Hírek

Hírek, aktuális írások, tanácsok, jelenlegi és jövőbeni ügyfeleinknek

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok módosítása

2017. 06. 04. szerző Danku Tamás

Az Országgyűlés a napokban elfogadta, június elején a köztársasági elnök valószínűleg június elején aláírja, majd kihirdetésre kerül és hatályba lép az a törvény csomag, amely a bizalmi vagyonkezelés szabályait is módosítja. A módosítások hatás a üzletszerű bizalmi vagyonkezelés fejlődésére nem lesz pozitív hatással, az eseti (nem-üzletszerű) bizalmi vagyonkezelés pedig szinte csak magánszemélyeknek lesz elérhető és előfordulhat, hogy nem fog tudni arról az egyszeri állampolgár, hogy lehet-e például a család vagyonának bizalmi vagyonkezelője vagy sem.

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokat érintő változások

Az új szabályok szerint az ügyvédek is végezhetnek bizalmi vagyonkezelést, ha rendelkeznek azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amely az engedélyhez szükséges és persze az MNB megadja részükre az engedélyt is. Nem változik a saját tőke és a pénzügyi biztosíték kötelező minimum összege. Az ügyvédi iroda viszont nem csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, ha van engedélye, hanem az ügyvédi tevékenységet is. A trust company-nak szerepelni kell a köztartozás mentes adózók adatbázisában, átlátható szervezetnek kell minősülnie és jó üzleti hírnévvel is kell rendelkezni. Nem kaphat engedélyt 10 évig olyan vállalkozás, amelynek előzőleg visszavonta az engedélyét az MNB.

Érdekes és szerintem értelmetlen előírás, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tulajdonosa nem folytathat nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést. Ez az előírás erőteljesen korlátozza a befektetők körét, akik eddig is nagyon hiányoztak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokból. A nem üzletszerű és az üzletszerű bizalmi vagyonkezelésnek nincs hatása egymásra, nem gyengíti a kezelt vagyon biztonságát sem, így nem tudni miért hozták ezt az új előírást. A törvényjavaslat röviden hivatkozik un. “visszaélésekre”, de konkrétumokkal adósok maradnak.

A jó üzleti hírnévre vonatkozólag a törvény semmilyen kapaszkodót nem tartalmazott, most bekerül róla néhány sor, így kicsit könnyebb lesz reklamálni, ha az MNB-nek valamelyik kérelmező nem felel meg.

Az informatikai rendszerről eddig nem tartalmazott részletes követelmény rendszert a törvény, az MNB sem adott ki róla tájékoztatót. A módosított törvény szerint a bizalmi vagyonkezelő a pénzügyi vállalkozások informatikai rendszerére vonatkozó előírások szerint kell kialakítani a saját infrastruktúráját és szakértővel kell azt auditáltatni. Hogy kik lesznek ezek az IT auditorok, az rejtély…

Érdekes újdonság, hogy a pénzmosási szabályzatot nem elkészíteni kell, hanem egy nyilatkozatot kell mellékelni a szabályzat elfogadásáról. És milyen szabályzatot fogadjon el a bizalmi vagyonkezelő? Hát azt, amelyet a PMT törvény szerint az MNB 2014. március 15.-én létrehozott, a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó speciális szabály szerint. Ha valaki megtalálta ezt a három éve elkészült szabályzatot, akkor szóljon, én nem leltem meg.

Az engedélyezést eddig 90 nap alatt kellett az MNB-nek befejezni, most a törvény szerint is 9 hónapja lesz az eljárást lefolytatni.

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelést érintő változások

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelést szokás esetinek is nevezni, bár ezek a szerződések is tarthatnak 50 évig is. Az új szabályok szerint nem-üzletszerű akkor a bizalmi vagyonkezelés, ha a vagyonkezelő egy szerződést kezel. Eddig évente egy szerződésnél nem lehetett többet kötni, tehát nem volt meghatározva felső korlát. Üzletszerűnek minősült akkor is a bizalmi vagyonkezelés, ha a vagyonkezelői díj meghaladta a kezelt vagyon 1 százalékát. Ezt a persze csak közigazgatási tapasztalattal rendelkező jogászok tudják kiszámolni, ezért nem is volt érdemes használni a szerződésekben.

A szerződések nyilvántartásba vételének a határidejét eddig a KET szabályozta és 10 munkanap alatt kellett végezni a regisztrációval az MNB-nek. Ezután erre 60 napja lesz és kibővül a nyilvántartott adatok köre a regisztrálási feltételek vizsgálatára vonatkozó adatokkal is, bármi legyen is az. Érdekesség, hogy a törvény szerint eddig ez a nyilvántartás közhiteles volt, de az új szabályok hatályba lépése után nem lesz az.

Meg fogja nehezíteni a nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelői szerződések nyilvántartásba vételét, ha a vagyonkezelő un. gazdálkodó szervezett lesz. A BVK törvényből nem derül ki, mi a gazdálkodó szervezet, a PTK már nem használja a fogalmat, talán a Pp. szerinti fogalomra gondol a jogalkotó. Ha gazdálkodó szervezet akar eseti bizalmi vagyonkezelő lenni, akkor igazolnia kell, hogy átlátható szervezetnek minősül és idézem “tagja (tulajdonosa), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye és ezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója nem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.

Tehát ha a családi cégünk bizalmi vagyonkezelő akar lenni és a házastársam testvérét vezető beosztásban alkalmazom, akkor a szerződésünk nyilvántartásba vételének szabályszerűsége érdekében meg kell kérdeznem a sógornőim/sógoraim házastársait is arról, hogy nem bizalmi vagyonkezelő-e, mert ha igen, akkor nem lehet a cégem eseti bizalmi vagyonkezelő. Ezt a szabály is sikerült a “tapasztalt visszaélésekkel” indokolni, mindenféle konkrétum nélkül.

A nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek is el kell fogadni a PMT szerinti pénzmosási szabályzatot, tehát el kell végeznie az ügyfél azonosítást. A szerződéseket ezután ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba kell foglalni.

Az új feltételek a meglévő szerződésekre, engedélyesekre is vonatkozik. Ha valamelyik feltételnek a nem -üzletszerű bizalmi vagyonkezelő nem felel meg 2017 végén, akkor a szerződése megszűnik, tehát új bizalmi vagyonkezelőt kell kineveznie a vagyonrendelőknek vagy az erre jogosult személynek. Figyelni kell viszont arra, hogy az új bizalmi vagyonkezelőt az előző megbízatásának megszűnés után 90 napon belül kinevezzük, mert különben megszűnik a szerződés.

 

Adóváltozások 2017 | Ellenőrzött külföldi társaság (offshore)

2017. 01. 01. szerző Danku Tamás

offshore-companies-1

Év végére tartogatta a jogalkotó a offshore cégekkel kapcsolatos törvény módosításokat, amelyek igazodnak az EU normáihoz. A 2009/2010 óta érvényben lévő értelmetlenül szigorú és sokszor értelmezhetetlen szabályok jelentősen enyhülnek, egyes szabályok megszűnnek, így összességében a külföldi banki adatok megosztása ellenére kisebb adókockázattal lehet külföldi céget használniuk a magyar adóalanyoknak. 

A külföldön adómegtakarítási céllal (is) alapított cégeket szokás az adótörvényekben ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezni. EKT lehet egy hagyományos, Seychelles-en, Belize-ben, etc. bejegyzet international business company, amely általában nem is működhet az bejegyzése szerinti országban, de lehet például egy Dániában bejegyzett K/S (egyfajta betéti társaság) is, ha nincs ott tényleges gazdasági jelenléte (irodája, alkalmazottja, eszközei).

Ez eddig érvényes magyar szabályozás lehetetlen küldetés elé állította az adóalanyokat, mivel ha 10 százalékot elérő részesedésük volt egy ellenőrzött külföldi társaságban, akkor nem csak az EKT-tól kapott osztalék után kellett megfizetni az érvényes SZJA-t (15%) és EHO-t (27%), hanem a fel nem osztott nyereség után is. Így olyan jövedelem után meg kellett fizetni összesen 33 százalék közterhet, amit meg sem kapott és talán soha nem realizált a magyar adóalany. Ennek az adókötelezettségnek a teljesítését az adóhatóság szinte csak az adózó saját nyilvántartása alapján tudta ellenőrizni, nem is lehetett hallani nagyobb összegű, EKT-ból származó jövedelem eltitkolása miatt kiszabott bírságról.

Az új EKT szabályok

2017-től a magyar adóalany külföldi cége csak akkor minősíthető ellenőrzött külföldi társaságnak, ha többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy nyereség-részesedéssel rendelkezik benne belföldi adózó – tehát társasági adóalany – és a külföldi cég által fizetendő társasági adó nem éri el a magyar adókulcs felét, vagyis jövőre a 4,5 százalékot. Nem minősül EKT-nak a külföldi cég, ha a székhelyen vagy telephelyén érdemi gazdasági tevékenységet folytat és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.

Adóalap növelés a társasági adóban

Az EKT-tól származó osztalék vagy részesedés továbbra sem lesz levonható a társasági adó alapjából és több jövedelem típus növeli a magyar társasági adóalany adóalapját, ha ellenőrzött külföldi társasága van. Egyes tevékenységekből származó jövedelemmel növelni kell a magyar adóalapot, ha a tevékenységből származó jövedelem pozitív és eléri az EKT teljes jövedelmének harmadát vagy pénzügyi és biztosítási tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozásoktól származó jövedelem éri az EKT jövedelmének harmadát.

Ezek a tevékenységek, illetve jövedelem típusok:

  • kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
  • szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
  • részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
  • pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
  • biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
  • olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

SZJA változások

Az SZJA törvényben megszűnik a második bekezdésben említett szigorú előírás és a bármilyen külföldi forrásból és ne alacsony adókulcsú országból származó osztalék és részesedés adóztatása azonos lesz. Alacsony adókulcsú országból is származhat az osztalék, ha van az országgal kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Tehát ha valaki osztalékot kap pld. Hong Kongból, akkor nem az eddigi 33 százalékos teljes adóteher sújtja, hanem 15% SZJA-t és 14% EHO-t (maximum évi 450 000 forint) kell fizetnie.

Az SZJA törvény továbbra is elég furcsán határozza meg az alacsony adókulcsú országokat. Akkor minősül tehát alacsony adókulcsúnak egy ország, ha nincs társasági adó vagy az általános kulcsa kevesebb mint 9%, kivéve ha az országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az alábbi listában dőlt betűvel kiemelt országokban valóban nincs társasági adó, a többiben viszont az adókulcs magasabb mint Magyarországon. Ezért a szó szerint vett szabály szerint pld. a Belize-ből származó osztalék is az általános szabályok szerint, osztalékként adózik és nem egyéb jövedelemként.

Az alacsony adókulcsú országok listája, amelyen olyan országok is szerepelnek, amelyekben magasabb a társasági adókulcs mint Magyarországon

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok (van adóegyezményünk), Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong (van adóegyezményünk), Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein (van adóegyezményünk), Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA).

Mi lesz ezután?

Az új szabályok valójában megkönnyítik az egyszeri offshore cég tulajdonos sorsát, nem kell 2017-től attól tartania, hogy a zsebében még nem jelent összeg után kell adót fizetnie. A bankok által megosztott pénzügyi adatok sem jelentenek különösebb adókockázatot, kivéve, ha olyan jövedelemről kap információt az adóhatóság, amit a 2017 előtt érvényes adószabályok szerint terhelt adókötelezettség. A bankszámlák tételes adatairól ugyan nem kap a NAV első körben információt, de egy adóvizsgálat elindítása után a legtöbb országból már beszerezhetőek lesznek a régi bankszámlák tételes adatai is.

De ha odafigyelünk, akkor ez sem jelent problémát.

Ugyanis az SZJA törvény 91.§ szerint, a magánszemély 2016-ra és az azt megelőző BÁRMELY adóévre választhatja az új, lényegesen kedvezőbb szabályok alkalmazását az ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalékra valamint a fel nem osztott jövedelemre is.

ADÓVÁLTOZÁSOK 2015

2014. 11. 23. szerző Danku Tamás

A törvényhozás megszavazta a 2015 évi adótörvényeket 2014. november 18-án. A 2014-es adóévhez hasonlóan, 2015-ben sem lesz nagy horderejű változása vagy reformértékű lépés.

A csökkenő adóbevételek miatt a költségvetés pénzigényét továbbra is külön vagy unortodox adókból próbálják teljesíteni, nincs nyoma a módosításokban a rosszul működő, a vállalkozások fejlődését akadályozó adószabályok módosításának. Nem lesz egyszerűbb az adminisztráció, sőt inkább tovább bonyólódik, például a reklámadó vagy az ÁFA csalások visszaszorítására kitalált fuverregisztráció miatt. Az összevont adóterhelés továbbra is növekszik, nem csökken a jövedelemadó szint, láthatóan a forgalmi jellegű adókból szeretne minél többet beszedni a költségvetés.

Az RTL Klubbnak nem lesz jobb és a munkaerő-kölcsönző cégek gyakran járhatnak mald az adóhatósághoz ellenőrzésre. A helyi önkormányzatok költségvetési hiányát további adókivetéssel pótolhatják, lehet hogy lesz helyi füstadó vagy kapuadó. De van jó hír is : azonos tényállást nem ítélhet meg az adóhatóság különböző módon, különböző adóalanyoknál – talán azért kellett ezt beleírni a törvénybe, mert volt példa rá.

Társasági adó változások

Az SZJA és a TB szabályok változása

Az ÁFA törvény módosításai

Adótörvények változásai 2014

2013. 11. 20. szerző Danku Tamás

A következő adóévben nem kell sok újdonságra számítani, nem lesznek nagy változások az adótörvényekben. A módosítások nem érintik az adókulcsokat és az adónemeket, de több kedvezményt kiszélesítenek. A minimális módosítások egyfelől jó az adminisztrációnak, hiszen az nem változik jelentősen, másfelől viszont nem módosulnak olyan előírások sem, amelyek inkább akadályozzák mintsem elősegítik a gazdaság fejlődését.

Általános forgalmi adó

A régen folyamatos teljesítésűnek, jelenleg időszakos elszámolásúnak hívott ügyletek teljesítési időpontja a főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja lesz, a jelenleg hatályos fizetési határidő helyett. A rendelkezés 2014. július 1-én lép hatályba. A közszolgálati és a telekommunikációs szolgáltatások esetén nem változik a teljesítési időpontra vonatkozó előírás.

A nyugta kiadására is lehetőség nyílik elektronikus formában. Ha a nyugta jogosítja fel a szolgáltatás igénybevételére a vásárlót, akkor nem kötelező feltüntetni a nyugta kiállítás keltét – kivéve ha nincs rajta a szolgáltatás igénybevételének időpontja vagy időszaka.

A gabonaszektor fordított adózása 2018. december 31.-ig lett meghosszabbítva. Az építőiparban fordított adózást kell használni akkor is, ha nem engedély hanem hatósági tudomásulvétel szükséges a tevékenység elkezdéséhez – tehát az adózónak bejelentési kötelezettsége van a munka elvégzésével kapcsolatban.

Nem lesz lehetőség önrevízió nélküli adóalap és számla módosításra abban az esetben, ha téves értéken került kiszámlázásra a szolgáltatás vagy a termék. Ebben az esetben csak önrevízió útján lehet az adóalapot módosítani és ennek megfelelően kell bizonylatolni is.

Személyi jövedelem adó

Az SZJA törvény módosításai könnyítik a külföldi előadóművészek által fizetendő forrásadó bevallását és megfizetését, a munkavállalói értekpapír-juttatási programok adminisztrációját és lehetővé teszik a tartó befektetési számla áthelyezését nyereség/veszteség realizálása, tehát adókötelezettség nélkül is.

Változik a családi adókedvezmény igénybevételiéhez szüksége nyilatkozat adattartalma: az eltartottak adatain kívül arról nyilatkozni kell, hogy hány hónapig minősül eltartottnak. Külön-külön kell nyilatkozni a családi adókedvezmény megosztásáról válás, új házasság kötés esetén, ha az adóéven belül történik.

A 2014-ben, üzleti biztosítóval kötött magán nyugdíjbiztosítások díja után maximum 130 000 forint adót ( a befizetett összeg 20 százalékát) lehet átutaltatni az adóhatósággal a nyugdíjszámlára. Az önkéntes kölcsönös pénztárba utalható összeg 150 000 forintra emelkedik. A törvény előírása alapján a két kedvezményre összesen 280 000 forint adókedvezmény vehető igénybe.

Az 2013 végéig érvényes szabály szerint az előző évi SZJA bevallásban kellett szerepeltetni a január 15.-ig megkapott bevételeket. Ezt az dátumot most január 10.-re módosították a társadalom-biztosítási szabályokban előírt határidők miatt.

Adómentes juttatást adhat a munkáltató 2014-től a munkavállaló lakáscélú hitelének törlesztésére is. Juttatás esetén meg kell őrizni a munkáltatónak is a hitelszerződést és a törlesztést igazoló iratokat is. A pénzintézeteknek nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani és közterhet fizetni, ha azért nem számít fel kamatot, hogy az adó fizetőképességét megőrizze vagy helyreállítsa. A pénzintézetek által elengedett kölcsön is adómentes lesz, ha belső szabályzat alapján, transzparensen és azonos feltételekkel nyújtja a kedvezményt az azonos helyzetben lévő adósoknak. Mindkét, pénzintézetekre vonatkozó adómentes juttatás csak független felel szemben alkalmazható, tehát saját munkavállalónak nem engedheti el a bank adómentesen a kölcsönt.

Összeghatártól függetlenül lesz adómentes a sporttörvényben meghatározott sportrendezvényekre adott belépő és bérlet is. A sporttörvény szerint sportrendezvény a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.  A sportesemény sportrendezvénynek minősül. De hogy mi az a sportesemény, arra nem sikerült még rájönnöm.

Az EKHO (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) szerinti adózást 2014-től választhatják az egyes szabadidősport szövetségek, fogyatékosok sportszövetségei és diák-, főiskolai-, egyetemi sportszövetségek által foglakoztatottak is.

Társadalombiztosítás

Új intézménye a TB törvényeknek a családi járulékkedvezmény, amit azok az családok vehetnek igénybe, akik nem tudják igénybe venni a csaldái adókedvezmény teljes összegét az alacsony jövedelmük miatt.  A kedvezményt először a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, utána pedig a nyugdíjjárulékból vonhatják le a házastársak.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege napi 227 forintra,  havi 6810 forintra emelkedik, 2014. január 1.-től. Az 6%-os egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni a 3 éves lekötési időszak előtt feltört tartós befektetési számlán elért kamatjövedelem után – amit az adózónak kell megállapítani és bevallani. A biztosításból származó kamatjövedelem mentes lesz a 6%-os EHO alól, ha a biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka legalább 80% EGT állam által kibocsátott forintban jegyzett értékpapír.

A szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe lehet venni olyan munkavállalók esetében is, amelyek szabad vállalkozási zónán kívülről járnak be dolgozni, 20 km-es körzeten belül. A kutatóhelyek pedig doktorjelöltek és doktori képzésen résztvevők után is érvényesíthetik a 14,5 százalékos kedvezményt.

Társasági adó

A tárgyi eszköz beruházásokhoz felvett hitel esetén a fizetett (!) kamat 60 százaléka vonható le az adóalapból 2013. december 31. után kötött szerződések esetében. Az ezt megelőzően kötött szerződések esetében a kamat 40 százaléka vonható le.

Jövőre a reprezentációs költséget nyugta alapján is el lehet számolni, ha bankkártyával került kiegyenlítésre.

A sportfejlesztési kiegészítő támogatáshoz hasonlóan bevezetésre kerül a film- és előadó-művészeti kiegészítő támogatás, amely nem vonható le az adóalapból. A filmalkotások támogatását az illetékes költségvetési szervnek vagy a filmelőállítónak kell majd utalni. A filmgyártási költségek 20 százaléka támogatható így és a támogatás valamint a kiegészítő támogatás mértékét össze kell adni támogatási korlát számítása során.

Előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumának vagy az előadó-művészeti szervezetnek kell megfizetni. A támogatások (rendes és kiegészítő is) felső korlátja  az előadások éves jegyárbevételének 80 százaléka. Az adókedvezmények igénybevételére 6 év áll majd rendelkezésre 2014-töl.

A látvány-csapatsport támogatása esetén is választható lesz hogy a kiegészítő támogatást a sportági szakszövetség vagy sporttámogatásra jogosult sportszervezet részére fizeti meg. Az összevont támogatás és a kiegészítő támogatás maximuma a sportcélú tárgyi eszköz beruházás és felújítás értékének 70 százaléka a hivatásos sportszervezetek esetében.

A kísérleti-fejlesztési tevékenység körébe tartozó költségek adókedvezményét, nem csak a K+F tevékenységet ellátó adóalany, hanem kapcsolt vállalkozása is igénybe veheti. Az igénybevételről írásban kell nyilatkozni a bevallás benyújtásáig, a K+F tevékenységnek kapcsolódni kell az vállalkozások tevékenységéhez és a bevallásban a cégeknek adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük.

Helyi adó

A helyi adó bevallási kötelezettséget a 35/2008. PM rendelet szerinti helyi adó bevallási minta-nyomtatványon is teljesítheti az adózó, ha nem jogosult vagy nem vesz igénybe adókedvezményeket. A minta-nyomtatvány bejelentkezési és változás bejelentési nyomtatványként is lehet használni, helyi iparűzési és idegenforgalmi adóalanyok esetében.

A tevékenységüket kezdő iparűzési adóalanyok csak a tevékenységük megkezdését követő első adóelőleg-fizetési kötelezettség alól mentesülnek 2014-ben.

A kiadózó vállalkozások tételes adójának alanya adóévre is választhatja a z iparűzési adóra az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert. A bejelentést a KATA alanyiságot követő 15 napon belül vagy az adóév január 15.-ig teheti meg a KATA alany.

Az ÁFA rendszer hibái

2013. 09. 22. szerző Danku Tamás

Az általános forgalmi adó volt az elmúlt 25 évben az egyik legjelentősebb költségvetési bevétel. Ha munkabérhez kapcsolódó adókat és járulékokat összevontan számítjuk, akkor a második legtöbb bevételt hozó adónem, az adóbevételek közel 30 százalékát adja – ezt a bevétel viszont több mint 1,7 millió adóalanytól szedi be az adóhatóság. Az ÁFA 60 éves rendszerét „milliószor” módosították Európában is, de a jelenleg alkalmazott szabályok sok hibát hordoznak magukban.

Az hozzáadott érték adó rendszerét közel száz éve vázolta fel egy német gyáriparos, bizonyos dr Wilhelm von Siemens és 1954-ben vezette be először Európában Franciaország. A bevezetése mellett az szólt, hogy relatíve olcsóbban lehet beszedni jelentős összeget, könnyen ki lehet szélesíteni az adózók körét. Az ÁFA jelentős bevételeket hozott a franciáknak és jól, egyszerűen, transzparensen kezelte az adózás körüli problémákat.

Az idő múlásával viszont az ÁFA rendszer egyre bonyolultabbá vált, az adókulcsok magasak lettek. Az bevezetés idején ÁFA rendszer is jól tudta korlátozni az adóelkerülést, az USA-ban alkalmazott sales taxhez hasonlóan, de ma már – illetve az elmúlt 20 évben biztos – a legtöbb és legnagyobb összegű adócsalást az ÁFA kötelezettség csökkentése miatt követik el. A gazdaság fejlődésével egyre több és több vállalkozás jelent meg, egyre több adóalanytól kell beszedni az ÁFA összegét, ami egyre nagyobb kockázatot jelent. A jelenlegi ÁFA rendszerben az állam lényegében a vállalkozóra bízza az adó, az állam pénzének a beszedését és tőle várja azt, hogy időben közvetítse felé a beszedett pénzt. Az állam viszont nem igazán ellenőrzi előre azt, hogy megbízható-e az adóalany és mire az első kötelezettség keletkezik, a vállalkozás könnyen elillanhat az állam pénzével együtt –  mintha a bank hozomra adna kölcsön. Mondhatnánk erre, hogy az előzetes minősítés, ellenőrzés miatt lett bevezetve az adóregisztráció folyamata, de ez a megoldás már sok éve létezett a többi EU tagországban, mégsem oldotta meg az ÁFA csalás problémáját.

Kinek jó az ÁFA? Az államnak biztos.

Az európai államok bevételének jelentős részét teszi ki az ÁFA, de költségvetési helyzetüktől függően más-más az egyes országok viszonya a forgalmi adóhoz. Az ÁFA stabil, tervezhető bevételt jelent a költségvetésnek, amit minden hónapban befolyik a költségvetésbe, könnyű megemelni, ha szükséges még egy kis bevétel és adminisztratív eszközökkel könnyen korlátozható a visszaigénylések kifizetése. A jogos visszaigénylések korlátozására, késleltetésére nem egyszer volt már példa Magyarországon, de elképzelhetetlen például Németországban vagy Ausztriában. Magyarországon szinte minden termék és szolgáltatás 27 százalékos kulcs alá tartozik, kevés a kivétel, míg Franciaországban, Angliában, de még az aprócska Luxembourgban is sokkal diverzifikáltabb a forgalmi adóköteles termékek, szolgáltatások besorolása az egyes kulcsok alá. A több ÁFA kulcs használatával tudják pld. támogatni vagy korlátozni egyes szolgáltatások vagy termékek fogyasztását – de Luxembourg a „broadcasting” szolgáltatások alacsony ÁFA kulcsával vonzotta az országba a nagy műholdas televízió szolgáltatókat.

Csak Magyarországot nézve a mai napon 1 704 323 ÁFA alany van regisztrálva, a teljes ÁFA bevétel kb. 2 800 milliárd forint. Egy vállalkozás átlagosan mindössze 1,6 – 1,7 millió forint ÁFA-t fizet be évente, ami azt mutatja, hogy sok-ezer vállalkozásnak minimális az ÁFA fizetései kötelezettsége, mivel a közszolgáltatók vagy a kiskereskedelmi láncok sokmilliárd forint ÁFA-t fizetnek be. Az egyik legnagyobb energia szolgáltató ÁFA befizetése becslésem szerint 2011-ben meghaladhatta a 10 milliárd forintot, ami a teljes ÁFA bevétel közel 4 ezreléke, egyetlen cégcsoporttól. A legnagyobb kiskereskedelmi láncok pedig egyenként akár az ÁFA bevétel 0,5 – 1 százalékát is fizethetik évente, mivel szinte kizárólag Magyarországon értékesítenek.

Mivel az ÁFA rendszerben is kevés adózótól érkezik a befizetések nagy része, logikus lépésnek tűnhetne a vállalkozások számának mesterséges visszaszorítása, törvényi korlátozása. Ez viszont egy rendkívül egészségtelen és igazságtalan gazdasági szabályozást eredményezne, csökkentve a verseny és így növelve az árakat, a fogyasztók kiszolgáltatottságát.

Mi lehet a megoldás? Melyek a rossz válaszok a problémára?

Az ÁFA csalásokat a leginkább érintett területeken az időszakos fordított adózás bevezetésével próbálják orvosolni, általában kevés sikerrel. A fordított ÁFA-s tevékenységek miatt bonyolultabbá váltak az ÁFA szabályok, megnövekedtek az ÁFA ellenőrzések száma mivel ezek az adózók több adót igényelnek vissza és romlott a vállalkozások pénzügyi helyzete, mivel az visszaigényelhető ÁFA hetek, hónapok múlva érkezik meg, a számlát viszont addig is fizetni kell.

Egy másik megoldásnak tekintett lépés, a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése egy irdatlan adathalmazt hoz létre, amit valószínűleg inkább ijesztgetésre, mintsem hatékonyon ellenőrzésre tud használni az adóhatóság. Az állam 95 milliárd bevétel vár a bekötéstől, ami kb. nettó 500 milliárdos plusz regisztrált bevételt, komplett TESCO vagy CBA hálózatnyi teljes éves bevételt jelent. Ez a bevételterv valószínűleg erősen túlzott. A kiskereskedő ezután sem fogja használni a pénztárgépet, ha fekete bevételre akar szert tenni és évekig nagyon fog haragudni az adóhatóságra, ha sok pénzbe fog kerülni az új pénztárgép és az adatáramlás fenntartása.

Ha pedig az adófizető haragszik az adóbeszedőre, az adóbeszedő nagyon sok problémával néz szembe, mivel az adófizető a kreativitását az adóelkerülésre is használni fogja, nem csak a profit maximalizálására.

Az ÁFA szabályok módosításai véleményem szerint nem követték az elmúlt 60 év technológia és társadalmi fejlődését. Manapság egy 10-20 négyzetméteres vegyesboltban is számítógépen rögzítik az értékesítést és a beszerzést, így az ÁFA bevalláshoz és ellenőrzéshez szükséges adatokhoz könnyen és gyorsan hozzá lehet férni. A fogyasztók egyre jelentősebb része használ bankkártyát vagy utalványokat az ellenérték kifizetésére, tehát az végfelhasználók részére történő értékesítés ellenőrzése is egyre egyszerűbb, mivel a pénzügyi szolgáltató intézmények nem az adócsalókat segítik. A fogyasztók ráadásul – sajnos – a kifizetéseik jelentős részét olyan pld. közüzemi szolgáltatók részére teljesítik, akik részben állami tulajdonban is lehetnek vagy méretük miatt szinte folyamatos adóellenőrzés alatt állnak.

Európa minden országában az ÁFA adónemben történik a legtöbb és legnagyobb összegű adócsalás. Ez az összeg Magyarországon elérheti a 300, a vadabb becslések szerint az 1300 milliárd forintot is – az utóbbi szám valószínűleg a becsül feketegazdaság teljesítményéből indul ki, ez az összeg az össze ÁFA bevétel közel 50 százaléka, így erősen túlzónak hangzik. A sok-száz milliárdos adóhiány véleményem szerint kisebb részben a bevétel eltitkolásából keletkezik és nagyobb részben az adókötelezettség fiktív számlákkal történő csökkentésével. Mindkét típusú ÁFA csalásra megoldást jelentene a jelenlegi ÁFA rendszer teljes fordított rendszerré történő alakítása.

Egylépcsős forgalmi adó

Ha a gazdaság minden szegmensében fordított ÁFA rendszert alkalmaznánk, nem kellene a vállalkozások között ÁFA-t fizetni, kizárólag a végfelhasználóktól beszedett ÁFA összegét kellene befizetnie a lakosságnak vagy más nem-ÁFA alanyoknak történt értékesítések után.

Az ÁFA rendszer az USA-ban alkalmazott sales tax szerű, teljesen fordított ÁFA jellegű átalakításának sok előnye és kevés hátránya közül néhány:

            Előnyök

      • drasztikusan csökkenne az adófizető adóalanyok száma – mivel kiesnének a körből azok a cégek, aki nem értékesítenek lakosságnak
      • csökkenne az adóbeszedés és ellenőrzés költsége – mivel kevesebb adóalany lenne, lényegesen kevesebb, akár automatizált ellenőrzéssel, hatékonyabban lehetne ellenőrizni az adóbevallások valóságtartalmát
      • az ÁFA bevétel költségvetési tervezése még egyszerűbbé és pontosabb válna
      • nem lenne lehetőség adóelkerülésre fiktív tartalmú számlák elszámolásával – mivel a vállalkozások egymás között nem számolnának fel ÁFA-t, nem lenne értelme csökkenteni a profitot a fiktív számlákkal
      • az adó beszedése és befizetése akár a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók által is történhetne, mivel a nem adóalanyoktól származó bevétel ÁFA része minden esetben befizetendő az államnak,
      • az ÁFA fizetésre nem kötelezett vállalkozások regisztrálás egyszerű, hiszen minden vállalkozás adószáma publikus, elenőrízhető,
      • növekedne a lakossági szolgáltató kisvállalkozások adóteljesítménye – mivel nem érné neki meg bevétel eltitkolni a hatékonyabb ellenőrzés miatt.

             Hátrányok

      • növekedne a végfelhasználókat kiszolgáló vállalkozások finanszírozási igény – mert nem lenne levonható ÁFA a számlákon, viszont minden hónapban a teljes bevételük ÁFA részét be kellene fizetniük a költségvetésbe,
      • nehezebb lenne ÁFA alany lakossági szolgáltató cégeket működtetni – a finanszírozási igény és a kisvállalkozások ÁFA mentessége miatt az ÁFA alany lakossági szolgáltatók drágábban tudnának szolgáltatni,
      • részletesebb, akár minden tranzakció tételes bevallására kiterjedő ÁFA bevallást kellene bevezetni, amivel az adóhatóság ki tudná szűrni a jogosulatlan ÁFA mentes számlázásokat.

A fordított ÁFA rendszer bevezetése nem szüntetné meg az ÁFA csalás lehetőségét, de jelentősen csökkentené azt, ami lehetőséget adna az alacsonyabb ÁFA kulcsok bevezetésére, tovább csökkentve az adócsalás, a bevétel eltitkolás értelmét.

Az sales tax sem hibátlan

Az USA-ban alkalmazott sales tax sem hibátlan és egyszerű ami főleg az államonként eltérő szabályozásból fakad. A kulcsok és a adóztatott termékeke, szolgáltatások köre minden államban eltérőek, van ahol az önkormányzat vezeti csak be, állami szinten nem kell fizetni. Az EU-ban viszont ugyan ez nem okozna akkor problémát, bár a vállalkozások adminisztrációs terheit jelentősen csökkentenék az egységes adókulcsok és szabályok.

Magasabb ÁFA mentes bevételi határ

Üdvözlendő lépése a pénzügyi vezetésnek a kisvállalkozások tételes adójának a bevezetése, amivel jelentősen csökken az adminisztrációs és a adófizetési kötelezettség csökkenést jelenet a kisvállalkozásoknak. Egyetlen hátrány az alacsony, mindössze 6 millió forintos ÁFA (alanyi) mentességre jogosító árbevétel korlát. A magasabb  ÁFA mentes árbevétel határ növelné a kisvállalkozások mozgásterét, csökkentené az bevétel eltitkolást. Egy 12 milliós nettó árbevételt elérő kiadózó adófizetési kötelezettsége például 3 millió forint lesz 2013-ban, ami 25%-os effektív adókulcsot jelent, míg egy EVA alany effektív adókulcsa 20 százalék –  a magasabb bevétel tehát alacsonyabb kulccsal adóztatják és az EVA alanyok nagy része nem a lakosságnak, hanem “közületnek” értékesít, aki levonják az EVA alany számlájából az ÁFA-t is. A 6 millió forint feletti árbevétel esetén az ÁFA viszont nagyon megdrágítja a szolgáltatásokat, így sem a vásárló, sem az eladó nem érdekelt a bevétel szabályos elszámolásában – nem kér tehát számlát a vevő, nem fizet adót az eladó.

Magasabb ÁFA mentes bevétel korlát esetén persze magasabb adókulcsot kell alkalmazni.Véleményem szerint a tételes kisadó tervezésekor figyelembe vették, hogy az érintett adózói körnek mekkora tényleges adóteljesítménye és az alapján alakították ki az adóterhelést. Ezzel a megoldással a 2013 évi adatok alapján majd modellezhető a magasabb ÁFA mentes bevétel korlát bevezetésének lehetősége is. Reméljük fogják emelni, az EU-ban sok országban lényegesen magasabb ez a határ.

Tovább is van…

Az általános forgalmi adó elcsalása egész Európát érinti, nem várhatunk lényeges javulást az EU ÁFA direktíva módosítása nélkül. Egy-egy tagállam nem tudja bevezetni a teljes fordított ÁFA rendszerét, az EU csak időlegesen, különböző szektorokra engedélyezi.

Az egylépcsős fordított ÁFA rendszer és az alanyi mentesség határának emelése önmagában nem oldaná meg az ÁFA és az egyéb adók elcsalásának problémáját, de a legnagyobb hibákat és hiányosságokat orvosolná. Rövid távon jelentős bevétel növekedést érhetne el vele a költségvetés, de ha a teljes adórendszert nem gondoljuk újra az ÁFA rendszer átalakításával együtt, akkor érdemben nem változik a vállalkozások túlzott adóterhelése és közép vagy hosszú távon nem sem várhatjuk a gazdaság fellendülését.

Ezen felül oda kellene még figyelnünk az elektronikus (mobil vagy kártyás) fizetés terjedésének elősegítésére, a közepes vállalkozások transzparens működésének, a tőzsdei jelenlétük elősegítésére, a kisvállalkozások számviteli költségeinek csökkentésére és kellene egy barátságos, szolgáltató adóhatóság is