem vette tele benzinnel, de bevezette 2018. január 1-től a vállalkozások külföldi bankszámláinak kötelező bejelentését.

Ez a kötelezettség a belföldi bankszámla bejelentési kötelezettségével egy időben szűnt meg, miután a magyar bankok közvetlenül az adóhatóságnak jelentették be az ÁFA alanyok bankszámláit. A magyar vállalkozások egy részének külföldi bankszámláiról az OECD közös jelentési szabályok szerint is fog kapni adatokat az adóhatóság 2017-től.

Eddig az alanyi adómentes egyéni vállalkozásoknak nem kellett bankszámlát nyitniuk, de neki is kötelező lesz 2018. január 31-i.

Hogyan szabadulunk meg az agrárkamarai tagdíjtól?

2017. 07. 09. szerző Danku Tamás

Azok a vállalkozások, amelyek társasági szerződésében vagy bejelentett tevékenységei között szerepel olyan, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felügyelet alá sorol a vonatkozó törvény, levelet kaptak vagy kapnak a kamarától és tagdíj fizetésre kötelezik őket.

Független attól, hogy az adott tevékenységből származott-e bevétele a cégnek vagy nem, kamarai tagdíjat fizetnie kellene. Ha nem akar fizetni és nem akar önkéntes tagja sem lenni az agrárkamrának, akkor az szükségtelen tevékenységi köröket töröltetni kell a cégjegyzékből, amit egy a  NAV-nak beadott bejelentőlappal is meg lehet tenni. Ezután be kell fizetni a 2016. évi tagdíjat és beadni egy nyilatkozatot az agrárkamarának, a 2017. július 20-tól elérhető ügyfélkapujukon keresztül. A bejelentést 2017. július 31-ig kell megtenni és a vállalni kell, hogy 2019 végéig nem vesz fel olyan tevékenységet, ami a NAK felügyelete alá tartozik.

Az agrárkamari törvény szerinti TEÁOR kódok:

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján:

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02 Erdőgazdálkodás
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszer gyártás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása
3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
4675 Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme
7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése
8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

Ha a vállalkozás végzi a fenti tevékenységeket, és a teljes bevételének több mint 33 százaléka származott a tevékenységekből, akkor a teljes árbevétele lesz a kamarai tagdíj számítási alapja. Ezt az arányt a kamara főigazgatójának engedélyével 50 százalékra lehet növelni. Ha a fenti tevékenységekből szárazó bevétel alacsonyabb, akkor csak az alacsonyabb összeg lesz a kamarai tagdíj számítási alapja. Az arány könyvvizsgálói jelentéssel, nyilatkozattal kell igazolni. Érdemes azt is megnézni, hogy az adott tevékenység mióta szerepel a kamarai törvényben.

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

2017. 03. 26. szerző Danku Tamás

Az EU negyedik Pénzmosás Elleni Direktívájával összhangban változik a magyar pénzmosás elleni törvény, amit lényegében újra kodifikáltak. Megjelenik új alanyként, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő és a tényleges tulajdonosokat központi nyilvántartásban kell majd a szolgáltatóknak.

A szolgáltatóknak – pénzintézetek, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanosok, kaszinók és kártya termek, bizalmi vagyonkezelők, etc. – az új törvény szerint is azonosítaniuk kell a részükre megbízást adó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek úgy nevezett tényleges tulajdonosait, akik nem feltétlenül egyeznek meg a cégjegyzékben vagy a szervezetet nyilvántartó egyéb közhiteles adatbázisban szereplő személyekkel.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (KTT) a szolgáltatóknak kell adatot küldeni, ezért ugyan arról a személyről több forrásból is lehet adat, bár nem kötelező az adat beküldése, ha már a nyilvántartás tartalmazza azt.  A KTT-hez kapcsolódó kötelezettségekről külön törvény fog születni, amelynek még nem ismert a tartalma.

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet információt az adatbázisból. A szolgáltatók és a szolgáltatókat felügyelő hatóság pedig az ügyfél átvilágítási feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatokat a KTT-ből. Lehetősége lesz “harmadik személynek” is adatot igényelni a nyilvántartásból, ha igazolja a jogos érdekét az adatok megismeréséhez.

Harmadik személynek viszont nem lesz hozzáférése a bizalmi vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosaihoz. A tényleges tulajdonos adatai akkor sem adható ki harmadik személynek, ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen, illetve ha az személye és/vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna.

 

Így tudja felajánlani az SZJA 1+1 százalékot, ha a NAV készíti el a bevallását

2017. 02. 19. szerző Danku Tamás

1szazalek

Idén először elkészíti el a NAV a törvény által meghatározott körbe tartozó magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallását. Az elkészített bevallást 2017. március 15-től lehet megnézni az ügyfélkapuval rendelkező érintetteknek. SMS-ben, levélben vagy személyesen, illetve ezen az oldalon kérhetik az ügyfélkapuval nem rendelkezők a bevallás elkészítését, ugyancsak 2017. március 15-ig.

Az SZJA 1+1 százalékáról viszont külön kell az adózónak rendelkeznie.

Az SZJA 1+1 százalék felajánlását a 16EGYSZA nyomtatványon lehet megtenni. A nyomtatványt az ÁNYK kitöltő programmal is el lehet készíteni és így beadható az ügyfélkapun. Ha valakinek nincs ügyfélkapuja, akkor a kitöltött nyomtatványt személyesen viheti el vagy postán küldheti el a NAV-nak. A nyomtatványt zárt borítékban kell elhelyezni és az adóazonosító jelet is fel kell tüntetni a borítékon, akkor is ha személyesen adjuk le a nyilatkozatot.

Kötelező jegyzett tőke emelés az új PTK előírásai szerint

2017. 02. 19. szerző Danku Tamás

jegyzett toke

Az új Polgári Törvénykönyv a korlátolt felelősségű társaságok minimális jegyzet tőkéjét 3 millió forintban határozza meg. A társaságok az új PTK szabályait 2017. március 16-ig kötelesek átvezetni a társasági szerződésükön és ezért eddig az időponting kell dönteni a tőkeemelésről összegéről és egyéb feltételeiről is.

Tőkeemelés eredménytartalékból

Ha KFT eredménytartaléka, az eddig osztalékként fel nem vett nyeresége elegendő összegű, akkor az eredménytartalék is felhasználható a jegyzett tőke emelésére. Ebben az esetben az éves záró vagy egy közbenső, éven belüli időszakra elkészített mérleggel kell igazolni a cégbíróságnak, hogy az eredménytartalékban rendelkezésre áll a jegyzett tőke emeléséhez szükséges forrás. Pénzbefizetéssel nem jár együtt ez a megoldás, ezért valószínűleg ez a legkényelmesebb is, ha a cégnek szükséges van a 3 millió forint tőkére.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

A jegyzett tőke emelésre fel lehet használni a tagi kölcsönt is. A tagi kölcsön átvezetéséről, apportjáról határozatot kell hozni, de ez a megoldás sem jár együtt pénzmozgással, ahogy az előző megoldás sem. A tagi kölcsön szerződés ebben az esetben megszűnik, ha a tag az összes tagi kölcsönét apportálja a cégbe, vagy módosul, ha csak részben kerül a jegyzett tőkébe az előzőleg adott kölcsön.

Tőkeemelés apporttal

Amennyiben a KFT-nek nincs elegendő eredménytartaléka és tagi kölcsön sem, amit a tagok a tőkeemelésre fel tudnának használnia, akkor pénzzel vagy apporttal (nem pénzbeli hozzájárulás) is emelheti a jegyzett tőkét. Az új PTK előírásai szerint a jegyzet tőke teljes egészében lehet apport, azért a tőkeemelési kötelezettséget is lehet teljes körűen apportból fedezni. Apport lehet immateriális jószág, tárgyi eszköz, üzletrész, részvény, etc. A lényeg, hogy az apport értéke megfeleljen az apportált dolog tényleges piaci értékének és ne legyen túlértékelve.

Befizetés határideje

Ha egyik fentebb vázolt megoldás sem oldható meg, nem marad más mint a tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással. Ez a megoldás viszont nem jelenti azt, hogy azonnal be kel fizetni a tulajdonosoknak az aktuális és a törvény szerinti minimum jegyzett tőke közötti különbséget. A tagok úgy is megállapodhatnak, hogy a tőkeemelést nem azonnal fizetik be, hanem hosszabb határidőt hagynak rá a tagoknak, akár több évet is. A befizetési kötelezettség határideje lehet 1 éven túli is, de addig a cég nem fizethet osztalékot, kivéve ha az osztalék fizetés utáni saját tőke eléri a jegyzett tőke (törzstőke) mértékét.

Sok helyen olvasható, de valótlan állítás, hogy a 3 millió forint tőkét csak egy napra be kell mutatni a cégnek és után mehet vissza a feladónak. A jegyzett tőke a vállalkozás pénze, nem használhatja másra, csak a vállalkozási tevékenységre.

Kamarai tagdíj 2017

2017. 02. 04. szerző Danku Tamás

A vállalkozásoknak 2017. március 31.-ig kell befizetniük az ide kötelező kamarai regisztrációs díjat, ami továbbra is 5000 forint.

A regisztrációs díjat a vállalkozás székhelye szerint illetékes területi kamarának kell átutalni vagy “sárga csekken” postára adni. Csekket az illetékes területi kamaránál lehet igényelni. Mindkét fizetési módnál fel kell tüntetni a fizető cég adószámát és a “kamarai hozzájárulás” kifejezést.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatója itt olvasható. A többi területileg illetékes kamara listája pedig itt megtalálható.

Munkaszüneti napok 2017. évben

2017. 02. 04. szerző Danku Tamás

2017. március 15. szerda, Nemzeti Ünnep
2017. április 14. péntek, Nagypéntek
2017. április 17. hétfő, Húsvét hétfő
2017. május 1. hétfő, Munka Ünnepe
2017. június 5. hétfő, Pünkösd hétfő
2017. augusztus 20. vasárnap, Államalapítás Ünnepe
2017. október 23. hétfő, 1956-os Forradalom Ünnepe
2017. november 1. szerda, Mindenszentek napja
2017. december 24. vasárnap, Szenteste
2017. december 25-26. hétfő és kedd, Karácsony
2018. január 1. hétfő, Új Év első napja

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.